Új szintre lép az európai adatipar

Az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását.

A közszféra által birtokolt nagy mennyiségű adat, például a meteorológiai és környezeti adatok gyorsabban és könnyebben hozzáférhetőek lesznek az új termékek és szolgáltatások létrehozásához, valamint általában az adat-alapú társadalom fejlesztéséhez. Ma a tagállamok nagykövetei megerősítették a román elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodást egy olyan reformról, amely a közszféra adatainak újrafelhasználását szabályozó uniós szabályokat összhangba fogja hozni a digitális technológiák fejlődésével. Az új szabályok tovább ösztönzik a digitális innovációt, különösen a mesterséges intelligencia területén.

Ez a reform nagy előrelépést jelent, hogy a mesterséges intelligencia és minden más adatintenzív ágazat számára, amely a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatoktól függ, biztosítani lehessen a kulcsfontosságú alapanyagként funkcionáló nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat. Ez nagy lehetőségeket teremt a gazdaság minden ágazatára, ösztönözve az új munkahelyek létrejöttét és a növekedést. – jelentette ki Alexandru Petrescu, az Európai Tanács elnöke, román kommunikáció és az információs társadalmi miniszter.

A megállapodás kiterjeszti a közszféra információinak újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazási körét a közszektorbeli szerveken túl, a köztulajdonú közlekedési és közüzemi vállalatokra is. Ezen ágazatok nem kötelesek rendelkezésre bocsátani a rendelkezésre álló adatokat, kivéve, ha azt a nemzeti vagy uniós jog vagy maga a PSI-irányelv előírja, de ha úgy döntenek, hogy az adatokat kiadják, akkor ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartaniuk, mint a közszektorbeli szerveknek, beleértve az átláthatóságot, a megkülönböztetés mentességét és kizárólagos megállapodások tilalmát. A versenyhátrány elleni védelem megvédi a magánvállalkozásokkal közvetlen versenyben működő állami vállalkozásokat.

A reform bevezeti a nagy értékű adatállományok fogalmát, amelyek ingyenesen elérhetővé válnak egy alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül. A szöveg hat nagy kategóriába sorolja a nagy értékű adatkészleteket: földrajzi, földfelszíni megfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, cégbírósági, valamint a mobilitási adatok. Ezt a listát frissítik, és az egyes kategóriákból származó specifikus adatkészleteket (például a térinformatikai kategóriából származó térképeket és irányítószámokat) másodlagos jogszabályok segítségével választják ki.

A szabályok kiterjednek a nyilvános kutatási célú dokumentumszervereken már most is elérhető közpénzből finanszírozott kutatási adatokra is, és ösztönzik a dinamikus adatok, például az érzékelőkből vagy műholdakból származó valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok terjesztését.

Összességében a közszféra adatai általában ingyenes vagy marginális költséggel állnak rendelkezésre. Mivel azonban egyes közszektorbeli szerveknek bevételeket kell generálniuk, bizonyos helyzetekben jogosultak lesznek korlátozott díjakat felszámítani az adatszolgáltatásért.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba beépítsék. Mivel az irányelv csak minimumkövetelményeket állapít meg, a tagállamok szabadon túlléphetnek ezeken a nemzeti szabályozásban.

A javaslat a Bizottság által a digitális egységes piaci stratégia keretében 2018 áprilisában közzétett „adatcsomag” kulcsfontosságú eleme.

Az Állandó Képviselők Bizottságának a mai jóváhagyását követően a szöveget jogi és nyelvi szempontból ellenőrzik. A véglegesített jogi szöveget az Európai Parlament és a Tanács fogja hivatalosan elfogadni. Ez várhatóan tavasszal megtörténik.

(consilium.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Szolgálati idő és fizetett szabadság EU-s viszonylatban
2019. április 18.

Szolgálati idő és fizetett szabadság EU-s viszonylatban

Cikkünk az Európai Unió Bíróságának a belföldi és a külföldi munkáltatóknál megszerzett korábbi szolgálati idők részleges beszámításáról szóló ítéletét[1] elemzi, mely a Gemeinsamer Betriebsrat EurothermenResort Bad Schallerbach GmbH kontra EurothermenResort Bad Schallerbach GmbH-ügyben hozott.

A spagettiwestern szent joga?
2019. április 17.

A spagettiwestern szent joga?

Igencsak vitatott a jogos védelem – egy konkrét eset nyomán született – olasz büntetőjogi reformja. Ám Salvini belügyminiszter állításával ellentétben az új szabályok nem számítanak forradalminak Európában; ráadásul egy letérdeltetett tolvajra lőni a megengedőbb Btk.-k alapján is önbíráskodás lenne.

A nevelőszülőt is megilleti láthatási jog
2019. április 15.

A nevelőszülőt is megilleti láthatási jog

A nevelőszülőt is megilleti a kapcsolattartás egy olyan gyerekkel, akit hosszú évekig ő nevelt. Hiába került vissza a gyerek a biológiai szüleihez, a korábbi nevelőszülője jogosult a vele való kapcsolattartásra. A nemzeti bíróságoknak nem elég formálisan alkalmaznia a jogszabályokat, hanem a valós helyzetet figyelembe véve, azt is mérlegelniük kell, hogy mennyire szoros kapcsolat alakult ki a nevelőszülő és a nevelt gyermek között.

Rendőrvideó uniós bírósági megítélése
2019. április 11.

Rendőrvideó uniós bírósági megítélése

Az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának Sergejs Buivids ügyében[1] hozott ítéletét ismertetjük, mely egy rendőrségi eljárás során rendőrtisztekről készült videofelvétel közzétételének kérdéseit vette górcső alá.

Jogszerű a rövid idejű preventív fogvatartás
2019. április 5.

Jogszerű a rövid idejű preventív fogvatartás

Vilmos herceg és Kate Middleton esküvője a strasbourgi joggyakorlat fejlődését is elősegítette. A terrorfenyegetettséggel beárnyékolt ceremónia kapcsán a rendőrök rövid időre megelőző őrizetbe vettek tüntetőket, akik megítélésük szerint a közbiztonságra veszélyt jelentettek.