Parlamenti elfogadás előtt a magántanulói státuszt eltörlő törvényjavaslat

A köznevelési tárgyú törvényeket módosító törvényjavaslat (T/6457.) egyrészről az intézményvezetők számára két fontos életpálya-elemet, az ösztönzési kereset­kiegészítés és a differenciált intézményvezetői pótlék bevezetésének feltételeit, a pedagógusoknak pedig a célfeladat teljesítése esetén fizethető céljuttatás lehetőségét teremti meg, másrészről jelentősváltozásokat hoz mind az óvodai, mind a mangántanulói jogviszonyt illetően.   A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat érintő változások Bár végső soron az Alkotmánybíróság a 9/2019. (III. 22.) AB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2017-es módosítása a beilleszkedési,…

A köznevelési tárgyú törvényeket módosító törvényjavaslat (T/6457.) egyrészről az intézményvezetők számára két fontos életpálya-elemet, az ösztönzési kereset­kiegészítés és a differenciált intézményvezetői pótlék bevezetésének feltételeit, a pedagógusoknak pedig a célfeladat teljesítése esetén fizethető céljuttatás lehetőségét teremti meg, másrészről jelentősváltozásokat hoz mind az óvodai, mind a mangántanulói jogviszonyt illetően.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat érintő változások

Bár végső soron az Alkotmánybíróság a 9/2019. (III. 22.) AB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2017-es módosítása a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozta, és az utólagos normakontrollt kezdeményező indítványt elutasította, ugyanakkor jogi és szakmai garanciákat nyújtó szabályozási pontosításokat tartott szükségesnek ahhoz, hogy még inkább biztosítsák a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését. Ezért a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő jogi és szakmai garanciák megalkotását várta a jogalkotótól.

Erre megoldási javaslatként a törvényjavaslat a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók (SNI) esetében egy speciális ellátási formát, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást tervezi megvalósítani. A Javaslat értelmében a fejlesztő pedagógiai ellátás a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tantárgyi felzárkóztatására és készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozást jelenti. Az indokolás szerint ez alapozza meg, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztése a tantárgyi felzárkóztatást végző közismereti pedagógus és a speciális tudású fejlesztő pedagógus közös összehangolt tevékenységének eredményeként valósuljon meg.

WKJK - preagenda-hirdetés

Óvoda már 4 éves kortól

A Javaslat értelmében már nem 5, hanem 4 éves kortól válik majd kötelezővé az óvoda. A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A megújuló szabályok már a kihirdetését követő 8. napon hatályba is lépnek, és átmenti rendelkezés hiányában a hatálybalépéskor egyből alkalmazandóak lesznek. 2020. január 1-jétől a felmentés már nem a jegyző, hanem a Kormány rendeletében kijelölt felmentést engedélyező szerv engedélyezheti. Döntése ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet majd közigazgatási pert indítani, de fontos megkötés, hogy a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

Magántanuló helyett egyéni munkarend

Lényeges változás, hogy a Javaslat megszünteti a magántanulói jogállást, és helyébe az engedélyező szerv által engedélyezett egyéni munkarendet lépteti. Az új szabályok szerint az engedély akkor adható meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. Eljárása során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Megszorításként jelenik meg a Javaslatban, hogy ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét. A döntés ellen itt is a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani, és ebben a perben sem változtathatja meg a bíróság a felmentést engedélyező szerv döntését. A külföldi tartózkodás miatt az egyéni munkarenddel rendelkezők esetében, amennyiben például egy éves programban vesznek részt, az esetenként jelentős utazási költségek miatt nem szükséges a félévenkénti osztályozó vizsga, elegendő a tanév végén.

A változás 2019. szeptember 1-jén lép hatályba, átmeneti rendelkezésként annyit ír elő a jogalkotó, hogy hatálybalépését megelőző napon magántanulói jogviszonyban álló tanuló magántanulói jogviszonyának egyéni munkarendre történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a hatálybalépéstől számított egy éven belül felülvizsgálja.

Térítésmentes tankönyvek

Lényeges újdonság még, hogy 2020. szeptember 1-jétől már nem csak az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban biztosítja az állam, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre, hanem ezt kiterjeszti a teljes köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásra, lefedve ezzel az alap- és középfokú oktatás valamennyi évfolyamát.

A Javaslat jelenleg zárószavazás előtti módosító javaslatról történő döntésre vár, amire az Országgyűlés pénteki, július 12-ei napján kerül sor, a zárószavazással együtt. A Törvényalkotási bizottság által előterjesztett összegző módosító javaslat (hasonlóan a zárószavazás előtti módosító javaslathoz és a zárószavazást előkészítő módosító javaslathoz) az elemzett részeket érdemben nem érinti.

Kapcsolódó cikkek:


A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
2019. július 19.

A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban

A cégtörvény szerinti törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítandó, ha a kérelmező jogi érdekét nem valószínűsíti. A cégnyilvántartás közhitelessége biztosításának célja közvetlen jogi érdek nélkül a kérelem érdemi vizsgálatát nem teszi lehetővé. A cégbíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálhatja az eljárás lefolytatásának szükségességét, de eljárását a kérelmező nem kényszerítheti ki – a Kúria eseti döntése.

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába
2019. július 12.

A társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására fizetett összeg beszámítása a közösköltség-tartozásába

A társasházi törvény rendelkezése, amely szerint a közösséget terhelő kötelezettségek vállalása a közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, nem zárja ki a tulajdonostársnak a társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására vonatkozó jogosultságát. A tulajdonos a közös tulajdonú épület állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges költségeit a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben a társasházzal szemben fennálló közösköltség-tartozásába beszámíthatja – a Kúria eseti döntése.