Jogszabályfigyelő 2023 – 1. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/223. számú és a 2023/1-2. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Bejegyzések köznevelési törvény címkével
AB: hiányos a köznevelési törvény garanciarendszere
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék. A döntéshez Juhász Imre, Salamon László és Szalay Péter párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Miklós, Sulyok Tamás és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása
Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterétől kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.
Kérhet videofelvételt a tanár?
A NAIH-ot arról kérdezték, hogy a tanár kérhet-e videófelvétel a feladat teljesítéséről és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.
AB: az önkormányzatok alkotmányjogi panasszal élhetnek az Alaptörvényben rögzített hatásköreik védelme érdekében
Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Juhász Imre.
Az Alkotmánybíróságon támadták meg a köznevelési törvény módosításait
Öt ellenzéki frakció közös beadványban kéri fel az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait.
A nyári diákmunka vállalás buktatói
Javában dübörög a nyári szünet. Sok diák nem csak pihenéssel, hanem munkával is tölti ezeket a heteket. Jogi szempontból azonban számos olyan dolog felvetődik, amire érdemes figyelni. Az OBH dr. Kormos Jánossal, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnökhelyettesével beszélgetett a témáról.
Módosult a köznevelési törvény
Az intézményvezetők megválasztását, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Parlamenti elfogadás előtt a magántanulói státuszt eltörlő törvényjavaslat
A köznevelési tárgyú törvényeket módosító törvényjavaslat (T/6457.) egyrészről az intézményvezetők számára két fontos életpálya-elemet, az ösztönzési keresetkiegészítés és a differenciált intézményvezetői pótlék bevezetésének feltételeit, a pedagógusoknak pedig a célfeladat teljesítése esetén fizethető céljuttatás lehetőségét teremti meg, másrészről jelentősváltozásokat hoz mind az óvodai, mind a mangántanulói jogviszonyt illetően. A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat érintő változások Bár végső soron az Alkotmánybíróság a 9/2019. (III. 22.) AB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2017-es módosítása a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozta, és az utólagos normakontrollt kezdeményező indítványt elutasította, ugyanakkor jogi és szakmai garanciákat nyújtó szabályozási pontosításokat tartott szükségesnek ahhoz, hogy még inkább biztosítsák a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését. Ezért a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő jogi és szakmai garanciák megalkotását várta a jogalkotótól. Erre megoldási javaslatként a törvényjavaslat a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók (SNI) esetében egy speciális ellátási formát, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást tervezi megvalósítani. A Javaslat értelmében a fejlesztő pedagógiai ellátás a…