Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozási kérdései
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságszolgáltatást Horvátországban is a független bíróságok gyakorolják, míg az ügyészség a kormány alá rendelten végzi tevékenységét, de mellette létezik egy szakosított, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni vádhatóság is. A mediáció tekintetében nagy szerep jut az ügyésznek, aki a megállapodás megkötése után is eldöntheti, hogy vádat emel vagy megszünteti az eljárást.
Horvátországban csakúgy, mint az Európai Unió más tagállamaiban, az igazságszolgáltatást a független bíróságok gyakorolják, melyek az alkotmánynak, a törvényeknek és rendeleteknek, valamint a Horvátország által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződéseknek megfelelően szolgáltatnak igazságot. A bírákat az Állami Bírói Tanács nevezi ki, és a függetlenségük mellett mentelmi jog is megilleti őket. A horvát alkotmány értelmében a bírák a bíráskodás mellett más feladatokat nem láthatnak el, az oktatást, a művészeti és a tudományos tevékenységet kivéve.
A horvát bírósági szervezet
2015-ben megváltozott a bírósági rendszer Horvátországban. A bíróságokról szóló külön törvény pontos eligazítást nyújt a bíróságok szervezetét illetően, továbbá a hatásköri és illetékességi szabályokat is megismerhetjük ebből a jogszabályból.
A bírói szervezeten belül rendes és szakosított bíróságok különülnek el. A szervezet legfelsőbb szintjén áll a Legfelsőbb Bíróság. Az alsóbb rendes bíróságok: a városi és a megyei bíróságok. Többféle szakosított bíróságot különböztetünk meg Horvátországban:
– kereskedelmi bíróság
– közigazgatási bíróság
– szabálysértési bíróság
– Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság
– Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság
– Legfelsőbb Szabálysértési Bíróság
2015-től 24 városi bíróság, nyolc kereskedelmi bíróság és 22 szabálysértési bíróság működik Horvátországban. A szakosított bíróságok közül a kereskedelmi és közigazgatási bíróságok illetékessége csakúgy, mint a rendes bíróságok közül a megyei bíróságok esetében, több városra terjednek ki. Egy-egy város ítélkezését a városi rendes bíróságok, illetve a szakosított bíróságok közül a szabálysértési bíróságok látják el. Négy országos szintű bíróság létezik Horvátországban. A Legfelsőbb Bíróság mellett az egész országra kiterjedően ítélkezik a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Legfelsőbb Szabálysértési Bíróság.
A Legfelsőbb Bíróságnak nemcsak a rendkívüli perorvoslatoknál van szerepe, hanem eljár a rendes jogorvoslatok esetében is. Erről külön jogszabály rendelkezik. Döntési jogkörén túl részt vesz a jog egységének a biztosításában is, továbbá a külön jogszabály által meghatározott hatásköri és illetékességi vitákban.
A korrupció és a szervezett bűnözés ellen
Horvátországban az ügyészség a kormány alá rendelten végzi tevékenységét, de a horvát ügyészségtől elkülönülten létezik egy olyan szakosított ügyészség, mely a korrupció és a szervezett bűnözés ellen lép fel. Ennek a szervezetnek a neve: Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal.
A horvát kormány alá rendelt ügyészségtől elkülönülten létezik egy szakosított vádhatóság, a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal
A sértett szerepe a horvát büntetőeljárásban
A bűncselekmények sértettjei hasonló jogokkal rendelkeznek a büntetőeljárás során, mint Magyarországon. A természetes személyek jogai Horvátországban, amennyiben bűncselekmények áldozataivá válnak:
– tájékoztatáshoz való jog
– pszichológus igénybevételéhez való jog
– aktív legitimációs jog a büntetőeljárásban
– jogorvoslathoz való jog
– polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban
– jelenléti jog
– ügyvédi képviselethez való jog
– a büntetőeljárás megszüntetése esetén értesítéshez való jog
– ügyészi tétlenség esetén pótmagánvád emeléséhez való jog
Polgári jogi igény előterjesztése esetén nemcsak kártérítést kérhet a sértett, hanem sérelemdíjat is, továbbá indítványozhatja az ellopott/elrabolt vagy csalással tőle megszerzett dolog visszaadását, valamint annak a szerződésnek a semmisségét, amelybe belekényszerítették. Ezeket az igényeit a büntetőeljárásban is érvényesítheti, de ettől függetlenül keresetet nyújthat be a polgári bírósághoz, melynek nem feltétele, hogy a büntetőeljárásban a terhelt bűnösségét megállapítsák.
A sértettek közül különös védelem illeti meg a büntetőeljárásban a gyermekkorú áldozatot, a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatait, ha sértettként aktív legitimációt kapnak a büntetőeljárásban.
A szexuális bűncselekmények áldozatait kárigényük és nem vagyoni káruk (sérelemdíj) érvényesítése esetén költségmentesség illeti. Sértettként és/vagy tanúként való meghallgatásuk/kihallgatásuk során egy úgynevezett bizalmi ember lehet jelen. Ha tanúként hallgatják ki őket, joguk van megtagadni a vallomásuk folyamán a választ olyan kérdéseket illetően, melyek a magánéletükkel kapcsolatosak. Indítványozhatják, hogy ne a terhelt jelenlétében hallgassák ki őket, hanem zártláncú audiovizuális eszköz segítségével. Joguk van arra, hogy személyes adataikat bizalmasan kezeljék, továbbá indítványozhatják a zárt tárgyalás tartását. A gyermekkorú sértetteket (minden 18 éven aluli személyt) is plusz jogok illetik az eljárásban, hasonlóan a szexuális bűncselekmények áldozataihoz. A költségmentesség, a bizalmi személy jelenléte, a személyes adatok bizalmas kezelése, a zárt tárgyaláson történő kihallgatás és a zártláncú audiovizuális eszköz igénybevétele mellett úgynevezett szakértő bírósági asszisztens is részt vesz az ilyen eljárásokban, támogatva ezzel a gyermekkorú sértettet. Joga van arra is a gyermekkorú sértettnek, hogy saját otthonában, vagy a bíróságon kívül egy erre a célra berendezett szobában hallgassák ki.
A 18 éven aluli tanúkat és sértetteket az előzetes eljárásban nem a nyomozó vagy az ügyész, hanem a nyomozási bíró hallgatja meg.
Mediáció
A kiindulási alap Horvátországban ugyanaz, mint Európában bárhol. Meghatározott bűncselekmények esetében lehetőség van arra, hogy a konfliktust az abban érintett személyek oldják fel. A közvetítői eljárásra utalás megengedhetősége tekintetében pedig nagy szerep jut az ügyésznek, aki nemcsak a közvetíthető esetekben dönt, hanem a megállapodás megkötése után is eldöntheti, hogy vádat emeljen, vagy megszüntesse az eljárást. Az opportunitás elvének megfelelően célszerűségi szempontok alapján dönt az ügyész arról, eltereli-e a hagyományos büntetőeljárásról az ügyet. A mediáció alkalmazásakor viszont az ügyész döntésének feltétele, hogy a terhelt és a sértett ebbe beleegyezzen.
A mediátor olyan különleges képesítéssel rendelkező szakember, aki mediátori vizsgával rendelkezik, így ért a konfliktusfeloldáshoz, a közvetítéshez, s ezen felül azt is megkövetelik tőle, hogy a büntető- és polgári jog területéhez kapcsolódó jogszabályokkal is tisztában legyen.
A mediátor nem önállóan vagy önkéntesként végzi feladatát, hanem az úgynevezett Törvényszéken Kívüli Megállapodások Szolgálatához tartozik.
Az alábbi cikk egy konkrét mezőgazdasági támogatási kérelem ügyében született uniós bírósági ítéletet mutat be.
Az EU az eladók termelői láncért viselt felelősségének szigorításáról döntött. Németországban már évek óta az értékesítők felelnek a termelőik emberi jog sértéseiért és környezetszennyezéseiért.
A szerző alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának az FGTI vs Victoria Seguros SA-ügyben hozott ítéletét ismerteti, melyben az alkalmazandó jog kérdését vette górcső alá
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!