A fogyasztó és vállalkozás közötti egyensúly helyreállítása

Az EUB kiemelte, hogy a nemzeti bíróság kötelessége, hogy belső jogának egészére figyelemmel tegyen meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a fogyasztó védelmet élvezzen azon különösen hátrányos következményekkel szemben, amelyeket a kölcsönszerződés megszüntetése válthat ki.


A.A.A. személyi kölcsönre vonatkozó hitelszerződést kötött a Banca B.‑vel. E szerződést egy 182 222 euró összegű első ranghelyű jelzálog biztosította, amely összegből 179 000 euró a 300 hónap futamidejű, egy éven keresztül fix kamatozású „Maxicredit” elnevezésű személyi kölcsön, 3222 euró pedig e kölcsön folyósítási jutaléka volt.

A szerződés 5. cikke a hitelnyújtás első évére 7,4%‑os éves kamatlábat írt elő, míg az ezt követő időszakra érvényes kamatláb a kölcsönt folyósító bank üzlethelyiségeiben kifüggesztett, változó referencia‑kamatláb 1,50 százalékponttal megnövelt mértékének felelt meg;

Azáltalános szerződési feltétlek (ÁSZF) 2.6. cikk szerint a kölcsönnyújtás általános feltételei értelmében a hitel futamideje alatt az érvényes kamatláb attól függően változhat, hogy az ügyfél bankkal szemben fennálló adósságának „egységes szolgáltatása” hogyan alakul;

Az ÁSZF 2.10. cikkének a) pontja értelmében a kölcsön időtartama alatt a bank az adós hozzájárulása nélkül a hitel finanszírozásának költségeitől függően módosíthatta a kamatokat, az új kamatláb a módosításának időpontjától kezdődően volt alkalmazandó a kölcsön egyenlegére. A változó kamatláb módosítása a fizetendő kamatok újraszámításával járt;

Az ÁSZF 2.10. cikkének b) pontja szerint az olyan kölcsönök esetében, amelyek változó kamatlábát valamely referencia‑kamatláb, a LIBOR vagy az Euribor függvényében határozzák meg, a kamatláb e referencia‑kamatláb alakulásától függően változhat;

A 2.11. cikk értelmében a hathavonta felülvizsgálható új kamatlábat az alkalmazásának kezdőnapjától kifüggesztik a bank székhelyén, és azt a módosítás napján érvényes hitelegyenlegre kell alkalmazni;

Hitelkeret esetén a hitelfelvevő az éves kamatláb módosításáról, valamint a visszafizetés naprakésszé tett ütemezéséről tértivevényes ajánlott levélben, vagy a bank fiókjaiban a hitelfelvevő részére ingyenesen rendelkezésre bocsátott számlakivonatból értesült. Amennyiben a hitelfelvevő a kamatlábnak az e bank általi módosítását követően a tudomásszerzéstől számított 10 napon belül nem fizette vissza a kölcsön összegét és a vonatkozó kamatokat, úgy tekintették, hogy elfogadta az új kamatlábat.

A.A.A. keresetet indított a Tribunalul Specializat Cluj előtt (kolozsvári különös hatáskörű törvényszék, Románia, a továbbiakban: Bíróság), hogy a Bíróság állapítsa meg a változó kamatlábbal kapcsolatos szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, így azok abszolút semmisségét, és semmisítse meg az e feltételek alapján meghatározott ütemezést. Azt is kérte a Bíróságtól, hogy az alperest kötelezze az említett feltételek módosítására, valamint arra, hogy térítse vissza a tisztességtelen jelleg megállapításából eredő túlfizetést. Az említett bíróság előtt A.A.A. többek között azt állította, hogy a szóban forgó feltételek lehetővé tették a Banca B. számára, hogy önkényesen módosítsa e kamatláb összegét, amellyel megsértette a fogyasztói jogait.

A Bíróság részben helyt adott A.A.A. keresetének és megállapította a kölcsönszerződés 5. cikkében szereplő kikötés részleges semmisségét a változó kamatláb meghatározásának mechanizmusát illetően, amely feltétel értelmében az érvényes kamatláb a bank üzlethelyiségeiben kifüggesztett változó referencia‑kamatlábnak felel meg. A Bíróság szerint az ÁSZF 2.6. cikkben és a 2.10. cikk a) pontjában szereplő feltételek abszolút semmissége is megállapítható volt. Az említett szerződés 2.10. cikkének b) pontjában szereplő feltétel abszolút semmissége azért került megállapításra, mert a banknak csak lehetősége, és nem kötelezettsége volt, hogy a szerződésben szereplő referenciamutatók, vagyis a LIBOR vagy az Euribor alapján felülvizsgálja a változó kamatlábat.

15      Ezenfelül e bíróság felszólította a bankot arra, hogy oly módon pontosítsa a hitelszerződés kamatokkal kapcsolatos feltételét, hogy e kamatok alkotóelemeit és mértékét az a Bíróság által adott iránymutatások szerint határozza meg. Egyfelől, a szerződés 5. cikkében foglalt kamatmarzsot 6 havi Euribor mutatóval növelt 1,5 százalékpontban kellett rögzíteni. Másfelől, a kamatok módosítása kizárólag a 6 havi Euribor referenciaindex alapján történhetett úgy, hogy a bank kamatmarzsa fix és az kizárólag a felek írásbeli megállapodásával módosítható, ily módon a kamatláb módosítása a 6 havi Euribor mutató változásaitól függött.

A Bíróság szerint a bank számára a változó kamatláb kiigazítási mechanizmusának ellenőrzésére kizárólagos jogot biztosító feltétel szerződésből való eltávolítása úgy módosítja a szerződést, hogy a kamatlábak a hitel első évében érvényes kamatlábakkal megegyezőek. Egy ilyen helyzet különösen kedvező lenne a szolgáltató számára. A Törvényszék szerint a fix kamat rögzítése a szerződés felek megállapodásával ellentétes módosításának minősülne, akik változó kamatlábban állapodtak meg, és ellentétes lenne a polgári törvénykönyvnek a szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartását (pacta sunt servanda) rögzítő 969. cikkével is.

A Banca B. fellebbezést nyújtott be a Bíróság ítéletével szemben a Curtea de Apel Clujhoz (kolozsvári fellebbviteli bíróság, Románia).

A Banca B. fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a kamatláb számításának módszerét a kölcsön teljes futamidejére nézve módosította, figyelmen kívül hagyva a feleknek a szerződés megkötésekor fennálló akaratát. Azzal, hogy így határozott, túlterjeszkedett a saját hatáskörén, és figyelmen kívül hagyta az EUB legújabb ítélkezési gyakorlatát. A Banca B. arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alapozta határozatát olyan rendelkezésekre, amelyek a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak hatályban.

A kolozsvári fellebbviteli bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából EUB-hoz fordult.

európai unió jogrendszere

Az EUB döntése

A kamatláb bíróság általi meghatározása

Az EUB emlékeztetett, hogy a 93/13 irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven nyugszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná e feltételek tartalmát. A hátrányos helyzetre tekintettel ezen irányelv olyan rendszer létrehozatalára kötelezi a tagállamokat, amely biztosítja, hogy minden, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vizsgálható legyen az esetlegesen tisztességtelen jellegének megítélése céljából.

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a nemzeti bíróságok feladata, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását mellőzzék annak érdekében, hogy azok ne váltsanak ki kötelező joghatásokat a fogyasztó vonatkozásában, kivéve, ha a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásának mellőzését a fogyasztó ellenzi. A szerződésnek főszabály szerint úgy kell fennmaradnia, hogy csak a tisztességtelen feltételek elhagyása folytán módosuljon, ha a belső jogszabályok értelmében a szerződés jogilag ilyen módon fennmaradhat.

Következésképpen, ha a nemzeti bíróság megállapítja az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben szereplő tisztességtelen feltétel semmisségét, a bíróság egyebekben nem módosíthatja a szerződés tartalmát.

Az EUB szerint, ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt. E lehetőség hozzájárulhat annak a visszatartó erőnek a megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében, mivel az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák az említett feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a nemzeti bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.

Ha azonban egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződés valamely tisztességtelen feltétel elhagyása után nem maradhat fenn, az EUB szerint a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság a szerződések jogára vonatkozó elvek alkalmazásával a tisztességtelen feltételt elhagyja, és azt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse olyan helyzetekben, amelyekben a tisztességtelen feltétel érvénytelenségének kimondása miatt a bíróságnak a teljes szerződés semmisségét kellene megállapítania, és ezzel a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek tenné ki, és ily módon a fogyasztót büntetné.

Az ilyen helyettesítés megfelel a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének, mivel e rendelkezés célja, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei között a valódi egyensúly biztosított legyen, nem pedig arra, hogy a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződést semmissé nyilvánítsák.

Ha egy olyan helyzetben, mint amilyen a jelen ítélet 32. pontjában szerepel, nem volna lehetséges a nemzeti bíróság számára, hogy a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse, és a teljes szerződés semmisségét kellene megállapítania, a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek tenné ki, és ily módon a szerződés semmisségéből eredő visszatartó erő veszélybe kerülne. Az ilyen semmissé nyilvánításnak egy kölcsönszerződés tekintetében főszabály szerint ugyanis az a következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami azzal a kockázattal jár, hogy meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt, amely ennek következtében lehetséges, hogy nem lesz annak elkerülésére ösztönözve, hogy ilyen feltételeket illesszen az általa kínált szerződésekbe.

Az EUB ugyanakkor arra jutott, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével ellentétes az, ha a szerződésnek a benne foglalt tisztességtelen feltételek elhagyása következtében keletkezett hiányosságai orvoslása kizárólag azon általános jellegű nemzeti rendelkezések alapján történik, amelyeket a jogalkotó nem értékelt külön annak érdekében, hogy helyre lehessen állítani a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek összessége közötti egyensúlyt, és amelyekre e tény miatt nem vonatkozik a tisztességtelen jelleg hiányának vélelme, mivel e rendelkezések a jogügyletek tartalmukban kifejezett joghatásainak kiegészítését a – sem diszpozitív rendelkezésnek, sem pedig a szerződő felek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezésnek nem minősülő – méltányosság elvéből vagy a bevett szokásokból eredő következmények révén írják elő.

A nemzeti bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy helyreálljon a szerződő felek közötti egyenlőség, amelyet a tisztességtelen feltétel fogyasztóval szembeni alkalmazása veszélyeztetett volna. Másrészt biztosítani kell azt, hogy az eladót vagy szolgáltatót visszatartsák attól, hogy a fogyasztóknak kínált szerződésbe ilyen kikötéseket illesszen be.

Ennek megfelelően, ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó kölcsönszerződés a szerződésekre vonatkozó jog értelmében jogilag nem maradhat fenn az érintett tisztességtelen feltételek elhagyása után, és ha nem létezik diszpozitív nemzeti rendelkezés vagy a szerződő felek egyetértése esetén alkalmazható, az említett feltételek helyettesítésére alkalmas rendelkezés, meg kell állapítani, hogy amennyiben a fogyasztó nem fejezte ki a tisztességtelen feltételek fennmaradására irányuló szándékát, és amennyiben e szerződés megszüntetése különösen hátrányos következményeknek tenné ki a fogyasztót, a fogyasztó védelmének a 93/13 irányelv értelmében biztosítandó magas szintje megköveteli, hogy a nemzeti bíróság a szerződő felek jogai és kölcsönös kötelezettségei között tényleges egyensúly helyreállítása céljából, belső jogának egészére figyelemmel, tegyen meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a fogyasztót meg lehessen védeni azon különösen hátrányos következményektől, amelyek a szóban forgó kölcsönszerződés megszüntetése vonhat maga után, különösen pedig azon ténytől, hogy az eladó vagy szolgáltató haladéktalanul követelhesse a kölcsön összegét a fogyasztótól.

Az EUB szerint az alapügyben semmi nem zárja ki azt, hogy a nemzeti bíróság felhívja a feleket arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a kamatláb számítási módjának meghatározása érdekében, feltéve, hogy rögzíti e tárgyalások keretét, és e tárgyalások arra irányulnak, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei között olyan tényleges egyensúly jöjjön létre, amely különösen a 93/13 irányelv alapjául szolgáló, a fogyasztó védelmére irányuló célkitűzést veszi figyelembe.

Az EUB kiemelte, hogy a bíróság hatásköre nem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti szerződéses egyensúly helyreállításához, és ily módon a fogyasztónak azon különösen hátrányos következményektől való védelméhez, amelyeket a szóban forgó kölcsönszerződés megsemmisítése válthat ki. Ha ugyanis a bíróságnak lehetősége lenne arra, hogy módosítsa vagy enyhítse a tisztességtelen feltételek tartalmát, e hatáskör veszélyeztethetné 93/13 irányelv célkitűzéseinek megvalósulását.

(curia.europa.eu)



Kapcsolódó cikkek:


Lefolytatják a Trump elleni eljárást
2021. január 27.

Lefolytatják a Trump elleni eljárást

Az Egyesült Államok Képviselőháza hétfőn este adta át a Szenátusnak a Donald Trump elleni vádemelés eljárás kezdeményezését, megalapozva ezzel az egykori amerikai elnök ügyének tárgyalását.

A digitális társadalom olvasatai – X.
2021. január 27.

A digitális társadalom olvasatai – X.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal azt elemzi, a mesterséges intelligencia miként jelenik meg a jog közegében.

Többszörös Egyezménysértés a majdani tüntetéseken
2021. január 26.

Többszörös Egyezménysértés a majdani tüntetéseken

Az EJEB több cikk megsértését is megállapította, illetve feltárta, hogy az ukrán hatóságok a mai napig nem végeztek független és hatékony vizsgálatot a rendfenntartó erők és magánbiztonsági cégek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

Egy Facebook oldal “elrablásának” története
2021. január 21.

Egy Facebook oldal “elrablásának” története

A bizarr történet jól mutatja, hogy a Facebook-csoportok, amelyek egykor központi szerepet játszottak a közösségi médiacég azon törekvésében, hogy a tartalommoderálás nehéz részét a felhasználókra terheljék, hogyan vált egyre inkább a cég problémáinak fő forrásává.