A spagettiwestern szent joga?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Igencsak vitatott a jogos védelem – egy konkrét eset nyomán született – olasz büntetőjogi reformja. Ám Salvini belügyminiszter állításával ellentétben az új szabályok nem számítanak forradalminak Európában; ráadásul egy letérdeltetett tolvajra lőni a megengedőbb Btk.-k alapján is önbíráskodás lenne.

Jogos védelem?

2011. október 5-én Angelo Peveri, egy sikeres építési vállalkozó rálőtt többekre, akik cége telephelyén, az észak-olasz Borgonovo Val Tidonében üzemanyagot akartak lopni az ott parkoló markolókból. A tolvajok elmenekültek. Amikor egyikük visszatért, hogy elhozza a tetthelyen hagyott autóját, az ügyészség – bíróság által is elfogadott teóriája – szerint a következő jelenet játszódott le: Peveri egy munkatársa segítségével elfogta a visszatért tettest, letérdeltette és kis távolságból a szívébe lőtt.

A tolvaj – csodával határ módon – túlélte a lövést. A vállalkozó állítása szerint a fegyver véletlenül sült el.

Az eljáró bíróság emberölés kísérlete miatt 4 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte Peverit. A döntést a felsőbb fórumok helybenhagyták.

Az olasz belügyminiszter és egyben a populista Északi Liga elnöke, Matteo Salvini szerint Peveri jogos védelmi helyzetben volt. Salvini, aki az olasz kormány miniszterelnök- helyettese is, néhány nappal a feltételes szabadságra helyezése előtt meglátogatta a vállalkozót a piacenzai büntetés-végrehajtási (bv) intézetben. „Egy becsületes emberrel ismerkedtem meg, akivel elbánt az igazságszolgáltatás” – mondta a februári látogatás után a populista politikus. „Tucatnyiszor megloptak, mégis ő ül börtönben. A tolvajok szabadon vannak és kártérítésért perlik. Mindez nekem azt mutatja, hogy a jogszabályok gyors és alapos változtatásra szorulnak” – folytatta.

Az új szabályozás

Az olasz törvényhozás alig egy hónappal később törvénycsomagot fogadott el a jogos védelem reformjáról. Az új szabályok április 1-jén léptek hatályba. A csomag központjában – Salvini szavaival élve – a „jogos védelem szent joga” áll.

A jövőben az önvédelemnek nem kell megfelelnie az arányosság követelményének. Az olasz Btk. 52. cikke értelmében az önvédelmi céllal alkalmazott erőszak nem lehet jogellenes, ha a támadás magánlaksértéssel vagy fizikai erőszakkal való fenyegetéssel párosult. Büntetlenséget élvez az is, aki menthető felindulásból tévesen gondolta, hogy jogos védelmi helyzetben van. Ha a támadó a megtámadott jogos védelem következtében sebesül meg, nem követelhet kártérítést a védekezőtől.

A retorika és a valóság

A jogos védelem reformja az Északi Liga egyik központi választási ígérete volt. Nagy hangsúlyt fektettek rá a kampányban, pedig az erőszakos bűncselekmények száma évek óta csökken. Míg 1991-ben 1916 emberölést követtek el Itáliában, 2017-ben már csak 343-t. A rablások és lopások száma is jelentősen visszaesett.

Az Olasz Bírák Egyesülete szerint a módosításnak alig lesz gyakorlati jelentősége, mert tucatnyi eljárás sincs évente, amelyben a jogos védelm szerepet kap. Az Igazságügyi Minisztérium statisztikájából pedig az tűnik ki, hogy ’13 és ’16 között mindössze öt esetben került bíróság elé a jogos védelem menthető felindulásból történt túllépése és csak egyetlen ügyben ítélték el a védekezőt. A bírák és ügyvédek többsége a számokra hivatkozva teljesen feleslegesnek tartja a módosítást.

Az érintettek és a jogászok tiltakoznak

Sokan azok közül sem örülnek a módosításnak, akikkel jót akart tenni a jogalkotó. „Nem akarunk felfegyverkezni és úgy élni, mint a vadnyugaton. A rendőrségtől várjuk, hogy megvédjen minket” – nyilatkozta Steven Tranquilli, az Olasz Ékszerészek Szövetségének elnöke. Salvini szerint ez téves helyzetértékelés: „Itália eddig volt olyan, mint a vadnyugat, épp az új jogszabály fog civilizált viszonyokat teremteni.”

Francesco Minisci, az Olasz Bírák Egyesületének elnöke szerint a jogos védelmet az olasz büntetőjog eddig is kielégítően szabályozta. Az Olasz Védők Egyesületének vezetője, Gian Domenico Caiazza szerint a módosítás „színtiszta populizmus”. Annak, aki a lakásában lelövi a betörőt, továbbra is vizsgálattal, illetve büntetőeljárással kell számolnia. Ezt Salvini is elismeri, de azzal egészíti ki, hogy „az állam az új jogszabállyal a védekező oldalára állt”.

Egy felmérés szerint az olaszok egyre inkább a lőfegyvertartás szabályainak liberalizálása mellett vannak. Meg akarják megvédeni magukat a bűnelkövetőkkel szemben: 2015-ben 26, ’18-ban már a relatív többség, 39 százaléka nyilatkozott így. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jogos védelem szabályainak most elfogadott változtatását is támogatják az olaszok.

A magyar szigorítás

Salvini állításával ellentétben az új olasz szabályok nem számítanak forradalminak Európában. Magyarországon 2013-ban az új büntető törvénykönyv (Btk.) szélesítette ki a jogos védelmi helyzetet. A szabályozás hasonlít a most elfogadott olaszra. A magyar Btk.-ban maradt ugyan az arányosság követelménye, de a jogalkotó ezt egy fikcióval tompította. A jogtalan támadást a védekező életének kioltására irányulónak kell tekinteni és ezzel a támadó megölése is arányos védekezés lesz, ha a támadást éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követték el, vagy arra a megtámadott lakásába történő jogtalan behatolás során került sor. A magyar szabályozás tehát megengedőbb az olasznál, mert nem csak a magánlakásban elkövetett támadás esetén privilegizálja a védekezőt.

A Btk. 22.§ (3) szerint nem büntethető, aki a támadás elhárításához szükséges mértéket ijedségből vagy menthető felindulásból lépte túl. Az olasz szabály ebben a vonatkozásban is szigorúbb, mert nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Igaz, erre a magánlakásban elkövetett támadás esetén már nincs is szükség, mert az arányosság nem követelmény. Viszont minden más esetben hiányzik ez a mentesülés. Az olasz Btk. csak annak a védekezőnek biztosít büntetlenséget, aki menthető felindulásból tévesen gondolta, hogy jogos védelmi helyzetben van.

A német szabályozás

„A jog elsőbbséget élvez a jogtalansággal szemben” – mondja a tudomány a jogos védelemmel összefüggésben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németországban, amely etalonnak számít, ha alkotmányosságról van szó és büntetőjoga is példaként szolgált a világ számára, a jogos védelemnek nem kell arányosnak lennie! Méghozzá attól függetlenül, ki, hol, mikor követi el a támadást, illetve védekezik. Az önvédelmi helyzet értelmezése tehát szélesebb a magyarénál és az olaszénál is.

A német Btk. 32. cikke viszont megköveteli, hogy a védekező a célravezető és rendelkezésére álló eszközök közül a legenyhébbet válassza.

Ahogy Itáliában és Magyarországon, a jogos védelem a német Btk. szerint is csak addig gyakorolható, ameddig a támadás tart.

Egy eset Németországból

A jogos védelem leghíresebb, máig ható esete az 1920-as „cseresznyelopás-ügy” (Kirschbaumfall): egy telektulajdonos rálőtt és megsebesítette a már menekülő, de még az ingatlanján tartózkodó cseresznye-tolvajt. A Birodalmi Bíróság, az akkori legfelsőbb német igazságszolgáltatási fórum, elismerte a jogos védelmi helyzetet (Reichtsgericht, Urt v. 20.9.1920 – I 384/20). „A védekező megsértett joga (tulajdon a cseresznyén), és a védekezés során sérelmet szenvedett jog (a tolvaj élete, illetve testi épsége) között jelentős aránytalanság van. Azonban nem elvárható, hogy egy bűncselekmény áldozata a támadás pillanatában objektív döntést hozzon az arányosságról. Ezért az önvédelemnek nem kell arányosnak lennie” – áll az ítéletben.

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) néhány éve nem követi elődje joggyakorlatát. A védekezés arányosságát továbbra sem követeli meg, de társadalmilag nem tartja adekvátnak, (Gebotenheit) és az önvédelmi joggal való visszaélésként elutasítja a jogos védelmi helyzetet, ha a védekezés nyilvánvalóan és kirívóan aránytalan: például a csak néhány euró kárt okozó tolvajt lőfegyverrel súlyosan megsebesíteni (BGH, Urt. v. 12. 2. 2003 – 1 StR 403/02).

Önbíráskodás

Teljesen mindegy, hogy az új olasz, a magyar vagy a német Btk.-t alkalmaznák Peveri esetében, ugyanis a földön térdelő tolvajra lőni egyik szerint sem lenne jogos védelem. A támadás befejezése után védekezni nem önvédelem, hanem önbíráskodás.

Salvini az ezt firtató kérdésekre rendszerint kitérő választ ad. A fegyvertartás liberalizációját támogató közvélemény-kutatás kapcsán viszont elmondta, hogy ő a jövőben, a jogos védelmi helyzetet kiterjesztő új szabályok mellett sem akar lőfegyvert tartani. „Viszont, ha valaki betör az otthonomba, a nagymamám sodrófájával meg fogom védeni a családomat és magamat.”

---