A Bizottság új prioritásokat és új irányítási modellt határoz meg a schengeni övezetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A Bizottság a mai napon előterjesztette a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentést. A tavaly kidolgozott schengeni stratégia nyomán a Bizottság most első ízben tesz közzé ilyen jelentést. A jelentés a Bizottság arra irányuló kezdeményezésének részét képezi, hogy megerősítse a schengeni irányítást egy olyan éves jelentés révén, amely bemutatja a schengeni rendszer helyzetét, meghatározza a következő évre vonatkozó prioritásokat és nyomon követi az adott év végéig elért eredményeket. A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés alapul szolgál majd az európai parlamenti képviselők és a belügyminiszterek megbeszéléseihez a június 2-i schengeni fórumon, illetve a Schengen Tanács június 10-i soron következő ülésén.

Margarítisz Szhinász alelnök így nyilatkozott: „A schengeni térség egyesítette kontinensünket, és az európai életmód jelképévé vált. Az elmúlt évben határozott lépéseket tettünk annak érdekében, hogy tovább erősítsük a schengeni térség irányítását, és helyreállítsuk gazdaságaink e kulcsfontosságú hajtóereje iránti bizalmat. A mai jelentések szilárd elkötelezettségünket tükrözik annak biztosítása iránt, hogy a schengeni térség a felmerülő kihívások leküzdésével még erősebbé váljon.”

Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Az európaiak nagyra becsülik a különböző tagállamokban való szabad mozgáshoz, letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogot. A közelmúltbeli válságok és kihívások megmutatták, hogy ezt a szabadságot nem vehetjük magától értetődőnek. Továbbra is együtt fogunk működni a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésben meghatározott prioritások megvalósítása, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség hatékonyabb és integráltabb működése érdekében. Schengen közös felelősség, amelyhez mindannyiunk szerepvállalására és elkötelezettségére szükség van.”

EU Jog online

A schengeni térség aktuális helyzete és új prioritások

A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés az új éves schengeni ciklus kiindulópontja. A ciklus biztosítja a schengeni rendszer rendszeres „állapotfelmérését”, amely lehetővé teszi a problémák korai felismerését a közös felelősség biztosítása és a megfelelő intézkedések bevezetésének előmozdítása érdekében. A június 2-i schengeni fórum keretében intézményközi megbeszélésre kerül sor, amelyet a Schengen Tanács júniusi ülésén tartandó politikai tanácskozások követnek. Ez a folyamat az új schengeni irányítás része, amely fokozza a schengeni térség működésének nyomon követésében és a szükséges intézkedések meghozatalában érintett valamennyi szereplő részvételét. A Bizottság által 2021 júniusában javasolt és a Tanács által a közelmúltban elfogadott új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus kulcsfontosságú szerepet fog játszani az új schengeni irányítási modellben.

A jelentés felsorolja a 2022–2023-as időszakra vonatkozó kiemelt intézkedéseket, amelyekkel nemzeti és európai szinten egyaránt foglalkozni kell, így például a következőket:

  • a határigazgatás új informatikai architektúrájának és interoperabilitásának megvalósítása,
  • a határokon átnyúló együttműködési eszközök teljes körű kihasználása,
  • valamennyi utazó szisztematikus ellenőrzésének biztosítása a külső határokon,
  • annak biztosítása, hogy a Frontex teljes mértékben kihasználja a megbízatása által kínált lehetőségeket,
  • minden tartós belső határellenőrzés megszüntetése, valamint
  • a felülvizsgált Schengeni határellenőrzési kódex elfogadása.

A jelentés továbbá emlékeztet a schengeni térség kiteljesítésének fontosságára, és felszólítja a Tanácsot azon határozatok elfogadására, amelyek lehetővé teszik Horvátország, valamint Románia és Bulgária számára a térséghez való hivatalos csatlakozást, tekintettel arra, hogy ezek az országok valamennyi kritériumot teljesítették. Ugyanez vonatkozik majd Ciprusra is a vonatkozó schengeni értékelési folyamat sikeres lezárását követően.

A jelentés emellett ismerteti a schengeni értékelések keretében azonosított prioritásokat. A schengeni értékelések jelenleg a külső határok igazgatására, a rendőrségi együttműködésre, a visszaküldésre, a Schengeni Információs Rendszerre, a vízumpolitikára és az adatvédelemre terjednek ki.

Míg az elmúlt évek schengeni értékelései azt mutatták, hogy a tagállamok általában véve megfelelően hajtják végre a schengeni szabályokat, bizonyos területek még javításra szorulnak. Ez azt bizonyítja, hogy az értékelési mechanizmus hatékony, és előmozdítja a schengeni térség folyamatos megerősítését. További erőfeszítésekre van szükség különösen a visszaküldés és a Schengeni Információs Rendszer területén. A belső határellenőrzés nélküli térségben ugyanis elengedhetetlen a tagállamok közötti szoros rendőrségi együttműködés, valamint a nagy méretű információs rendszerek – nevezetesen a Schengeni Információs Rendszer – hatékony végrehajtása, illetve a hatékony visszaküldési politika és közös vízumpolitika.

A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentéssel párhuzamosan a Bizottság konzultációt folytat az intézményekkel az európai integrált határigazgatásra vonatkozó jövőbeli többéves stratégiai szakpolitikáról, és jelentést terjeszt elő arról, hogy a tagállamok milyen mértékben tesznek eleget az EU külső határain végzendő szisztematikus ellenőrzésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

Az európai integrált határigazgatás jövője

A ma előterjesztett szakpolitikai dokumentummal a Bizottság konzultációt kezd az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal az integrált határigazgatás jövőjéről.

  • Elindítja az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusát, amely iránymutatásul szolgál majd az Európai Határ- és Parti Őrség valamennyi szereplőjének tevékenységéhez az elkövetkező öt évben.
  • Meghatározza az integrált határigazgatás fő elemeinek átgondolását célzó további lépéseket. Az integrált határigazgatás a következőkből áll: határellenőrzés; kutatás-mentés; kockázatelemzés; ügynökségközi, uniós és nemzetközi együttműködés; visszaküldés; alapvető jogok; kutatás és innováció; valamint oktatás és képzés.
  • Következő lépésként még 2022 folyamán elfogadásra kerül az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai politika létrehozásáról szóló közlemény.

Szisztematikus ellenőrzések az EU külső határain

A Bizottság továbbá jelentést tesz közzé a Schengeni határellenőrzési kódex 8. cikkének végrehajtásáról. Az említett 8. cikk értelmében a tagállamok a releváns adatbázisok lekérdezése révén kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő valamennyi személyt, beleértve a szabad mozgás jogával rendelkező személyeket is. Ezen intézkedés célja az EU belső biztonságának megerősítése volt, miután megállapítást nyert, hogy az EU-ba visszatérő külföldi terrorista harcosok között uniós polgárok is voltak.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentés e szisztematikus ellenőrzések végrehajtását és hatását elemzi. A jelentés következtetése szerint a szisztematikus ellenőrzések alkalmazása – annak ellenére, hogy a tagállamok kihívásokkal szembesülnek e szabályok végrehajtása során – jelentős szabályozási hiányosságot szüntetett meg. A Bizottság foglalkozni kíván ezekkel a kihívásokkal, és támogatást nyújt a tagállamoknak a Határőrök gyakorlati kézikönyvének közelgő felülvizsgálata révén, amely kézikönyvet a tagállamok illetékes hatóságai használják a személyek határforgalom-ellenőrzése során.

Következő lépések

A ma elfogadott jelentések a schengeni fórum júniusi megbeszélésén is napirendre kerülnek. A Schengen Tanács soron következő ülése alkalmat kínál majd a minisztereknek arra, hogy jóváhagyják a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésben meghatározott szakpolitikai prioritásokat. A párbeszéden és a rendszeres nyomon követésen alapuló fokozott politikai szerepvállalás biztosítani fogja a schengeni térség prioritásainak végrehajtását. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e prioritások megvalósítása érdekében, valamint hozzák meg a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket. A Bizottság felkéri továbbá a Schengen Tanácsot, hogy júniusi ülésén hagyja jóvá az új schengeni irányítási modell kulcsfontosságú elemeit és a 2022–2023-as időszakra vonatkozó prioritásokat. A Bizottság mind politikai, mind technikai szinten szorosan figyelemmel kíséri ezt a folyamatot, és az éves ciklus végén jelentést tesz az elért eredményekről és a nyomonkövetési intézkedésekről.

Háttér-információk

A ma előterjesztett javaslatok kiegészítik a schengeni rendszer általános működésének és irányításának javítására irányuló folyamatos uniós erőfeszítéseket. A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség az európai integráció történelmi vívmánya. 1985-ös létrehozása óta a schengeni térség emberek millióinak mindennapjait változtatta meg. Közel 1,7 millió polgár dolgozik a lakóhelyétől eltérő schengeni államban. Az emberek a schengeni térség által biztosított szabadságok mentén szervezik életüket: naponta 3,5 millió ember utazik a schengeni államok között. 2021 júniusában a Bizottság előterjesztette a schengeni stratégiát, amelyben számba vette a térséget érintő, elmúlt években felmerült kihívásokat, valamint felvázolta a schengeni térség megerősítéséhez és a szilárd schengeni irányítás létrehozásához vezető utat.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)




Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

Európai előírások és konkrét nemzeti jogszabályok összevetéséről döntött az EU Bírósága egy különösen érzékeny témában, a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatban. Lényege a visszavitel iránti kérelmek elbírálására vonatkozó, a gyermekek érdekeit szolgáló gyors eljárások biztosítása.

2024. február 14.

Háttérzene sugárzása a repülőgépen

Az unió bírósága egy romániai szerzői jogi jogvitára tett pontot, melynek középpontjában a repülőgépeken és vonatokon háttérzeneként sugárzott zeneművek „jogállása”, és az attól függő díj megfizetése állt..