Az EU új szabványokat javasol a járművek szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság csütörtökön javaslatot terjesztett elő az EU-ban értékesített új gépjárművek légszennyezésének csökkentésére, a levegőminőség javításnak érdekében.

A javaslat értelmében, az Euro 7 kibocsátási előírások az összes gépjárműre vonatkozó kibocsátási határértékeket egységes szabályrendszerbe foglalják. Az új szabályok üzemanyag- és technológiasemlegesek, azaz ugyanazokat a határértékeket írják elő, függetlenül attól, hogy a jármű benzint, dízelt, elektromos meghajtást vagy alternatív üzemanyagokat használ.

Az Euro 7 előírások lesznek az első olyan kibocsátási szabványok világszerte, amelyek túlmutatnak a kipufogócsövekből származó kibocsátások szabályozásán, és további határértékeket állapítanak meg a fékekből származó részecske illetve a gumiabroncsokból származó mikroműanyag-kibocsátásra. A javaslat biztosítaná továbbá, hogy az új autók hosszabb ideig maradjanak „tiszták” tehát kevésbé légszennyezők, minden járműnek az eddiginél hosszabb ideig kell majd megfelelnie a szabályoknak: a személygépkocsik és kisteherautók megfelelőségét addig fogják ellenőrizni, amíg ezek a járművek el nem érik a 200 ezer kilométert és a 10 éves kort.

Az Európai Bizottság szerint az új szabványok alkalmazása várhatóan a személygépkocsik esetében 35, a buszok és tehergépkocsik esetében pedig 56 százalékkal csökkentik majd a károsanyag-kibocsátást. A javaslatot testület az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács elé terjeszti elfogadásra. Amennyiben a két uniós testület ezt jóváhagyta az új szabványok 2025-ben lépnek hatályba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?