Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem vette fel a szakképzési centrum a sajátos nevelési igényű tanulót és felvételi meghallgatást sem tartott, ezzel pedig megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
Az alapügy
A kiskorú kérelmező törvényes képviselője 2019 májusában egy középfokú oktatási intézménnyel szemben nyújtott be panaszt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Sérelmezte, hogy a szakgimnázium gyermeke felvételét a sajátos nevelési igényű státusza miatt utasította el. Az eljárás alá vont intézmény központi írásbeli felvételi vizsgát nem tartott, a felvételizőket – a sajátos nevelési igényű, illetve diszlexiás tanulók kivételével – az általános iskolai jegyeik alapján rangsorolta. A kiskorú kérelmező általános iskolája a felvételi lapon feltüntette gyermeke sajátos nevelési igényű státuszát, ezért az eljárás alá vont bekérte a szakértői bizottság szakvéleményét, majd ez alapján a felvételének elutasításáról döntött, és a pontjait nem vette figyelembe. A kiskorú kérelmező a szakértői vélemény szerint egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a diagnózisa nem meghatározott olvasási zavar (diszlexia) és írászavar (diszgráfia). Oktatását azonban integrált formában kellett megvalósítani, amelynek során egyéni megsegítés (tanórai differenciálás, kiscsoportos fejlesztés, értékelési könnyítések) illette meg. A szakértői vélemény továbbá mentesítette a kiskorú kérelmezőt a magyar és az idegen nyelv helyesírás tantárgyrészének értékelése alól.
Az eljárás alá vont a nyilatkozatában elismerte, hogy a középiskolai felvételi eljárás során nem tartott felvételi vizsgát, a jelentkezők rangsorolásáról, illetve az elutasításokról az általános iskolában elért tanulmányi eredmények és a szakértői vélemények alapján döntött. Előadta, hogy a tanulók az informatika ágazatba tartozó szakmai képzést kizárólag a nyelvi előkészítő évfolyam sikeres teljesítése után kezdhetik meg. Az eljárás alá vont – a honlapján és a felvételi tájékoztató fórumokon megjelent hivatalos tájékoztatójában foglaltak alapján – a nyelvi előkészítő évfolyamra benyújtott jelentkezéseket elutasította abban az esetben, ha a jelentkező nyelvi tantárgy értékelése és minősítése alól mentesítéssel rendelkezett. Az eljárás alá vont a kiskorú kérelmező felvételének elutasításáról a felvételi tájékoztatóban közzétett feltételek és a szakértői véleményben foglaltak mérlegelése alapján döntött. Döntésével a kiskorú kérelmező érdekeit vette figyelembe, akit meg akart kímélni a feltételezhető kudarcoktól. Álláspontja szerint a diszlexia és a diszgráfia kezelése olyan különleges támogatást igényel – különösen az idegen nyelv tanulása terén–, amelyet célszerű az erre felkészült intézményekben, megfelelő szakemberektől igénybe venni.
Az EBH döntése
A hatóság megállapította, hogy a kérelem megalapozott. A szakképzési centrum az alapító okirata szerint az alaptevékenysége körében ellátja a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását, és az eljárás alá vont szervezeti és működési szabályzata ugyanerről rendelkezik. A hivatkozott dokumentumok továbbá az eljárás alá vont oktatási intézménybe felvehető tanulók köréből egyik ágazaton sem zárják ki a diszlexia vagy diszgráfia miatt sajátos nevelési igényű gyermekeket. A kiskorú kérelmező a szakértői vélemény szerint integráltan oktatható, a nevelését-oktatását ezért az eljárás alá vont – a szakmai dokumentumai alapján – a sajátos nevelési igényű státuszára és a szakértői véleményben előírt kedvezmények miatt nem utasíthatta volna el. A kiskorú kérelmező emellett a felvételi tájékoztatóban megfogalmazott kizárási feltételekkel szemben a szakértői vélemény alapján csak az idegen nyelv helyesírás tantárgyrészének értékelése alól részesült mentesítésben.
A hatóság ezért megállapította, hogy az eljárás alá vont a szervezeti és működési szabályzatát megsértve, észszerű indok nélkül döntött a kiskorú kérelmező felvételének elutasításáról. A kötelező erővel bíró szakértői vélemény nem írta elő a kiskorú kérelmező külön, speciális oktatási intézményben való nevelését-oktatását, ezzel ellenkezőleg, az integrált oktatásáról rendelkezett. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint továbbá a szakértői véleményben előírt megsegítést és fejlesztést az oktatási intézménynek a kiskorú kérelmező integrált oktatása során kell biztosítania. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a kiskorú kérelmezővel szemben az egyéb helyzete miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelte a jogsértést megállapító végleges határozat 45 napra történő nyilvános közzétételét a szakgimnázium hivatalos honlapján, valamint ötvenezer forint bírságot is kiszabott.
A határozat ellen az eljárás alá vont keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amely a felperes keresetét mint alaptalant a 2020. január 8-án kelt ítéletében elutasította. Az ítélet 2020. május 1. napján emelkedett jogerőre.
