Új rendelet a nem személyes adatok szabad áramlásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új rendelet célja, hogy felszámolja a nem személyes adatok szabad mozgásának útjában álló akadályokat.

Azt követően, hogy a digitális egységes piaci stratégia részként elfogadta az európai adatgazdaságról szóló, 2017. januári közleményt, a Bizottság nyilvános online konzultációt folytatott, strukturált párbeszédet szervezett a tagállamok körében és számos munkaértekezletet tartott a különböző érdekelt felekkel. Ezek az információgyűjtési kezdeményezések lehetővé tették egy hatásvizsgálat közzétételét.

2018. június 19-én az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodást kötött a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletről.

„Az Európai Parlament ma elfogadta a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletet. Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök és Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos közös nyilatkozatban üdvözölte az eredményt:

„Üdvözöljük az Európai Parlamentben a mai napon lezajlott szavazást. A digitális gazdaság és társadalom nem létezhet adatok nélkül, ez a rendelet pedig a digitális egységes piac újabb tartóoszlopát fogja képezni. Európa csak akkor tudja a legjobbat kihozni a digitális fejlődés és az olyan technológiák kínálta lehetőségekből, mint a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek, ha semmi nem állja útját az adatok szabad áramlásának.

Ez a rendelet ugyanazt fogja biztosítani a nem személyes adatok tekintetében, amit az általános adatvédelmi rendelet a személyes adatok számára már biztosított: szabad és biztonságos mozgást az Európai Unión belül.

E szavazással az Európai parlament egyértelmű jelzést küldött minden európai vállalkozásnak: mindegy, hol tárolják és dolgozzák fel adataikat az EU-n belül, a tagállamok adatlokalizációs követelményei már a múlthoz tartoznak.

Az új szabályok jelentős lendületet fognak adni az európai adatgazdaságnak, mivel az európai induló vállalkozások és kkv-k számára lehetőséget teremtenek arra, hogy a határokon átnyúló adatinnováció révén új szolgáltatásokat hozzanak létre. Ez önmagában 4%-kal (azaz 739 milliárd euróval) növelheti meg az uniós GDP-t 2020-ig.

Az általános adatvédelmi rendelet és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet együttesen biztosítják az EU számára a ma és a holnap adat alapú világgazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását.” – jelentették ki közös nyilatkozatukban.

Miután az Európai Parlament ma zöld utat adott a rendeletnek, az Európai Tanácson a sor, hogy azt a következő hetekben elfogadja. Ezt követően fog a rendelet hatályba lépni még az év végéig. A hivatalos elfogadástól számítva 6 hónap áll a tagállamok rendelkezésre, hogy megkezdjék az új szabályok alkalmazását.

A nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet nem érinti az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását, mivel nem terjed ki a személyes adatokra. A két rendelet ugyanakkor egymást kiegészítve biztosítja a személyes és a nem személyes adatok teljes körű szabad áramlását, megteremtve ezáltal az egységes európai adatteret. Vegyes adatállomány esetében az abban foglalt személyes adatokra az általános adatvédelmi rendeletnek a személyes adatok szabad áramlását garantáló rendelkezése alkalmazandó, míg a nem személyes adatokra a nem személyes adatok szabad áramlásának elve az irányadó.

(europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága