A brit szakszervezetek az MI-rendszerek szigorúbb szabályozását követelik a dolgozók védelme érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit szakszervezetek is szigorúbb szabályokat követelnek a mesterséges intelligenciára épülő, átláthatatlan munkaügyi döntésekkel kapcsolatban.

A brit szakszervezeti szövetség (Trades Union Congress, TUC) szigorúbb szabályokat követel, hogy megvédjék a dolgozókat az MI-rendszerek döntéseinek következményeitől. A testület szerint az ilyen technológiák már „nagy kockázatú, életeket megváltoztató” szerepet játszanak a vállalatirányításban vagy az alkalmazottak felvételében és elbocsátásában. Közben egy új törvény pedig felhígítja a meglévő védelmet is, miközben a mesterséges intelligencia bevezetésének az lenne az értelme, hogy növekedést generáljon, új munkahelyeket teremtsen, és hozzájáruljon a hatékonyabb és biztonságosabb munkavégzéshez.

Az Egyesült Királyság kormányzata a múlt hónapban tette közzé azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy a mesterséges intelligencia szabályozását a különféle meglévő szervek között osztaná szét ahelyett, hogy létrehozna erre egy dedikált felügyeletet. A TUC szerint a dokumentumban csak homályos és gyenge útmutatást kínálnak a szabályozó hatóságoknak az MI etikus munkahelyi használatáról, és nem tartják szükségesnek a vonatkozó kapacitások vagy erőforrások növelését. Az új adatvédelmi és információs törvény tervezete ezzel párhuzamosan még tovább lazítana a meglévő jogszabályokon, beleértve az automatizált döntések emberi felülvizsgálatához való jogokat is.

A BBC riportja felidézi, hogy az MI munkahelyi használatával kapcsolatban szaporodnak az aggodalmak, különösen az olyan eszközökkel kapcsolatban, amelyek kép- és hangfelvételek elemzésével értékelik a jelöltek alkalmasságát. Van, aki szerint az ilyen rendszerek „automatizált áltudományt képviselnek”: egy tavalyi kutatás kihozta például, hogy a szoftveres előrejelzéseket befolyásolják az emberek megvilágításában vagy hátterében bekövetkező változások, sőt még a ruházatuk is, aminek nyilvánvalóan semmi köze az álláskeresők képességeihez. Ez pedig ellenőrzés nélkül csak erősíti a munkahelyi diszkriminációt.

Nem így néz ki egy modern gazdaság

A szakszervezeti szövetség képviselője a BBC-nek elmondta, hogy számos iparágban már nem csak az önéletrajzok válogatásában támaszkodnak a mesterséges intelligenciára, de ezen túlmenően a csapatok és a feladatok beosztásában vagy akár a fegyelmi intézkedésekben is, egészen a munkaviszony megszűnéséig. A TUC bizonyítva látja, hogy az MI már minden téren átveheti az emberi menedzserek feladatait, automatizált döntések alapján kerülhet sor az alkalmazottak elbocsátására, és az MI olyan irreális célokat tűzhet ki, ami veszélyezteti a munkavállalók testi egészségét és lelki jólétét is.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a brit szakszervezetek eddig is felszólaltak az olyan távfelügyeleti megoldások ellen, amelyekkel egyre több munkáltató kíséri figyelemmel alkalmazottait akár az otthoni munkavégzés során is. Ez a probléma most újra megjelenik az MI szabályozásáról szólva, például az olyan eszközök miatt, amelyeket a munkavállalóknak maguknál kell tartaniuk, hogy rögzítsék a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. A TUC mindenekelőtt azt akarja elérni, hogy a cégeknek kötelező legyen felfedniük, hogyan használják az MI-t a munkaügyi döntések meghozatala során.

A testület alapvetőnek tartaná az algoritmikus döntések emberi felülvizsgálatának lehetőségét, vagyis hogy az érintett munkavállalók megtámadhassák azokat. A BBC-nek nyilatkozva más jogvédők is kifogásolták, hogy az új szabályozástervezet éppenséggel gyengíti az emberek ilyen irányú lehetőségeit, akik így soha nem fogják tudni, miért került veszélybe a megélhetésük. A TUC felhívását a brit Munkáspárt árnyékkormányának illetékese is támogatja: szerinte egy modern gazdaságban a dolgozók megfelelő beleszólást kapnak a technológiák gyakorlati alkalmazásába.”

(hirlevel.egov.hu)

(bitport.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.

2024. május 15.

Jogi mérföldkő a klímavédelemben

Történelmi jelentőségű döntésével a strasbourgi bíróság kimondta, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapjog által nyújtott állami védelmi kötelezettség kiterjed az éghajlatváltozás okozta, az életet, egészséget, közérzetet és életminőséget érintő negatív hatások elhárítására.