Az EU és Ukrajna csatlakozott a hágai egyezményhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyezmény célja a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott nemzetközi ítélkezés, valamint az ítéletek végrehajtása a csatlakozó államokban.

Az Európai Unió (EU) és Ukrajna csatlakozott a hágai nemzetközi bírósági ítéletek végrehajtásáról szóló egyezményhez.

Az Egyezmény megteremti a polgári, mind kereskedelmi ügyekben a határozatok elismeréséhez és végrehajtásához szükséges feltételeket.

A bíróságot 2019-ben a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott nemzetközi bírósági ítélkezés érdekében hozták létre.

Az egyezmény létrejötte előtt a nemzetközi bírósági ítéletek és azok üzleti életre gyakorolt ​​hatása körüli jogbizonytalanság kihívást jelentett a nemzetközi kereskedelemben.

Az egyezménytől azt remélik, hogy ez a folyamat átláthatóbbá válik.

Didier Reynders Az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa nyilatkozatában kijelentette: „A mai csatlakozás több éves intenzív erőfeszítések csúcspontja. Azzal, hogy Ukrajnával együtt elsőként csatlakozott az egyezményhez, az Európai Unió előkészíti az utat a többiek hamarosan történő csatlakozásához. Minél nagyobb az államok csatlakozási aránya a hágai ítéletekről szóló egyezményhez, annál erősebb eszközzé válik a polgárok, a vállaltok, valamint szélesebb körben az egész nemzetközi kereskedelem és befektetők javára.”

Eddig mindössze 6 állam csatlakozott az egyezményhez, és egyik sem ratifikálta még azt. A tervek szerint az EU lesz az első olyan jogalany, amely teljes mértékben csatlakozik az egyezményhez.

Amint az EU ratifikálja az egyezményt, minden EU-tagállamra (Dánia kivételével, amely nem vesz részt az EU igazságügyi vagy biztonsági együttműködéseiben) kötelezően kiterjed az egyezmények hatálya.

(jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.