
Nem valósult meg az integrált oktatás
A sajátos nevelési igényű tanulót viselkedészavarai miatt elkülönítették és egy pedagógiai asszisztens oktatta, aki nem rendelkezett megfelelő végzettséggel.
A sajátos nevelési igényű tanulót viselkedészavarai miatt elkülönítették és egy pedagógiai asszisztens oktatta, aki nem rendelkezett megfelelő végzettséggel.
Nem vette fel a szakképzési centrum a sajátos nevelési igényű tanulót és felvételi meghallgatást sem tartott, ezzel pedig megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterétől kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.
A köznevelési tárgyú törvényeket módosító törvényjavaslat (T/6457.) egyrészről az intézményvezetők számára két fontos életpálya-elemet, az ösztönzési keresetkiegészítés és a differenciált intézményvezetői pótlék bevezetésének feltételeit, a pedagógusoknak pedig a célfeladat teljesítése esetén fizethető céljuttatás lehetőségét teremti meg, másrészről jelentősváltozásokat hoz mind az óvodai, mind a mangántanulói jogviszonyt illetően. A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat érintő változások Bár végső soron az Alkotmánybíróság a 9/2019. (III. 22.) AB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2017-es módosítása a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozta, és az utólagos normakontrollt kezdeményező indítványt elutasította, ugyanakkor jogi és szakmai garanciákat nyújtó szabályozási pontosításokat tartott szükségesnek ahhoz, hogy még inkább biztosítsák a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését. Ezért a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő jogi és szakmai garanciák megalkotását várta a jogalkotótól. Erre megoldási javaslatként a törvényjavaslat a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók (SNI) esetében egy speciális ellátási formát, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást tervezi megvalósítani. A Javaslat értelmében a fejlesztő pedagógiai ellátás a…
Egy sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatása és iskolakijelölése ügyében szinte valamennyi érintett szereplő, az iskola, a fenntartó tankerület, sőt maga az illetékes szakértői bizottság is a garanciális jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva járt el – állapította meg az alapvető jogok biztosa.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben vagy más jogszabályban nem alakított ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményszabályokat, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják ezen gyermekek, tanulók védelmét. A döntéshez Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolását, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.