A GDPR első éve a számok tükrében

Az Európai Adatvédelmi Testület a GDPR hatályba lépésének első évfordulójára készülve felmérést végzett a tagállami felügyeleti hatóságoknál a GDPR alkalmazásának tapasztalatát vizsgálva.

A GDPR első napjaiban már több határon átnyúló ügyet regisztráltak az Európai Adatvédelmi Testület rendszerében, mára ez a szám elérte a 446 ügyet, amelyből 205-öt, úgynevezett “egységességi mechanizmus” keretében intéztek el a hatóságok, amelynek lényege, hogy a tagállami hatóságok együttműködését és az ügyek azonos megítélését, illetve a bírságok kiszabását egységesítse.

Az válaszadó 21 tagállamban indult ügyek száma, Németország esetében a válaszadó hét regionális adatvédelmi hatóság által indított ügyekkel számolva. Ábra: Európai Adatvédelmi Testület

Az Európai Adatvédelmi Testület kutatása megmutatta, hogy nemzeti szinten jelentősen megnőtt az adatvédelmi hatóságokhoz intézett kérdések és panaszok száma a 2017-es évhez képest. A tagállami hatóságokhoz 144.000 kérdés és 89.000 adatvédelmi incidensbejelentés érkezett, az ügyek 63%-át sikeresen lezárták, a maradék 37% azonban még folyamatban van.

A tagállami hatóságokhoz érkezett megkeresések. Ábra: Európai Adatvédelmi Testület

Az Európai Adatvédelmi Testület a kérdések és a panaszok növekedését az eu-s állampolgárok adatvédelmi tudatosságának növekedéseként értelmezte, amelyet az Eurobarometer közvélemény-kutató márciusi közvélemény-kutatása is alátámaszt. A kutatás szerint a megkérdezettek 67%-a már hallott a GDPR-ról, 36%-uk pedig azt állította, hogy jól ismeri azt. Ezenfelül a megkérdezettek 57%-a nyilatkozott úgy, hogy tudomása van a tagállami adatvédelmi hatóság létezéséről, amely a személyes adatainak védelmét garantálja. A 2015-ös Eurobarometer kutatással összehasonlítva 20%-os növekedés tapasztalható az adatvédelmi tudatosságban.

A tagállami adatvédelmi hatóságok az együttműködés további növekedéséről és hatékony munkáról számoltak be, amelynek során vizsgálatokat folytattak le, eljárási szabályokat vizsgáltak, illetve együttműködtek és információt osztottak meg egymással.

Andrea Jelinek, az Európai Adatvédelmi Testület vezetője az elmúlt egy évre visszatekintve elmondta, hogy  “Kihívásokkal teli egy év van mögöttünk, de sikerült elérnünk a kitűzött célokat és továbbra is így kívánunk előrehaladni.

Pár hónappal ezelőtt az Európai Adatvédelmi Testület elfogadta a 2019-2020-as időszakra vonatkozó ütemtervét. Az elkövetkezendő hónapokban még lesznek olyan határokon átnyúló ügyek, amelyeket a tagállami hatóságok együttműködése keretében sikerül majd lezárni. Végül, de nem utolsósorban folytatjuk az együttműködést azokkal, akik a legjobb visszajelzéseket tudják adni a személyes adatok kezelésének mindennapi gyakorlatáról. Úgy gondolom, hogy ambiciózus programot sikerült elfogadni, de biztos vagyok benne, hogy az EU adatvédelmi hatóságainak együttműködésével tovább tudjuk növelni a hatékonyságunkat az  adatvédelem területén.”

(edpb.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését
2019. június 7.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte
2019. június 6.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód
2019. június 4.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben[1] született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.

Az anya által illegálisan külföldre vitt gyermeket sem lehet visszaküldeni a bántalmazás kockázatának alapos vizsgálata nélkül
2019. május 31.

Az anya által illegálisan külföldre vitt gyermeket sem lehet visszaküldeni a bántalmazás kockázatának alapos vizsgálata nélkül

A kétgyermekes édesanya egy romániai nyaralást követően nem tért vissza a gyermekekkel az olaszországi apához. Az apa a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre hivatkozva pert nyert Romániában a gyermekek hazaszállítása érdekében annak ellenére, hogy az eljárásban videók útján is bizonyítást nyert, hogy a gyermekeket többször fizikailag bántalmazta. A Bíróság ítélete szerint a román hatóságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembevéve kellett volna értékelnie a gyermekek fenyegetettségének súlyát. Ennek elmulasztása a családi élet védelmét garantáló 8. cikk megsértéséhez vezetett.