Az Európai Bizottság határozottabban akar fellépni az álhírek ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság ma közzétette a 2018 októberében elfogadott félretájékoztatás elleni gyakorlati kódex aláíró feleinek első jelentéseit. A Bizottság üdvözli az elért eredményeket, azonban a közelgő 2019. évi uniós választások fényében további erőfeszítések megtételére szólította fel az aláírókat.

A gyakorlati kódexnek való megfelelés nyomon követése az Európai Unió által tavaly decemberben elfogadott, félretájékoztatással szembeni cselekvési terv részét képezi, amelynek célja, hogy a félretájékoztatás veszélyeivel szembeni proaktív fellépés érdekében megerősítse a kapacitásokat, és megszilárdítsa a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködést.

Az aláíró felek 2018 októberében önkéntes alapon csatlakoztak a gyakorlati kódexhez. A kódex célja a Bizottság által 2018 áprilisában előterjesztett közleményben meghatározott célkitűzések megvalósítása. Ennek érdekében számos területre kiterjedő kötelezettségvállalásokat fogalmaz meg, amelyek öt fő téma köré csoportosulnak:

• Az álhíreket terjesztő felhasználói fiókok és honlapok reklámbevételeinek elapasztása, továbbá a hirdető vállalatok ellátása megfelelő biztonsági eszközökkel és a hamis híreket terjesztő weboldalakra vonatkozó információkkal.
• A politikai hirdetésekkel kapcsolatos nyilvános adatszolgáltatás biztosítása és a témaalapú hirdetések átláthatóságára való törekvés.
• Egyértelmű és nyilvánosan hozzáférhető megközelítés a személyazonosság és az internetes robotok tekintetében, valamint a hamis felhasználói fiókok törlését célzó intézkedések.
• Olyan információk és eszközök biztosítása, amelyek segítségével az emberek megalapozott döntéseket hozhatnak, és – megbízható forrásokra támaszkodva – megismerhetik a közérdekű témákkal kapcsolatos különböző nézőpontokat.
• A magánéletet tiszteletben tartó adathozzáférés biztosítása kutatók számára annak érdekében, hogy nyomon tudják követni és vizsgálni tudják a hamis információk terjedésének módját és hatásukat.

A gyakorlati kódex ahhoz az ajánláshoz is kapcsolódik, amely a Juncker elnök által az Unió helyzetéről szóló 2018. évi értékelő beszédében bejelentett, a szabad, tisztességes és biztonságos európai parlamenti választások biztosítását célzó választási intézkedéscsomag részét képezi. Az intézkedések többek között az online politikai hirdetések átláthatóságának növelésére, valamint az olyan esetekben kivethető szankciókra irányulnak, amikor személyes adatokat jogellenesen használnak fel az európai választások kimenetelének szándékos befolyásolására. Az ajánlás arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre nemzeti választási együttműködési hálózatot az érintett hatóságok – például a választási, kiberbiztonsági, adatvédelmi és bűnüldöző hatóságok – részvételével, és jelöljenek ki kapcsolattartó pontot, amely részt vesz egy európai szintű választási együttműködési hálózatban. Az első ilyen európai szintű találkozóra 2019. január 21-én került sor.

A Google, a Facebook, a Twitter, a Mozilla és a reklámipart képviselő szakmai szövetségek benyújtották első jelentéseiket arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a félretájékoztatás elleni gyakorlati kódexnek való megfelelés érdekében. Az elmúlt időszakban történtek előrelépések, különösen a hamis felhasználói fiókok törlése és az álhíreket terjesztő weboldalak láthatóságának korlátozása terén. További fellépések szükségesek ellenben ahhoz, hogy még az európai választási kampányidőszak kezdete előtt biztosítható legyen a politikai hirdetések teljes átláthatósága valamennyi uniós tagállamban, lehetővé váljon a platformok adataihoz való megfelelő, kutatási célú hozzáférés, és hogy a riasztási rendszer kapcsolattartó pontjain keresztül érdemi együttműködés jöhessen létre a platformok és az egyes tagállamok között.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök elmondta: „A kódexhez csatlakozók már tettek lépéseket, így például új lehetőségeket dolgoztak ki arra, hogy a felhasználók részletesebben tájékozódhassanak egy cikk vagy egy hirdetés forrásáról. Most viszont arról kell gondoskodniuk, hogy ezek az eszközök Unió-szerte mindenki számára elérhetőek legyenek. Nyomon kell követniük az eszközök hatékonyságát, és folyamatosan hozzá kell igazítaniuk azokat az álhíreket terjesztők által kifejlesztésre kerülő új eszközökhöz. Nincs vesztegetni való időnk.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos kijelentette: „A múlt héten az uniós hatóságokkal közösen útjára indított európai választási hálózattal és a ma közzétett jelentéssel minden fronton felgyorsítottuk intézkedéseinket a szabad és tisztességes választások biztosítása érdekében. Számítok arra, hogy a vállalatok kijelentéseikkel és kötelezettségvállalásaikkal teljes összhangban járnak majd el. Az idő sürget, cselekednünk kell.”

Julian King, a biztonsági unióért felelős európai biztos hozzátette: „Most, az európai választások küszöbén a félretájékoztatás elleni küzdelemben elért minden eredményt üdvözölnünk kell. De még a májusi választások előtt messzebb ható és gyorsabb lépéseket kell tennünk, hiszen nem szeretnénk arra ébredni a választást követő napon, hogy mégiscsak többet kellett volna tennünk.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „A mai jelentések – helyesen – a sürgős intézkedésekre, például a hamis felhasználói fiókok törlésére összpontosítanak. Ez kezdetnek jó. Most azonban azt várom az aláíró felektől, hogy fokozzák az intézkedések nyomon követésére és az azokkal kapcsolatos beszámolásra irányuló tevékenységüket, és fűzzék szorosabbra együttműködésüket a tényellenőrzőkkel és a tudományos közösséggel. Biztosítanunk kell, hogy polgáraink minőségi és objektív információkhoz jussanak és ezáltal megalapozott döntéseket hozhassanak.”

A 2018. december 31-ig bevezetett intézkedésekről beszámoló jelentések alapján az online vállalatok munkája egyes területeken átfogóbb jellegű, és jelentősebb előrelépéseket mutat, így például a hamis felhasználói profilok törlése és az álhíreket terjesztő oldalak bevételeinek megvonása terén. Más területeken viszont hiányosságok mutatkoznak. A jelentések különösen a következőkre világítanak rá:

• A Facebook valamennyi kötelezettségvállalás teljesítése érdekében tett vagy tesz lépéseket, azonban átláthatóbb módon kell beszámolnia arról, hogy miként fogja a tudatos fogyasztói magatartást segítő eszközeit bevezetni a közösségi oldalon; emellett pedig Unió-szerte meg kell erősítenie együttműködését a tényellenőrzőkkel és a tudományos közösséggel.
• A Google lépéseket tett valamennyi kötelezettségvállalásának teljesítése felé, különös tekintettel azokra a vállalásokra, amelyek célja a reklámelhelyezés jobb felügyelete, a politikai hirdetések átláthatósága, valamint a tájékoztatás, eszközök és támogatás biztosítása a felhasználók számára a felelősségteljes online magatartás ösztönzése érdekében. Egyes eszközök azonban csak néhány, kis számú tagállamban állnak rendelkezésre. A Bizottság arra is felszólította az online keresőszolgáltatót, hogy biztosítson szélesebb körű támogatást a kutatási tevékenységek számára.
• A Twitter prioritásként kezeli a rosszhiszemű szereplők elleni fellépést, és letiltotta a hamis vagy gyanús felhasználói fiókokat, valamint az automatizált rendszereket/internetes robotokat. Ugyanakkor további információkra van szükség arra vonatkozóan, hogy az említett intézkedések hogyan fogják korlátozni az álhírek rendszeres terjesztőit Twitter-üzeneteik közzétételében.
• A Mozilla a böngészőprogram korszerűsített változatának bevezetésére készül, amelyben alapértelmezett beállítás lesz a weboldalak közötti („cross-site”) követés letiltása. Ugyanakkor a vállalatnak konkrétabban ki kell fejtenie, hogy ez miként szűkíti le a böngészés közben megadott azon felhasználói adatok körét, amelyeket adott esetben félretájékoztatási kampányokhoz lehetne felhasználni.

A későbbi jelentések tekintetében a Bizottság elvárja, hogy a Google, a Facebook, a Twitter és a Mozilla szisztematikusabb megközelítést dolgozzon ki, amely megfelelő teljesítményadatok alapján megfelelő és rendszeres nyomon követést és értékelést tesz lehetővé.

Ami a reklámipart képviselő ágazati szövetségeket illeti (Hirdetők Világszövetsége, Kommunikációs Ügynökségek Európai Szövetsége és Európai Interaktív Hirdetési Iroda), a Bizottság tudomásul veszi a kódex ismertségének növelésére tett határozott erőfeszítéseiket; ugyanakkor megjegyzi, hogy egyetlen vállalat sem szerepel az aláíró felek között, és hangsúlyozza, hogy a márkanevek és a hirdetők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a félrevezető információkat terjesztők bevételeinek megvonására tett törekvésekben.

A következő lépések
A ma közzétett jelentések az online vállalatok és a reklámágazat 2018. december 31-ig meghozott intézkedéseit mutatják be. Az elkövetkező napokban a digitális platformoknak részletes beszámolót kell benyújtaniuk a Bizottságnak 2019 januárjára vonatkozóan. Ezt az első havi jelentést 2019 februárjában teszik közzé, amelyet 2019 májusáig minden hónapban hasonló jelentés követ majd. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy az európai választások előtt megfelelő, a választási folyamatok integritása szempontjából releváns stratégiák állnak-e rendelkezésre.

2019 végéig, a kódex alkalmazása első 12 hónapjának lezárultával a Bizottság átfogó értékelést végez. Amennyiben az eredmények nem bizonyulnak kielégítőnek, a Bizottság további intézkedéseket javasolhat, a szabályozási jellegű intézkedéseket is ideértve.

(eureopa.eu)

---