Az ügyvédi titok amerikai szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban ismertetjük az ügyvédi titok amerikai szabályozásának főbb pontjait a Donald Trump elleni nyomozáson keresztül.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma ellenzi Donald Trump volt elnök kérését, hogy nevezzen ki egy „különleges vizsgálóbiztost” annak megállapítására, hogy a szövetségi ügynökök által augusztus 8-án Mar-a-Lago-i otthonából lefoglalt dokumentumok tartalmaznak-e olyan anyagokat, amelyekre vonatkozik az ügyvédi titok.

1. Mi az az ügyvédi titok?

Az ügyvédi titok az Egyesült Államok jogában régóta fennálló doktrína, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy ügyvédeikkel bizalmasan érintkezzenek. Az ügyvédi titok alapján az ügyvédek nem oszthatnak meg információkat az ügyfelekkel folytatott beszélgetéseikről. Ez azonban csak a jogi tanácsadásra vonatkozik, és nem az ügyfelek egyéb, ügyvédekkel folytatott beszélgetéseire – tette hozzá Peter Joy, a St. Louis-i Washington Egyetem Jogi Karának professzora.

2. A lefoglalt anyagokat már átvizsgálták?

Az igazságügyi minisztérium közölte, hogy külön „elemző” csoportot hozott létre a lefoglalt dokumentumok megtekintésére és kiválogatására, ha esetleg azokban ügyvédi titok körébe tartozó információk vannak. A múlt héten benyújtott bírósági beadványában az igazságügyi minisztérium azt állította, hogy az elemzőik a feljegyzéseknek „csak egy korlátozott részét” találták az ügyvédi titok körébe tartozó dokumentumoknak.

Az igazságügyi minisztérium kész felkérni a házkutatási parancsot jóváhagyó bírót annak eldöntésére, hogy a lefoglalt dokumentumok az ügyvédi titok körébe tartoznak-e.

Az igazságügyi minisztérium szerint az elemzők megpróbálhatnak egyeztetni Trumppal, és felkérhetik a bíróságot, hogy hozzon döntést minden olyan dokumentumról, amelyben nem tudnak megegyezni.

3. Mi az a különleges vizsgáló? Miért kérelmezte ezt Trump?

A szövetségi bíróságon a különleges vizsgáló egy semleges harmadik fél, akit a bíró segítésére neveznek ki. Itt Trump azzal érvel, hogy független félre van szükség annak meghatározásához, hogy a szövetségi ügynökök által lefoglalt anyagok bármelyikére vonatkozik-e az ügyvédi titok, és vissza kell-e azt küldeni neki.

Korábban különleges vizsgálókat neveztek ki az ilyen felülvizsgálatok elvégzésére, miután szövetségi házkutatást tartottak Trump két volt ügyvédjének, Michael Cohennek és Rudolph Giulianinak az otthonában és irodájában. Amellett, hogy Trumpnak nincs joga különleges vizsgálót kérni, az igazságügyi minisztérium ügyvédei szerint egy ilyen különleges vizsgáló kinevezése akadályozná a folyamatban lévő bűnügyi nyomozásukat. A kinevezés olyan lenne, mintha „homokot dobnának a fogaskerekébe”, amellyel Trump esetleg le akarja lassítani a folyamatot – fogalmazott Joy.

4. Mi történik, ha az elemzők ügyvédi titkot tartalmazó dokumentumot találnak?

Daniel Richman, a Columbia Egyetem jogászprofesszora szerint, ha a Trumpot vizsgáló csapat bármilyen ügyvédi titok körébe tartozó információt látna, ezeket az anyagokat nem használhatnák fel a vizsgálat hátralévő részében, és a szövetségi kormány semmi esetre sem kívánja ezeket felhasználni.

Ha a szövetségi nyomozók sok ügyvédi titkot tartalmazó feljegyzést látnak, az azt eredményezheti, hogy a jelenlegi nyomozócsoportot kizárják, és újat állítanak fel mondta Joy. Egy ilyen információ is táplálná Trump elfogult nyomozással kapcsolatos állításait.

5. Van-e kivétel az ügyvédi titok alól?

Vannak olyan esetek, amikor az ügyvédi titoknak minősülő információkat meg lehet osztani a szövetségi ügynökökkel. Brandon Fox, egykori szövetségi ügyész szerint az egyik ilyen eset az, ha az ügyvéd-ügyfél kommunikáció bizonyíték arra, hogy egy jövőbeni bűncselekményt követnek el. Ebbe beletartozna minden bűncselekmény leplezésére tett kísérlet is – tette hozzá Joy.

Szerinte a kormány jogászainak sikeresen be kell bizonyítaniuk a szövetségi bíró előtt, hogy összefüggés van az ügyvédi titoknak minősülő dokumentumok és egy állítólagos jövőbeni bűncselekmény között.

(reuters.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?