Vizsgálta a Kúria a bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2019. július 11.
Címkék: , , ,
Rovat:
A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy Budapesten tartott háttérbeszélgetésen beszélt erről.

A Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja mintegy kétszáz, 2013 és 2016 közötti lezárt ügy aktáinak vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárásjogi szempontból a bírók a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, illetve a szakértői bizonyítással összefüggésben vétenek leginkább. A felperesek, illetve jogi képviselői elsősorban a pontatlanul, homályosan megfogalmazott keresetlevelekkel nehezítik a jogérvényesítést, az időszerű és szakszerű ítélkezést.

Emellett a felek közvetlen érintettsége, illetve annak hiánya, továbbá a bizonyítási teher kérdése is okozott problémákat a közigazgatási perekben. De még az is előfordult, hogy az alsóbb fokú bíró nem tartotta be a kúriai iránymutatást – tette hozzá Tóth Kincső.

Kifejtette: ennek oka lehet, hogy az alsóbb fokú bíró önkényesen vagy éppen szakmai meggyőződéséhez, vélt igazához ragaszkodva tudatosan szembemegy a felsőbb bírósági iránymutatással. De az is okozhatja, hogy a Kúria iránymutatása nem volt egyértelmű, meggyőző – jegyezte meg önkritikusan a tanács elnöke.

Tóth Kincső kérdésre válaszolva elmondta azt is: a közigazgatási ügyszakra nem jellemző, hogy a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezéssel, új eljárásra utasítással igyekeznének szabadulni az érdemi döntés felelősségétől. Hatályon kívüli helyezésre közigazgatási perekben túlnyomórészt indokolt esetben került sor.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásból érkező szakemberek mennyire válnak be bíróként, a Kúria tanácselnöke elmondta: aki eléggé nyitott, szakmai fejlődése érdekében igényli és elfogadja a segítséget, az jó bíróvá válhat. Az adóügyek területére jellemző például, hogy az adóigazgatásból érkező szakemberekből kiváló bíró lesz.

A joggyakorlat-elemző csoport nem tárt fel jogalkotási beavatkozást igénylő problémákat a szabályozásban, az összefoglaló vélemény elsősorban a bírák továbbképzését segítheti – mondta Tóth Kincső.

A felülvizsgálati bíróság közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport mintegy félszáz oldalas összefoglaló véleménye itt érhető el.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

A cégtörvény szerinti törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítandó, ha a kérelmező jogi érdekét nem valószínűsíti. A cégnyilvántartás közhitelessége biztosításának célja közvetlen jogi érdek nélkül a kérelem érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé. A cégbíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálhatja az eljárás lefolytatásának szükségességét, de eljárását a kérelmező nem kényszerítheti ki – a Kúria eseti döntése.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat
2019. július 18.

Zaklatta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Tiszavasvári Önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és zaklatta a szegregátumban élő helyi kisebbséget, amikor az önkormányzat munkatársai a Becsület  Légiója egyesülettel együtt tartottak bejárást és ellenőrzést a kisebbség által lakott településrészen.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról
2019. július 16.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról

Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.