Sajátos nevelési igényű tanuló integrált oktatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem vette fel a szakképzési centrum a sajátos nevelési igényű tanulót és felvételi meghallgatást sem tartott, ezzel pedig megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.


Az alapügy

A kiskorú kérelmező törvényes képviselője 2019 májusában egy középfokú oktatási intézménnyel szemben nyújtott be panaszt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Sérelmezte, hogy a szakgimnázium gyermeke felvételét a sajátos nevelési igényű státusza miatt utasította el. Az eljárás alá vont intézmény központi írásbeli felvételi vizsgát nem tartott, a felvételizőket – a sajátos nevelési igényű, illetve diszlexiás tanulók kivételével – az általános iskolai jegyeik alapján rangsorolta. A kiskorú kérelmező általános iskolája a felvételi lapon feltüntette gyermeke sajátos nevelési igényű státuszát, ezért az eljárás alá vont bekérte a szakértői bizottság szakvéleményét, majd ez alapján a felvételének elutasításáról döntött, és a pontjait nem vette figyelembe. A kiskorú kérelmező a szakértői vélemény szerint egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a diagnózisa nem meghatározott olvasási zavar (diszlexia) és írászavar (diszgráfia). Oktatását azonban integrált formában kellett megvalósítani, amelynek során egyéni megsegítés (tanórai differenciálás, kiscsoportos fejlesztés, értékelési könnyítések) illette meg. A szakértői vélemény továbbá mentesítette a kiskorú kérelmezőt a magyar és az idegen nyelv helyesírás tantárgyrészének értékelése alól.

Az eljárás alá vont a nyilatkozatában elismerte, hogy a középiskolai felvételi eljárás során nem tartott felvételi vizsgát, a jelentkezők rangsorolásáról, illetve az elutasításokról az általános iskolában elért tanulmányi eredmények és a szakértői vélemények alapján döntött. Előadta, hogy a tanulók az informatika ágazatba tartozó szakmai képzést kizárólag a nyelvi előkészítő évfolyam sikeres teljesítése után kezdhetik meg. Az eljárás alá vont – a honlapján és a felvételi tájékoztató fórumokon megjelent hivatalos tájékoztatójában foglaltak alapján – a nyelvi előkészítő évfolyamra benyújtott jelentkezéseket elutasította abban az esetben, ha a jelentkező nyelvi tantárgy értékelése és minősítése alól mentesítéssel rendelkezett. Az eljárás alá vont a kiskorú kérelmező felvételének elutasításáról a felvételi tájékoztatóban közzétett feltételek és a szakértői véleményben foglaltak mérlegelése alapján döntött. Döntésével a kiskorú kérelmező érdekeit vette figyelembe, akit meg akart kímélni a feltételezhető kudarcoktól. Álláspontja szerint a diszlexia és a diszgráfia kezelése olyan különleges támogatást igényel – különösen az idegen nyelv tanulása terén–, amelyet célszerű az erre felkészült intézményekben, megfelelő szakemberektől igénybe venni.

Az EBH döntése

A hatóság megállapította, hogy a kérelem megalapozott. A szakképzési centrum az alapító okirata szerint az alaptevékenysége körében ellátja a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását, és az eljárás alá vont szervezeti és működési szabályzata ugyanerről rendelkezik. A hivatkozott dokumentumok továbbá az eljárás alá vont oktatási intézménybe felvehető tanulók köréből egyik ágazaton sem zárják ki a diszlexia vagy diszgráfia miatt sajátos nevelési igényű gyermekeket. A kiskorú kérelmező a szakértői vélemény szerint integráltan oktatható, a nevelését-oktatását ezért az eljárás alá vont – a szakmai dokumentumai alapján – a sajátos nevelési igényű státuszára és a szakértői véleményben előírt kedvezmények miatt nem utasíthatta volna el. A kiskorú kérelmező emellett a felvételi tájékoztatóban megfogalmazott kizárási feltételekkel szemben a szakértői vélemény alapján csak az idegen nyelv helyesírás tantárgyrészének értékelése alól részesült mentesítésben.

A hatóság ezért megállapította, hogy az eljárás alá vont a szervezeti és működési szabályzatát megsértve, észszerű indok nélkül döntött a kiskorú kérelmező felvételének elutasításáról. A kötelező erővel bíró szakértői vélemény nem írta elő a kiskorú kérelmező külön, speciális oktatási intézményben való nevelését-oktatását, ezzel ellenkezőleg, az integrált oktatásáról rendelkezett. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint továbbá a szakértői véleményben előírt megsegítést és fejlesztést az oktatási intézménynek a kiskorú kérelmező integrált oktatása során kell biztosítania. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a kiskorú kérelmezővel szemben az egyéb helyzete miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelte a jogsértést megállapító végleges határozat 45 napra történő nyilvános közzétételét a szakgimnázium hivatalos honlapján, valamint ötvenezer forint bírságot is kiszabott.

A határozat ellen az eljárás alá vont keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amely a felperes keresetét mint alaptalant a 2020. január 8-án kelt ítéletében elutasította. Az ítélet 2020. május 1. napján emelkedett jogerőre.

(egyenlobanasmod.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.