Új szintre lép az európai adatipar

Az Európai Tanács jóváhagyta a közpénzből finanszírozott adatok szélesebb körű újrafelhasználását.

A közszféra által birtokolt nagy mennyiségű adat, például a meteorológiai és környezeti adatok gyorsabban és könnyebben hozzáférhetőek lesznek az új termékek és szolgáltatások létrehozásához, valamint általában az adat-alapú társadalom fejlesztéséhez. Ma a tagállamok nagykövetei megerősítették a román elnökség és az Európai Parlament közötti megállapodást egy olyan reformról, amely a közszféra adatainak újrafelhasználását szabályozó uniós szabályokat összhangba fogja hozni a digitális technológiák fejlődésével. Az új szabályok tovább ösztönzik a digitális innovációt, különösen a mesterséges intelligencia területén.

Ez a reform nagy előrelépést jelent, hogy a mesterséges intelligencia és minden más adatintenzív ágazat számára, amely a nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatoktól függ, biztosítani lehessen a kulcsfontosságú alapanyagként funkcionáló nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatokat. Ez nagy lehetőségeket teremt a gazdaság minden ágazatára, ösztönözve az új munkahelyek létrejöttét és a növekedést. – jelentette ki Alexandru Petrescu, az Európai Tanács elnöke, román kommunikáció és az információs társadalmi miniszter.

A megállapodás kiterjeszti a közszféra információinak újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazási körét a közszektorbeli szerveken túl, a köztulajdonú közlekedési és közüzemi vállalatokra is. Ezen ágazatok nem kötelesek rendelkezésre bocsátani a rendelkezésre álló adatokat, kivéve, ha azt a nemzeti vagy uniós jog vagy maga a PSI-irányelv előírja, de ha úgy döntenek, hogy az adatokat kiadják, akkor ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartaniuk, mint a közszektorbeli szerveknek, beleértve az átláthatóságot, a megkülönböztetés mentességét és kizárólagos megállapodások tilalmát. A versenyhátrány elleni védelem megvédi a magánvállalkozásokkal közvetlen versenyben működő állami vállalkozásokat.

A reform bevezeti a nagy értékű adatállományok fogalmát, amelyek ingyenesen elérhetővé válnak egy alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül. A szöveg hat nagy kategóriába sorolja a nagy értékű adatkészleteket: földrajzi, földfelszíni megfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, cégbírósági, valamint a mobilitási adatok. Ezt a listát frissítik, és az egyes kategóriákból származó specifikus adatkészleteket (például a térinformatikai kategóriából származó térképeket és irányítószámokat) másodlagos jogszabályok segítségével választják ki.

A szabályok kiterjednek a nyilvános kutatási célú dokumentumszervereken már most is elérhető közpénzből finanszírozott kutatási adatokra is, és ösztönzik a dinamikus adatok, például az érzékelőkből vagy műholdakból származó valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok terjesztését.

Összességében a közszféra adatai általában ingyenes vagy marginális költséggel állnak rendelkezésre. Mivel azonban egyes közszektorbeli szerveknek bevételeket kell generálniuk, bizonyos helyzetekben jogosultak lesznek korlátozott díjakat felszámítani az adatszolgáltatásért.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba beépítsék. Mivel az irányelv csak minimumkövetelményeket állapít meg, a tagállamok szabadon túlléphetnek ezeken a nemzeti szabályozásban.

A javaslat a Bizottság által a digitális egységes piaci stratégia keretében 2018 áprilisában közzétett „adatcsomag” kulcsfontosságú eleme.

Az Állandó Képviselők Bizottságának a mai jóváhagyását követően a szöveget jogi és nyelvi szempontból ellenőrzik. A véglegesített jogi szöveget az Európai Parlament és a Tanács fogja hivatalosan elfogadni. Ez várhatóan tavasszal megtörténik.

(consilium.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében
2019. június 18.

Joghatóság egyedi munkaszerződések esetében

A szerző a joghatóság kérdéseit elemzi az egyedi munkaszerződésekkel kapcsolatos esetek vonatkozásában, az EUB-nak a Peter Bosworth, Colin Hurley, valamint az Arcadia Petroleum Limited és társai-ügyben[1] született ítélete alapján.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését
2019. június 7.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte
2019. június 6.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.