Alkotmányellenes volt a spanyol kijárási tilalom Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A spanyol alkotmánybíróság megállapította, hogy a tavalyi koronavírus miatt bevezetett kijárási tilalom alkotmányellenes volt, mert a szükségállapot helyett rendkívüli állapotot kellett volna kihirdetni a jogszerű alapjog-korlátozáshoz.

A döntés alapján visszakövetelhetnék a bírságot azok, akiket a kijárási tilalom megsértése miatt megbírságoltak, de a bíróság kijelentette, hogy visszafogja utasítani azokat a kereseteket, amelyekben magánszemélyek és vállalkozások a lezárások miatti veszteségeik megtérítését követelik.

A spanyol kormány 2020. március 14-én rendkívüli állapotot hirdetett a koronavírus fertőzések első hullámának megfékezésére. Abban az időben a koronavírus esetek és a halálesetek folyamatosan nőttek, és a kórházak gyorsan túlterheltté váltak.

Azóta Spanyolországban több mint 81.000 ember halt meg koronavírusban. Spanyolországban három szintje van a rendkívüli állapotnak: a szükségállapot, a rendkívüli állapot és a legmagasabb szintű ostromállapot.

Nyári képzési akció

A szükségállapot alapján szinte minden embernek otthoni kellett maradnia, és csak létszükségleti okokból hagyhatták el a lakásukat.

Az alapellátáshoz szükséges vállalkozások kivételével minden üzletet bezártak. A törvények 2020 júniusáig voltak érvényben, bár néhány korlátozást visszaállítottak az év későbbi szakaszában, amikor az országban tombolt a második hullám.

A spanyol alkotmánybíróság közleményben tudatta, hogy szűk hat-ötös többséggel megszavazta, hogy a szükségállapot nem elegendő ahhoz, hogy ezek a korlátozások alkotmányosnak minősüljenek. Ennek oka, hogy a szabályok jogellenesen korlátozták az alapvető jogokat.

Annak érdekében, hogy egy hasonló helyzetben jogszerűen korlátozzák az emberek szabadságjogait a bíróság szerint a kormánynak rendkívüli, nem pedig szükségállapotot kellett volna kihirdetnie.

Spanyolországban a rendkívüli állapotot – amelyet spanyolul „riasztási állapotnak” neveznek – a kormány kihirdetheti és bevezetheti, mielőtt azt a parlament elfogadja. Ez lehetővé teszi a kormány számára, hogy gyorsan új szabályokat léptessen életbe.

A kivételes állapotot azonban nem közvetlenül a kormány vezeti be. Ehelyett a javaslatot először a parlament elé kell terjeszteni, amelynek az elfogadást követően ki kell hirdetnie a rendkívüli állapotot. A bírósági döntés a Vox szélsőjobboldali politikai párt keresetére indult ügyben született.

(bbc.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.