Az Európai Bizottság a vállalatok átláthatóságának növelését és bürokratikus terheik csökkentését javasolja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Az Európai Bizottság a mai napon irányelvjavaslatot fogadott el, amely ösztönzi a vállalatokat az uniós társasági jog digitális eszközeinek és eljárásainak fokozott használatára. A javaslat célja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető céginformációk körének uniós szintű bővítésével elősegítse a határokon átnyúló tevékenységeket, továbbá fokozza az üzleti átláthatóságot és a bizalmat. Emellett az uniós cégbizonyítvány és az egyszeri adatszolgáltatás elve révén évente mintegy 437 millió EUR-val csökkenteni fogja a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adminisztratív terheit. A javaslat hozzá fog járulni az egységes piac további digitalizációjához, és segíteni fogja a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – abban, hogy üzleti tevékenységet folytassanak az EU-ban.

A bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése

A javasolt szabályok a határokon átnyúló üzleti tevékenységgel kapcsolatos bürokrácia csökkentése és adminisztratív terhek enyhítése érdekében:

  • lehetővé teszik, hogy a vállalatoknak az egyszeri adatszolgáltatás elvét alkalmazva ne kelljen újból benyújtaniuk már benyújtott információkat, ha fióktelepet vagy leányvállalatot hoznak létre egy másik tagállamban. A vonatkozó információk kicserélhetők az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (BRIS) keresztül;
  • bevezetik az EU összes nyelvén ingyenesen elérhető uniós cégbizonyítványt, amely az alapvető céginformációkat fogja tartalmazni;
  • többnyelvű sablont vezetnek be ahhoz a digitális uniós meghatalmazáshoz, amelynek birtokában ellátható a társaság képviselete egy másik tagállamban;
  • megszüntetik az olyan alakiságokat, mint például a cégdokumentumok jogi hitelesítésének (apostille) vagy hiteles fordításának előírása.

A határokon átnyúló üzleti tevékenység átláthatóságának és az ilyen tevékenység iránti bizalomnak a javítása

A javaslat a vállalatokra vonatkozó hatályos uniós szabályokat ((EU) 2017/1132 irányelv) aktualizálja annak érdekében, hogy azokat hozzáigazítsa a digitális fejleményekhez és az új kihívásokhoz, valamint ösztönözze a növekedést és a versenyképességet az egységes piacon.

Az átláthatóság és a vállalatok iránti bizalom javításának biztosítása érdekében a javasolt szabályok:

  • biztosítani kívánják, hogy nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a fontos céginformációk (például személyegyesítő társaságok és vállalatcsoportok esetében), különösen uniós szinten, a BRIS útján;
  • meg kívánják könnyíteni a céginformációk keresését az Unióban azáltal, hogy lehetővé teszik a keresést egyfelől a BRIS rendszeren keresztül, másfelől két másik, a tagállamok tényleges tulajdonosi nemzeti nyilvántartásait és fizetésképtelenségi nyilvántartásait összekapcsoló uniós rendszeren keresztül;
  • biztosítani kívánják, hogy a cégnyilvántartásokban szereplő cégadatok pontosak, megbízhatóak és naprakészek legyenek, például annak előírásával, hogy a tagállamoknak minden esetben ellenőrizniük kell a céginformációkat azok cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt.

További lépések

A javaslat a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. A javaslat szerint a tagállamoknak az irányelvet az elfogadást követő két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

Háttér-információk

A vállalatok az egységes piac alappillérei. Üzleti tevékenységeiknek és beruházásaiknak köszönhetően – amelyek sokszor határon átnyúlóak – kiemelkedő mértékben járulnak hozzá az EU gazdasági jólétéhez és versenyképességéhez, valamint az EU fenntartható és digitális gazdaságra való kettős átállásának megvalósításához. Ezzel összefüggésben olyan kiszámítható jogi keretre van szükségük, amely elősegíti a növekedést, és alkalmazkodik az egyre digitalizálódó világ új gazdasági és társadalmi kihívásaihoz. A javasolt intézkedések mintegy 16 millió korlátolt felelősségű társaságra és 2 millió személyegyesítő társaságra vonatkoznak majd az EU-ban.

A javaslat az uniós társasági jog digitalizálásának második lépését képezi. A digitalizációról szóló 2019. évi (EU) 2019/1151 irányelv biztosította, hogy a társasági jogi eljárásokat online is le lehessen folytatni, és különösen, hogy a vállalatokat online is létre lehessen hozni. E javaslat mindezt kiegészíti. Célja, hogy – különösen uniós szinten – növelje a céginformációk elérhetőségét, és felszámolja azokat az adminisztratív akadályokat, amelyekbe a vállalatok és a hatóságok az ilyen információk határokon átnyúló helyzetekben való felhasználásakor ütköznek. Összességében a javaslat „alapértelmezésben digitálissá” kívánja tenni a vállalatok számára a céginformációk hozzáférhetőségét és felhasználását a cégnyilvántartásokkal vagy hatóságokkal folytatott interakcióik során. A javaslat továbbra is a bizalmi szolgáltatásokra fog támaszkodni, és biztosítani fogja, hogy az olyan megoldások, mint az uniós cégbizonyítvány, összeegyeztethetők legyenek a bevezetés előtt álló európai digitális személyiadat-tárcával.

A javaslat hozzá fog járulni a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” és „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban Lehetőségek eszköztára” című közleményekben meghatározott digitalizációs célkitűzésekhez, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése és a Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című közleményekkel összhangban elő fogja segíteni a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedését.

A Bizottság 2023. évi munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően ez a javaslat „a digitális korra felkészült Európa” elnevezésű politikai prioritás egyik fő intézkedése.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.