Ünnepi kultúrajánlat I.

Kiállítás, színház, könyv a javából.

François Fiedler, a fény festője a Műcsarnokban

Merjünk közel lépni ezekhez a nonfiguratív olajfestményekhez, hogy saját szemünkkel is láthassuk: a vászonra vitt rétegek kidomborodnak, egész más képet mutatnak, mint távolról. Szakemberek tanácsolták a kiállítás megnyitóján, miként is tekintsünk François Fiedler műveire. Mert felületkezelése merőben újnak számított. A vászon kozmikus gipszalap volt, mellyel művein szándékosan hozott létre töredezettséget. A hatvanas évektől a festék csurgatásával-csöpögtetésével, az úgynevezett dripping-technikával, több rétegben vitte vászonra a festéket, olykor közvetlenül a tubusból. A hagyományos festészeti eszközök mellett pedig használt vésőt és kaparót is. Sőt olykor még a szélfúvást és a napsugarat is segítségül hívta az alkotási folyamatban. Módszereivel térhatást ért el, a természetben születő organikus festményeivel az absztrakt plein air első képviselőjévé vált.

François Fiedler művei a Műcsarnokban

Joan Miró a műtermét is megosztotta Fiedlerrel, s barátja lett Alberto Giacometti is (Fotó: Falus Tamás)

Valósággal játszik velünk, nézőkkel e magyar–francia zseni, aki művészetével csodagyereknek számított. Az 1921-ben, Kassán, Fiedler Ferencként anyakönyvezett gyermek már ötévesen olajfestéket használt, tízévesen pedig kiállították műveit, annyira kiválónak ítélték őket. A Nyíregyházára költözött család ifjú tehetsége Leonardo- Michelangelo- és Caravaggio-műveket másolt, remekül. A képzőművészeti főiskolán Szőnyi István tanítványa, majd tanársegéde lett.

A Műcsarnokban nem először szerepelnek Fiedler-művek, hiszen már 1942-ben és 1943-ban is kiállított, csoportos tárlatokon. Azóta több mint háromnegyed évszázad telt el, s így e mostani kiállítással visszatekinthetünk François Fiedler forradalmi erejű munkásságára. Igen, François, hisz ma már így ismeri a világ, mivel 1948-ban, politikai okokból végleg elhagyta Magyarországot, és Franciaországban telepedett le. Többszörösen is szerencséje volt: egyrészt pártfogókra lelt, másrészt a világ legjelentősebb és leghaladóbb gondolkodású művészvilágának válhatott megbecsült tagjává. Megismerkedett Joan Miróval, a nagy katalán szürrealistával, Marc Chagall-lal, Alexander Calderrel, s ők ajánlották be a nagyhírű Aimé Maeght művészetpártolónak, a legprogresszívabb párizsi galéria tulajdonosának. Ő vette pártfogásba, mely számára aranyat ért. Miró a barátjává fogadta, sőt műtermét megosztotta vele: nagyra értékelte Fiedler biztos technikai tudását, újításra törekvő szellemiségét, játékos anyaghasználatát, absztrakt expresszionista stílusát. Ő nevezte el a fények festőjének.

François Fiedler művei a Műcsarnokban

Izgalmas nonfiguratív képei előtt akár órákig is elmerenghetünk (Fotó: Falus Tamás)

Fiedler kiállításokon találkozott Vaszilij Kandinszkijjal, Alberto Giacomettivel, akivel később barátok is lettek. Gondtalanul alkothatott és vált egyre ismertebbé, híresebbé. Párizsban szinte azonnal felhagyott a figurális festészettel, és teljes mértékben az absztrakt irányzathoz fordult. Az ötvenes–hatvanas években nem adott címet munkáinak, hogy ne befolyásolja nézőjét a kép befogadásakor, gondoljon bármire, amire csak akar, a lényeg, hogy valamilyen formában megragadja.

Reprezentatív módon főleg e korszakából mutat be olajfestményeket a mostani budapesti tárlat, olyan alkotásokat, amelyeket eddig még nem láthatott a magyar közönség.

Érdekesség, hogy e tárlat a Képpraxisok 2 nevet viselő kiállításegyüttes része. Míg a 2014-es Képpraxisok 1 a festészet és a fotográfia kapcsolatát mutatta be, e második bemutatósorozat a műfajok sajátosságait állítja párhuzamba, vetíti elénk a műfaji átjárás szabadságát. 2020. február 2-ig a Fiedler-kiállítás mellett látható Lukáts Andor színész-rendező Sorskérdések című videoinstallációja, mely hét különböző életkorú és sorsú ember életét mutatja be. Jankovics Marcellnek grafikai, animációs- és könyvművészete tárul elénk, Várady Róbert A látszatok valósága című tárlata intellektuális élményeket nyújtó festői képalkotó gyakorlatát villantja fel. Alexander Gyenes Egyesült Államokban élő biokémikus-képzőművész Boltozat című bemutatója jeles csillagászati eseményeket dolgoz fel grafikai művekben, szobrokban, digitális nyomatokban.

A Kaktuszvirág a Belvárosi Színházban

Nem hasonlít e cím A kaktusz virága filmcímre vagy egy sikerrel futott zenés darabéra? De bizony, a hasonlóság – és a másság – azonban nem véletlen. A Cactus Flower a hatvanas évek nagy Broadway-sikere volt, melyet Abe Burrows adaptált Pierre Barillet és Jean Pierre Gredy színdarabjából. Ebből rendezett filmvígjátékot Gene Saks 1969-ben Walter Matthau, Ingrid Bergman és Goldie Hawn főszereplésével. Az akkor 24 éves, hamvas Goldie el is nyerte a legjobb női epizódszereplőnek járó Oscar- és Golden Globe-díjat. A komédia zenés változata Magyarországon Bodrogi Gyulával és Voith Ágival vált híressé Nádas Gábor dallamaival, Szenes Iván verseivel.

A Kaktuszvirág c. darab a Belvárosi Színházban

A Broadway eredeti, prózai darabját láthatjuk, a főszerepben Kovács Patríciával és Ötvös Andrással

Az Orlai Produkció 2019 decemberében bemutatott vígjátéka visszatér a gyökerekhez, az eredeti Broadway-változathoz. Címében is, de talán azért is, hogy a néző ne azt higgye, hogy a jól ismert zenés darab sokadik feldolgozásával találkozhat. Zöldi Gergely fordításában, Novák Eszter rendezésében zene nélkül is pergő komédiát látunk.

A főhős Julian, a fogorvos, aki fiatal szeretőjének, Toninak azt hazudja, hogy nős és három gyermek apja, így a házasság jó ideig nem is kerül szóba közöttük. A rendelőben a vénkisasszonyként öltözködő és viselkedő Stephanie vasfegyelemmel tartja kezében az ügyeket, s csak titokban sóvárog a fogorvos után. Amikor azonban a doktor mégis feleségül venné szerelmét, sürgősen egy nőt kell találnia, aki elhitetheti Tonival, hogy válni akar. De ki lehetne ez a nő? Természetesen a mindig precíz, pontos, és egyáltalán nem nőies asszisztens. Elvállalja a kéretlen szerepet, így azután az egyik hazugság után jön a másik, s a szálak össze-vissza gabalyodnak. Stephanie-ként, szerepéből fakadóan, Kovács Patrícia megy át az este folyamán a legnagyobb változáson, de Ötvös András is meg tudja mutatni az egyszerre nagy tiszteletnek örvendő, ugyanakkor magánéletével svihákként rosszul bánó fogorvos kettős énjét. (Tonit, a szeretőt és szomszédját Józsa Bettina és Gombó Viola Lotti, valamint Hunyadi Máté és Rohonyi Barnabás felváltva alakítják.)

A Kaktuszvirág c. darab a Belvárosi Színházban

Józsa Bettina és Hunyadi Máté

Bár a jól megírt, fordulatos cselekmény, a helyzetkomikumok sora és a színészek kiváló játéka elegendő, a rendező olykor bohózattá alakítja a komédiát, de az még így is élvezhető, vagyis profi, jó előadás született.

Aki a szilvesztert színházban szeretné tölteni, annak ideális választás lehet a Kaktuszvirág. A Belvárosi Színházban 2019. december 31-én délután 4-kor és este 8 órakor is műsorra tűzik.

Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok

Minden könyv egy ablak. Ez is, melyen átlépve főleg szépséget, kellemet, harmóniát és bájt találunk. Ezért is kéri olvasóit a szerző, hogy álljon meg, és gyönyörködjön. Azoknak a kötetben látható festményeknek, grafikáknak a részletein, melyek egyszerre tartogatnak érdekességet, szépséget és szórakoztató információt. Például egy csipke fodra, egy legyező kidolgozottsága, egy ruha zsinórdíszítése.

Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok c. könyve

A könyv szórakoztat és eligazít a budoárok világában

Gondoltuk volna, hogy az első melltartók az 1800-as évek elején, a francia forradalomnak köszönhetően jelentek meg, és hogy a bugyit, mint alsóneműt, férfias, nem nőnek való viseletnek tartották?

Női divat- és hálószobatitkok a 18–19. századból alcímet viseli e gazdagon illusztrált, ízléses kötet, mely egyben divat- és testkultúra-történeti gyűjtemény is. Szerzője öt éve indította el Rizsporos hétköznapok című, sikeressé vált blogját, melyet naponta több mint tízezren követnek. Az Álomgyár Kiadó gondozásában megjelent könyvében Budai Lotti újra- és továbbgondolta az 1730-as évektől a múlt század húszas éveiig a divat- és testkultúra világát, hogy ismereteket nyújtva szórakoztasson és eligazítson a budoárok rejtelmeiben.

Kapcsolódó cikkek:


Mitsubishi ASX Instyle CVT 4WD – Új arccal
2020. február 14.

Mitsubishi ASX Instyle CVT 4WD – Új arccal

Formája nagyon is előnyére változott, mindenképp mitsubishis az arca, de leginkább a szintén nemrégen bemutatkozott L200-as pickup formavilágát ültették át a kompakt kategóriás SUV-modellbe. A gyári szakemberek ezt egyszerűen csak „Hatás és benyomás” néven emlegetik, hogy a legendás keménységét hordozó, mégis kifinomult és egyedi formavilág erős egyéniséget sugalljon.

A feltaláló története
2020. február 7.

A feltaláló története

Dr. Béres József, a ma is kapható Béres Cseppek feltalálójának izgalmas életét dolgozza fel egy új magyar játékfilm.