Alkotmányellenes volt a spanyol kijárási tilalom Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A spanyol alkotmánybíróság megállapította, hogy a tavalyi koronavírus miatt bevezetett kijárási tilalom alkotmányellenes volt, mert a szükségállapot helyett rendkívüli állapotot kellett volna kihirdetni a jogszerű alapjog-korlátozáshoz.

A döntés alapján visszakövetelhetnék a bírságot azok, akiket a kijárási tilalom megsértése miatt megbírságoltak, de a bíróság kijelentette, hogy visszafogja utasítani azokat a kereseteket, amelyekben magánszemélyek és vállalkozások a lezárások miatti veszteségeik megtérítését követelik.

A spanyol kormány 2020. március 14-én rendkívüli állapotot hirdetett a koronavírus fertőzések első hullámának megfékezésére. Abban az időben a koronavírus esetek és a halálesetek folyamatosan nőttek, és a kórházak gyorsan túlterheltté váltak.

Azóta Spanyolországban több mint 81.000 ember halt meg koronavírusban. Spanyolországban három szintje van a rendkívüli állapotnak: a szükségállapot, a rendkívüli állapot és a legmagasabb szintű ostromállapot.

A szükségállapot alapján szinte minden embernek otthoni kellett maradnia, és csak létszükségleti okokból hagyhatták el a lakásukat.

Az alapellátáshoz szükséges vállalkozások kivételével minden üzletet bezártak. A törvények 2020 júniusáig voltak érvényben, bár néhány korlátozást visszaállítottak az év későbbi szakaszában, amikor az országban tombolt a második hullám.

A spanyol alkotmánybíróság közleményben tudatta, hogy szűk hat-ötös többséggel megszavazta, hogy a szükségállapot nem elegendő ahhoz, hogy ezek a korlátozások alkotmányosnak minősüljenek. Ennek oka, hogy a szabályok jogellenesen korlátozták az alapvető jogokat.

Annak érdekében, hogy egy hasonló helyzetben jogszerűen korlátozzák az emberek szabadságjogait a bíróság szerint a kormánynak rendkívüli, nem pedig szükségállapotot kellett volna kihirdetnie.

Spanyolországban a rendkívüli állapotot – amelyet spanyolul „riasztási állapotnak” neveznek – a kormány kihirdetheti és bevezetheti, mielőtt azt a parlament elfogadja. Ez lehetővé teszi a kormány számára, hogy gyorsan új szabályokat léptessen életbe.

A kivételes állapotot azonban nem közvetlenül a kormány vezeti be. Ehelyett a javaslatot először a parlament elé kell terjeszteni, amelynek az elfogadást követően ki kell hirdetnie a rendkívüli állapotot. A bírósági döntés a Vox szélsőjobboldali politikai párt keresetére indult ügyben született.

(bbc.com)

---