Új szintre lép az európai adatipar


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását.

A közszféra által birtokolt nagy mennyiségű adat, például a meteorológiai és környezeti adatok gyorsabban és könnyebben hozzáférhetőek lesznek az új termékek és szolgáltatások létrehozásához, valamint általában az adat-alapú társadalom fejlesztéséhez. Ma a tagállamok nagykövetei megerősítették a román elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodást egy olyan reformról, amely a közszféra adatainak újrafelhasználását szabályozó uniós szabályokat összhangba fogja hozni a digitális technológiák fejlődésével. Az új szabályok tovább ösztönzik a digitális innovációt, különösen a mesterséges intelligencia területén.

Ez a reform nagy előrelépést jelent, hogy a mesterséges intelligencia és minden más adatintenzív ágazat számára, amely a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatoktól függ, biztosítani lehessen a kulcsfontosságú alapanyagként funkcionáló nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat. Ez nagy lehetőségeket teremt a gazdaság minden ágazatára, ösztönözve az új munkahelyek létrejöttét és a növekedést. – jelentette ki Alexandru Petrescu, az Európai Tanács elnöke, román kommunikáció és az információs társadalmi miniszter.

A megállapodás kiterjeszti a közszféra információinak újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazási körét a közszektorbeli szerveken túl, a köztulajdonú közlekedési és közüzemi vállalatokra is. Ezen ágazatok nem kötelesek rendelkezésre bocsátani a rendelkezésre álló adatokat, kivéve, ha azt a nemzeti vagy uniós jog vagy maga a PSI-irányelv előírja, de ha úgy döntenek, hogy az adatokat kiadják, akkor ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartaniuk, mint a közszektorbeli szerveknek, beleértve az átláthatóságot, a megkülönböztetés mentességét és kizárólagos megállapodások tilalmát. A versenyhátrány elleni védelem megvédi a magánvállalkozásokkal közvetlen versenyben működő állami vállalkozásokat.

A reform bevezeti a nagy értékű adatállományok fogalmát, amelyek ingyenesen elérhetővé válnak egy alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül. A szöveg hat nagy kategóriába sorolja a nagy értékű adatkészleteket: földrajzi, földfelszíni megfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, cégbírósági, valamint a mobilitási adatok. Ezt a listát frissítik, és az egyes kategóriákból származó specifikus adatkészleteket (például a térinformatikai kategóriából származó térképeket és irányítószámokat) másodlagos jogszabályok segítségével választják ki.

A szabályok kiterjednek a nyilvános kutatási célú dokumentumszervereken már most is elérhető közpénzből finanszírozott kutatási adatokra is, és ösztönzik a dinamikus adatok, például az érzékelőkből vagy műholdakból származó valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok terjesztését.

Összességében a közszféra adatai általában ingyenes vagy marginális költséggel állnak rendelkezésre. Mivel azonban egyes közszektorbeli szerveknek bevételeket kell generálniuk, bizonyos helyzetekben jogosultak lesznek korlátozott díjakat felszámítani az adatszolgáltatásért.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba beépítsék. Mivel az irányelv csak minimumkövetelményeket állapít meg, a tagállamok szabadon túlléphetnek ezeken a nemzeti szabályozásban.

A javaslat a Bizottság által a digitális egységes piaci stratégia keretében 2018 áprilisában közzétett „adatcsomag” kulcsfontosságú eleme.

Az Állandó Képviselők Bizottságának a mai jóváhagyását követően a szöveget jogi és nyelvi szempontból ellenőrzik. A véglegesített jogi szöveget az Európai Parlament és a Tanács fogja hivatalosan elfogadni. Ez várhatóan tavasszal megtörténik.

(consilium.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 16.

Magyarország megsértette a külföldiek kollektív kiutasításának tilalmát

Az ügy középpontjában a magyar államhatárról szóló törvény által bevezetett “feltartóztatás és átkísérés” intézkedés áll, amely felhatalmazást nyújtott a rendőrség számára, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldi állampolgárokat határozat nélkül a határkerítés külső oldalára (a szerb határra) szállítsa. Az eljárás során Magyarország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, mivel egyedi határozat hiányában a kérelmezőt, magatartásától függetlenül, 11 társával együtt kitoloncolta anélkül, hogy valódi és hatékony módot biztosított volna számukra a Magyarországra való beutazásra, illetve a megfelelő jogorvoslatra.

2021. szeptember 13.

Kártérítést követelnek a TikToktól a GDPR megsértése miatt

A holland Stichting Massaschade & Consument civil szervezet kedden jelentette be, hogy pert indít a TikTok ellen, amelyben 6 milliárd euró kártérítést követel 4,5 millió holland felhasználó nevében a közösségi média alkalmazás üzemeltetőjétől, amiért jogellenesen kezelte és értékesítette a felhasználói adatokat megsértve ezzel a GDPR-t.