Vizsgálta a Kúria a bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróságok közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria azért, hogy a bírák, illetve az ügyfelek és jogi képviselőik tanulhassanak hibáikból. Tóth Kincső, a Kúria közigazgatási ügyszakos tanácselnöke egy Budapesten tartott háttérbeszélgetésen beszélt erről.

A Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja mintegy kétszáz, 2013 és 2016 közötti lezárt ügy aktáinak vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárásjogi szempontból a bírók a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, illetve a szakértői bizonyítással összefüggésben vétenek leginkább. A felperesek, illetve jogi képviselői elsősorban a pontatlanul, homályosan megfogalmazott keresetlevelekkel nehezítik a jogérvényesítést, az időszerű és szakszerű ítélkezést.

Emellett a felek közvetlen érintettsége, illetve annak hiánya, továbbá a bizonyítási teher kérdése is okozott problémákat a közigazgatási perekben. De még az is előfordult, hogy az alsóbb fokú bíró nem tartotta be a kúriai iránymutatást – tette hozzá Tóth Kincső.

Kifejtette: ennek oka lehet, hogy az alsóbb fokú bíró önkényesen vagy éppen szakmai meggyőződéséhez, vélt igazához ragaszkodva tudatosan szembemegy a felsőbb bírósági iránymutatással. De az is okozhatja, hogy a Kúria iránymutatása nem volt egyértelmű, meggyőző – jegyezte meg önkritikusan a tanács elnöke.

Tóth Kincső kérdésre válaszolva elmondta azt is: a közigazgatási ügyszakra nem jellemző, hogy a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezéssel, új eljárásra utasítással igyekeznének szabadulni az érdemi döntés felelősségétől. Hatályon kívüli helyezésre közigazgatási perekben túlnyomórészt indokolt esetben került sor.

Arra a kérdésre, hogy a közigazgatásból érkező szakemberek mennyire válnak be bíróként, a Kúria tanácselnöke elmondta: aki eléggé nyitott, szakmai fejlődése érdekében igényli és elfogadja a segítséget, az jó bíróvá válhat. Az adóügyek területére jellemző például, hogy az adóigazgatásból érkező szakemberekből kiváló bíró lesz.

A joggyakorlat-elemző csoport nem tárt fel jogalkotási beavatkozást igénylő problémákat a szabályozásban, az összefoglaló vélemény elsősorban a bírák továbbképzését segítheti – mondta Tóth Kincső.

A felülvizsgálati bíróság közigazgatási perekben követett hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport mintegy félszáz oldalas összefoglaló véleménye itt érhető el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.