A Bizottság új prioritásokat és új irányítási modellt határoz meg a schengeni övezetben


„A Bizottság a mai napon előterjesztette a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentést. A tavaly kidolgozott schengeni stratégia nyomán a Bizottság most első ízben tesz közzé ilyen jelentést. A jelentés a Bizottság arra irányuló kezdeményezésének részét képezi, hogy megerősítse a schengeni irányítást egy olyan éves jelentés révén, amely bemutatja a schengeni rendszer helyzetét, meghatározza a következő évre vonatkozó prioritásokat és nyomon követi az adott év végéig elért eredményeket. A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés alapul szolgál majd az európai parlamenti képviselők és a belügyminiszterek megbeszéléseihez a június 2-i schengeni fórumon, illetve a Schengen Tanács június 10-i soron következő ülésén.


Margarítisz Szhinász alelnök így nyilatkozott: „A schengeni térség egyesítette kontinensünket, és az európai életmód jelképévé vált. Az elmúlt évben határozott lépéseket tettünk annak érdekében, hogy tovább erősítsük a schengeni térség irányítását, és helyreállítsuk gazdaságaink e kulcsfontosságú hajtóereje iránti bizalmat. A mai jelentések szilárd elkötelezettségünket tükrözik annak biztosítása iránt, hogy a schengeni térség a felmerülő kihívások leküzdésével még erősebbé váljon.”

Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Az európaiak nagyra becsülik a különböző tagállamokban való szabad mozgáshoz, letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogot. A közelmúltbeli válságok és kihívások megmutatták, hogy ezt a szabadságot nem vehetjük magától értetődőnek. Továbbra is együtt fogunk működni a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésben meghatározott prioritások megvalósítása, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség hatékonyabb és integráltabb működése érdekében. Schengen közös felelősség, amelyhez mindannyiunk szerepvállalására és elkötelezettségére szükség van.”

EU Jog online

A schengeni térség aktuális helyzete és új prioritások

A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés az új éves schengeni ciklus kiindulópontja. A ciklus biztosítja a schengeni rendszer rendszeres „állapotfelmérését”, amely lehetővé teszi a problémák korai felismerését a közös felelősség biztosítása és a megfelelő intézkedések bevezetésének előmozdítása érdekében. A június 2-i schengeni fórum keretében intézményközi megbeszélésre kerül sor, amelyet a Schengen Tanács júniusi ülésén tartandó politikai tanácskozások követnek. Ez a folyamat az új schengeni irányítás része, amely fokozza a schengeni térség működésének nyomon követésében és a szükséges intézkedések meghozatalában érintett valamennyi szereplő részvételét. A Bizottság által 2021 júniusában javasolt és a Tanács által a közelmúltban elfogadott új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus kulcsfontosságú szerepet fog játszani az új schengeni irányítási modellben.

A jelentés felsorolja a 2022–2023-as időszakra vonatkozó kiemelt intézkedéseket, amelyekkel nemzeti és európai szinten egyaránt foglalkozni kell, így például a következőket:

  • a határigazgatás új informatikai architektúrájának és interoperabilitásának megvalósítása,
  • a határokon átnyúló együttműködési eszközök teljes körű kihasználása,
  • valamennyi utazó szisztematikus ellenőrzésének biztosítása a külső határokon,
  • annak biztosítása, hogy a Frontex teljes mértékben kihasználja a megbízatása által kínált lehetőségeket,
  • minden tartós belső határellenőrzés megszüntetése, valamint
  • a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex elfogadása.

A jelentés továbbá emlékeztet a schengeni térség kiteljesítésének fontosságára, és felszólítja a Tanácsot azon határozatok elfogadására, amelyek lehetővé teszik Horvátország, valamint Románia és Bulgária számára a térséghez való hivatalos csatlakozást, tekintettel arra, hogy ezek az országok valamennyi kritériumot teljesítették. Ugyanez vonatkozik majd Ciprusra is a vonatkozó schengeni értékelési folyamat sikeres lezárását követően.

A jelentés emellett ismerteti a schengeni értékelések keretében azonosított prioritásokat. A schengeni értékelések jelenleg a külső határok igazgatására, a rendőrségi együttműködésre, a visszaküldésre, a Schengeni Információs Rendszerre, a vízumpolitikára és az adatvédelemre terjednek ki.

Míg az elmúlt évek schengeni értékelései azt mutatták, hogy a tagállamok általában véve megfelelően hajtják végre a schengeni szabályokat, bizonyos területek még javításra szorulnak. Ez azt bizonyítja, hogy az értékelési mechanizmus hatékony, és előmozdítja a schengeni térség folyamatos megerősítését. További erőfeszítésekre van szükség különösen a visszaküldés és a Schengeni Információs Rendszer területén. A belső határellenőrzés nélküli térségben ugyanis elengedhetetlen a tagállamok közötti szoros rendőrségi együttműködés, valamint a nagy méretű információs rendszerek – nevezetesen a Schengeni Információs Rendszer – hatékony végrehajtása, illetve a hatékony visszaküldési politika és közös vízumpolitika.

A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentéssel párhuzamosan a Bizottság konzultációt folytat az intézményekkel az európai integrált határigazgatásra vonatkozó jövőbeli többéves stratégiai szakpolitikáról, és jelentést terjeszt elő arról, hogy a tagállamok milyen mértékben tesznek eleget az EU külső határain végzendő szisztematikus ellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

Az európai integrált határigazgatás jövője

A ma előterjesztett szakpolitikai dokumentummal a Bizottság konzultációt kezd az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az integrált határigazgatás jövőjéről.

  • Elindítja az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusát, amely iránymutatásul szolgál majd az Európai Határ- és Parti Őrség valamennyi szereplőjének tevékenységéhez az elkövetkező öt évben.
  • Meghatározza az integrált határigazgatás fő elemeinek átgondolását célzó további lépéseket. Az integrált határigazgatás a következőkből áll: határellenőrzés; kutatás-mentés; kockázatelemzés; ügynökségközi, uniós és nemzetközi együttműködés; visszaküldés; alapvető jogok; kutatás és innováció; valamint oktatás és képzés.
  • Következő lépésként még 2022 folyamán elfogadásra kerül az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai politika létrehozásáról szóló közlemény.

Szisztematikus ellenőrzések az EU külső határain

A Bizottság továbbá jelentést tesz közzé a Schengeni határellenőrzési kódex 8. cikkének végrehajtásáról. Az említett 8. cikk értelmében a tagállamok a releváns adatbázisok lekérdezése révén kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő valamennyi személyt, beleértve a szabad mozgás jogával rendelkező személyeket is. Ezen intézkedés célja az EU belső biztonságának megerősítése volt, miután megállapítást nyert, hogy az EU-ba visszatérő külföldi terrorista harcosok között uniós polgárok is voltak.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentés e szisztematikus ellenőrzések végrehajtását és hatását elemzi. A jelentés következtetése szerint a szisztematikus ellenőrzések alkalmazása – annak ellenére, hogy a tagállamok kihívásokkal szembesülnek e szabályok végrehajtása során – jelentős szabályozási hiányosságot szüntetett meg. A Bizottság foglalkozni kíván ezekkel a kihívásokkal, és támogatást nyújt a tagállamoknak a Határőrök gyakorlati kézikönyvének közelgő felülvizsgálata révén, amely kézikönyvet a tagállamok illetékes hatóságai használják a személyek határforgalom-ellenőrzése során.

Következő lépések

A ma elfogadott jelentések a schengeni fórum júniusi megbeszélésén is napirendre kerülnek. A Schengen Tanács soron következő ülése alkalmat kínál majd a minisztereknek arra, hogy jóváhagyják a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésben meghatározott szakpolitikai prioritásokat. A párbeszéden és a rendszeres nyomon követésen alapuló fokozott politikai szerepvállalás biztosítani fogja a schengeni térség prioritásainak végrehajtását. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e prioritások megvalósítása érdekében, valamint hozzák meg a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket. A Bizottság felkéri továbbá a Schengen Tanácsot, hogy júniusi ülésén hagyja jóvá az új schengeni irányítási modell kulcsfontosságú elemeit és a 2022–2023-as időszakra vonatkozó prioritásokat. A Bizottság mind politikai, mind technikai szinten szorosan figyelemmel kíséri ezt a folyamatot, és az éves ciklus végén jelentést tesz az elért eredményekről és a nyomonkövetési intézkedésekről.

Háttér-információk

A ma előterjesztett javaslatok kiegészítik a schengeni rendszer általános működésének és irányításának javítására irányuló folyamatos uniós erőfeszítéseket. A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség az európai integráció történelmi vívmánya. 1985-ös létrehozása óta a schengeni térség emberek millióinak mindennapjait változtatta meg. Közel 1,7 millió polgár dolgozik a lakóhelyétől eltérő schengeni államban. Az emberek a schengeni térség által biztosított szabadságok mentén szervezik életüket: naponta 3,5 millió ember utazik a schengeni államok között. 2021 júniusában a Bizottság előterjesztette a schengeni stratégiát, amelyben számba vette a térséget érintő, elmúlt években felmerült kihívásokat, valamint felvázolta a schengeni térség megerősítéséhez és a szilárd schengeni irányítás létrehozásához vezető utat.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)




Kapcsolódó cikkek

2023. február 1.

Az Európai Unió Tanácsa az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javításáról

Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon megerősítették a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférésről szóló rendelettervezetről és irányelvtervezetről létrejött megállapodást. Az elfogadott szövegek lehetővé fogják tenni, hogy az illetékes hatóságok közvetlenül címezhessenek az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó bírósági határozatokat másik tagállambeli szolgáltatóknak.

2023. február 1.

Adatvédelem vagy a közúti büntetőpontok nyilvánossága

Az unió luxembourgi bírósága által hozott ítélet egy szinte klasszikusnak nevezhető adatvédelmi ügyben született, és azt vette górcső alá, milyen mértékben avatkozhat be egy tagállam valakinek a személyes jogaiba a közúti közlekedésbiztonság előmozdítására irányuló céljának követése során.