Az EU Védjegyoltalmi Rendszerének Változásai

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2016. április 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU védjegyjogi rendszere a közelmúlt európai uniós jogalkotása folytán alapvető megújuláson ment keresztül. A változások első része 2016. március 23-án lépett hatályba. A továbbiakban e változásoknak a portfóliókezelést és stratégiát érintő egyes gyakorlati hatásait mutatjuk be röviden.


Az egységes közösségi védjegy (CTM) kifejezés helyébe az európai uniós védjegy (EUTM) kifejezés lépett. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) elnevezés pedig az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatalára (EUIPO) változott.

A díjak változása

Az “egy osztály egy díj” rendszer lesz alkalmazandó: ennek értelmében az alapdíj alacsonyabb lesz, mint ahogyan korábban volt, viszont csak az első áru- vagy szolgáltatási osztályt lefedő védjegybejelentésre és megújításra terjed ki. Ezen felül viszont minden további osztály további költséget von maga után. Ennél fogva, amíg korábban az alapdíj három osztályt is lefedett, a kérelmezőknek ezen túl már az első osztályon felül is számításba kell venniük az osztályonkénti díjakhoz kapcsolódó többletköltségeket. 

Fordítson figyelmet az összeütköző védjegybejelentésekre és a gyors reakcióra

Ahogy eddig is, egy olyan korábbi európai uniós védjegy jogosultja, amelyet több mint öt éve lajstromoztak, védjegybitorlási perben nem tilthatja meg a később lajstromozott (európai uniós/nemzeti) védjegy használatát, amennyiben nem tudja bizonyítani a korábbi európai uniós védjegyét, az új védjegy bejelentésének meghirdetését megelőző öt évben ténylegesen használta. Jelentős változás a továbbhasználati jogokkal kapcsolatban merült fel: a korábbi védjegy jogosultjának fel kell készülnie annak múltbéli igazolására, hogy a későbbi védjegy lajstromozásának időpontjában, a korábbi védjegy

  • megfelelő védelmet élvezett (elismertség, vagy megkülönböztethetőség megfelelő szintje); és
  • ténylegesen használták (ha legalább öt éve lajstromozták).

Ilyen, a múltra vonatkozó bizonyítás komoly terhet jelenthet a védjegyjogosultaknak, így fokozottan ajánlott

  • korai értesítések beszerzése a potenciálisan összeütköző későbbi védjegyekről (megfigyelésen keresztül); és
  • a megfelelő intézkedés lehető legkorábbi megtétele, például felszólalás útján.

Alapvetően ugyanezen szabályok lesznek alkalmazandóak a korábbi nemzeti védjegyekre is, a kiegészített EU Védjegy Irányelv alapján (a nemzeti jogba való átültetést követően, amelyet 2019. január 14-ig kell megvalósítaniuk a tagállamoknak).

Lajstromoztassa védjegyét a lehető legkorábban

A későbbi védjegy jogosultja kedvezőbb pozícióban van akkor, ha nem csak lajstromozatlan, kizárólag használaton alapuló jogosultsága van, hanem lajstromozott védjeggyel is rendelkezik. Ennél fogva a cégek számára ajánlott

  • a védjegyek lajstromoztatására irányuló kérelem benyújtása; és
  • a lehető legkorábbi benyújtása, annak érdekében, hogy a megfigyeléseken keresztül kiszűrhető legyen és így a kérelmező értesítésére a lehető legkorábban sor kerülhessen a védjegyjogosult részéről, a lehetséges összeütköző védjegyről.

Európai uniós védjegy Nemzetközi Lajstromozás útján

A Madridi Rendszeren keresztül benyújtott európai uniós védjegyek (a Nemzetközi Lajstromozás oltalma alatt állóként) még vonzóbbá fognak válni, mivel a felszólalási időszak már most is egy hónappal a közzététel után kezdődik (korábban ezt hat hónappal késleltették). 

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Fontolja meg alaposan a védjegy által lefedett áruk és szolgáltatások helytállóságát – avagy az egyes kiegészítésekre vonatkozó átmeneti időszak kérdése

Az elmúlt években a korábban tapasztaltaknál sokkal fontosabbá vált az, hogy a védjegy lajstromozása iránti kérelmekben, az üzleti tevékenység valós köre megfelelő egyértelműséggel és precizitással kerüljön átültetésre az áruk és szolgáltatások listájára, amelyre a védjegyet használni fogják. A jelenlegi és a tervezett kereskedelmi használat összetettségének szintén megfelelően ki kell tűnnie az áruk és a szolgáltatások listájából. Ennél a meghatározásnál alapvető követelmény, hogy az lehetőleg ne legyen túl szűk annak érdekében, hogy lehetővé téve az üzlet közeljövőbeli természetes fejlődését. Azonban fontos, hogy ne is legyen túl tágan meghatározva, a korábbi jogosultságokkal való szükségtelen összeütközés elkerülése, illetve az áruk és szolgáltatások alapvető korlátozottságának szükségessége érdekében. Mindezeken felül azokra kell, hogy korlátozódjon, amelyekre a védjegyet valóban használják, egy esetleges későbbi, a használat hiányára alapított megtámadás esetére.

Ennél fogva javasolt

  • a védjegy portfóliók felülvizsgálata a jelenlegi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából; 
  • az átmeneti időszak 2016. szeptember 24-ig való kihasználása, az áruk és szolgáltatások listájának kiegészítésének kérelmezése érdekében, ha az áruk és szolgáltatások listája egy 2012. június 22. előtti európai uniós védjegynél tartalmaz egy teljes, a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben található osztályozást, de a fejezetcím szó szerinti jelentése nem fed le a védjegyjogosult számára fontos árut, vagy szolgáltatást és
  • annak megfontolása, hogy egy bizonytalan fogalmat egy precízen meghatározott fogalomra cseréljenek az áruk és szolgáltatások listája vonatkozásában, részleges lemondás útján.

A Schönherr javasolja az ügyfeleknek az áruk és a szolgáltatások legújabb standardok szerinti meghatározását. Ezen felül örömmel adunk tanácsot ügyfeleinknek a jelenlegi védjegyportfólióikra vonatkozó különleges igényeikkel kapcsolatban is. Az EU védjegyjogi szabályozásának reformja egyben egy kiváló lehetőségként is szolgálhat az érintettek számára a már meglévő védjegyportfóliók felülvizsgálatához.

A cikk a Schönherr szakmai tartalma.

 

 

Kapcsolódó cikkek:


Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak
2019. november 13.

Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot kiskorúak idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos többszörös jogsértés miatt. Kiskorú gyermek idegenrendészeti őrizetben tartása kivételes esetekben fordulhat elő, tekintettel arra, hogy kiemelten sérülékeny csoportról van szó.

Európai ítélet speciális energiaár-támogatás ügyében
2019. november 7.

Európai ítélet speciális energiaár-támogatás ügyében

A szerző az Európai Unió Bíróságának a fotovoltaikus napenergiát hasznosító létesítmények általi villamosenergia-termelés támogatása megszüntetésének kérdésében született ítéletét veszi górcső alá, mely az Agrenergy Srl, a Fusignano Due Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico-ügyben született.