Az EP támogatja Horvátország schengeni tagságát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament szerint Horvátország minden feltételt teljesített a vonatkozó szabályok teljes körű alkalmazásához, ezért támogatja, hogy az ország a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén 534 szavazattal, 53 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők úgy találták, hogy Zágráb készen áll arra, hogy megszüntessék a határellenőrzést Horvátország és a szabad mozgást biztosító schengeni övezet között. Ezért a szükséges folyamat befejezésére és a határellenőrzés felszámolásáról szóló döntés meghozatalára kérték az Európai Unió Tanácsát.

Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy az unió külső határain tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat. Ezért arra kérték Horvátországot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet és az uniós tanácsot cselekvési tervének végrehajtásáról, különösen a rendőrség tevékenységét nyomon követő független mechanizmusról. Mivel a horvát határról migránsok visszatoloncolásáról érkeztek hírek, az EP-képviselők szeretnék, ha a schengeni értékelési program részeként az Európai Bizottság – akár helyszíni látogatások révén – felmérné Horvátország határokon végzett munkáját és annak alapjogi vetületeit.

Az EP álláspontjának kézhezvétele után az Európai Unió Tanácsa egyhangú döntéssel határozhat Horvátország schengeni tagságáról. A 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.