Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A sajátos nevelési igényű tanulót viselkedészavarai miatt elkülönítették és egy pedagógiai asszisztens oktatta, aki nem rendelkezett megfelelő végzettséggel.
Az alapügy
A kiskorú kérelmező törvényes képviselője 2019 áprilisában egy általános iskolával szemben nyújtott be kérelmet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Sérelmezte, hogy az aktivitás- és figyelemzavara miatt sajátos nevelési igényű, integráltan oktatható gyermekét a szakértői véleménnyel kijelölt általános iskola 2018. május 15-én kiemelte az osztályközösségből, és csak az első órákon, valamint a művészetoktatási rajz órán vehetett részt; tanítását a szülőknek kellett megoldania.
A kiskorú kérelmezőt 2018. októberben ismét kiemelték az osztályból és az osztályfőnök által oktatott öt tantárgyat egy szociális munkás végzettségű pedagógiai asszisztens tanította a gyermeknek. Panaszolta, hogy 2019. március 6-tól a kiskorú kérelmező ismét nem tanulhatott együtt az osztálytársaival, illetve, hogy a gyermek 2018. szeptember végétől nem vehetett részt a szakértői véleményben előírt és az előző évben megkezdett pszichológiai terápián.
Az eljárás alá vont általános iskola a nyilatkozatában és a hatóság által tartott tárgyaláson elismerte, hogy a kiskorú kérelmezőt több alkalommal is kiemelte az osztályközösségből a viselkedésproblémái miatt. Ezekben az időszakokban az oktatását többnyire a szociális munkás végzettségű pedagógiai asszisztens látta el. Elismerte, hogy a kiskorú kérelmező nem vehetett részt a délutáni napközis foglalkozásokon sem. Az általános iskola azzal védekezett, hogy a kiskorú kérelmező részleges és teljes integrációját is megpróbálta megvalósítani, mivel a szakvélemény mindkettőt előírta. Leírta, hogy 2019. szeptembertől megvalósult a kiskorú kérelmező integrált oktatása. Nyilatkozott még arról, hogy – a 2017/2018-as tanév kivételével – a jogszabályokkal összhangban nem foglalkoztatott iskolapszichológust, mivel az oktatási intézménybe kevesebb mint 500 tanuló jár.
A hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a kiskorú kérelmező 2018. május 15. és június 15. között – a felek által az eljárás során pontosan meg nem határozott ideig – naponta csak 2 tanórán és a művészetoktatás órákon vehetett részt, majd a tanév végére fokozatosan újra részt vett az összes tanórán. 2018. szeptember 3. és október 11. között az osztályközösségben teljes integrációval valósult meg az oktatása. 2018. október 12-től azonban két héten át ismét kiemelték az osztályközösségből, ekkor egy szociális munkás végzettségű vagy egy magyar-ének szakos tanár végzettségű pedagógiai asszisztens foglalkozott vele, majd 2018. november 5-től az oktatását elsősorban a szociális munkás végzettségű pedagógiai asszisztens látta el. 2018. november 5. és 2019. március 4. között fokozatosan egyre több tanórán vehetett részt, de gyakran naponta csak egy vagy két tanórára mehetett be. 2019. március 5. és március 29. között a kiskorú kérelmezővel – néhány tanóra kivételével – ismét a szociális munkás végzettségű pedagógiai asszisztens foglalkozott. 2019. április 1-től pedig a tanév végéig a tanulmányait az osztály órarendjével megegyezően, de egyéni foglalkozások keretében folytatta.
Az EBH megállapította, hogy a szakértői vélemény egyértelműen azt javasolta, hogy a kiskorú kérelmező a tanulmányait a 2017/2018-as tanévtől kizárólagosan iskolába járással, a többi tanulóval integráltan folytassa; a kiskorú kérelmezőt ezért nem lehetett volna kiemelni az osztályközösségből. Az eljárás alá vontnak a kiskorú kérelmező oktatásával kapcsolatos intézkedései emellett a fokozatos visszaintegrálás követelményének sem feleltek meg, hiszen a gyermeket többször teljesen kiemelték az osztályközösségből, és a panaszolt 2018. május 15. és 2019. április 11. közötti időszakban csak pár hétig tanulhatott integráltan, a többi tanulóval együtt.
Az EBH megállapította azt is, hogy a panaszolt időszakban a kiskorú kérelmező nevelését-oktatását többnyire egy olyan pedagógiai asszisztens látta el, aki ehhez nem rendelkezett megfelelő szakképzettséggel. Emellett az eljárás alá vont elismerte azt is, hogy a kiskorú kérelmező nem vehetett részt a délutáni napközis foglalkozásokon, ami a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel is ellentétes. A hatóság megállapította az eljárás alá vont felelősségét azért is, mert a 2018/2019-es tanévben nem intézkedett a kiskorú kérelmező – szakértői véleményben előírt – iskolapszichológusi támogatásának biztosítása érdekében. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a kiskorú kérelmezővel szemben az egyéb helyzete (aktivitás- és figyelemzavara) miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és – a szakértői véleménnyel összhangban – elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését. Elrendelte továbbá a végleges határozatának – a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével – személyazonosításra alkalmatlan módon, 30 napra történő, közérdekből nyilvános közzétételét az iskola és a hatóság honlapján, valamint százezer forint bírságot is kiszabott. A hatóság a kérelemnek ezt meghaladó részét elutasította.
