Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen tizenkét év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Ítélőtábla egy férfit, aki 2015 őszén Budapest területén több embert is megtámadott és kirabolt – közölte a fővárosi főügyészhelyettes.
A férfi egy X. kerületi gyorsétterem mosdójában felszólított két fiút, hogy menjenek ki vele a parkolóba, mert hasonlítanak azokra, akik az ő lánytestvérét kirabolták. A fiatalok nem mertek nemet mondani, ezért követték őt, majd felszólításra mindketten átadták a telefonjukat. A vádlott az egyikük zsebéből több ezer forintot is kivett, és elhagyta a helyszínt.
A férfi ezután egy XIII. kerületi benzinkúton elrabolta az egyik alkalmazott értékeit, valamint késsel megfenyegette, hogy a kasszában lévő készpénzt adja neki oda, közölve, hogy fegyver is van nála. Ugyanazon a napon a XIV. kerületben három másik bűncselekményt követett el, a sértettekről mobiltelefont és készpénzt tulajdonított el – ismertette a főügyészhelyettes.
A harmincéves férfit többrendbeli, részben felfegyverkezve elkövetett rablás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen tizenkét év fegyházra ítélte – olvasható a közleményben.
(MTI)
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, melynek célja az, hogy az Európai Unió belső piacán megvalósulhasson az ipar szén-dioxid-mentessége – közölte az uniós parlament.
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
