Helyzetkép a menekültfrontról

Tavaly, azaz 2018-ban a Földközi-tengeren 48 ezer, összességében pedig jóval kevesebb, mint 100 ezer menedékkérő érkezett Európába. A kérdés mégis a politikai, jogi agendán van. Íme, a legújabb fejlemények.

Itália jogot sért

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) január 30-án gyorsított eljárásban kötelezte Itáliát a SEA-Watch kikötésének és a fedélzetén lévő 47 menekült partraszállásának engedélyezésére. A hajó hetekig vesztegelt a szicíliai Szirakúza előtt. A belügyminiszter, Matteo Salvini nyári rendelete óta zárva vannak az olasz kikötők a jogvédők kimentett menedékkérőket szállító hajói előtt. Ugyan több uniós tagállam is jelezte, hogy befogadná a menekülteket, Salvini, aki egyben a szélsőséges Északi Liga elnöke is, elutasította ezt. Döntését azzal indokolta, hogy Hollandia, amelynek zászlóját a hajó viselte, nem volt a felajánlók között. Róma akceptálja a bíróság döntést.

A belügyminiszter egy másik, a nyáron megkezdett gyakorlatot is folytatott. Feljelentést tett a jogvédők ellen embercsempészethez nyújtott bűnsegédlet miatt. Eközben egy szicíliai bíróság előtt Salvini ellen is eljárás folyik. A vád hatalommal való visszaélés és személyes szabadságtól megfosztás, amiért tavaly augusztusban 177 eritreai menekültet megakadályozott a partraszállásban, illetve a hajóban maradásra kényszerítette őket.

Sophia veszélyben

Január óta kérdéses a Sophia-program jövője. A Frontex a Triton-akció keretében ’14 óta hajókkal, repülőkkel és helikopterekkel van jelen a Földközi-tengeren. Ez egészült ki 2015-ben a Sophia-akcióval, amelynek hivatalos célja az embercsempészek elleni fellépés, de a gyakorlatban nagyobb szerepet vállal a hajótöröttek mentésében. Ezt igazolják a számok is: 2017-’18-ban mindössze 140 személyt tartóztattak le embercsempészet gyanújával, miközben 49 ezer hajótöröttet vittek partra. A Sophia kertében jelenleg 3 hadihajó, 6 helikopter és 25 tagállam katonái teljesítenek szolgálatot. Ám a program két okból is veszélyben van.

– A német Augsburg nevű fregatt és 180 fős legénysége szolgálati ideje februárban lejár. A tervektől eltérően nem fog másik hajó érkezni Németországból. A németek csak az akció római irányítási központjában szolgálatot teljesítő 10 katonán keresztül fognak részt venni a Sophiában. Az olasz kormány már nem csak a civil szervezetek hajóinak kikötését tiltja, de a hadihajók fedélzetéről sem enged menedékkérőket az olasz szárazföldre – indokolta Berlin a döntést.

– A Belügyminiszterek Tanácsa decemberi ülésén csak két hónappal hosszabbította meg az akciót. Salvini nem járult hozzá többhöz. A következő, februári meghosszabbítás ellen pedig teljes vétót helyezett kilátásba, ha nem változnak a Sophiához kapcsolódó illetékességi szabályok. E szerint a kimentetteket Itáliában teszik partra. Itt lépnek tehát először az EU területére, ezért a Dublini-rendelet értelmében az olaszoknak kell lefolytatniuk a menekültügyi eljárást.

Dublin továbbra is köti Londont

Egy fiatal, tanulmányi vízummal Angliában élő pár tartózkodási engedélye lejárta után Írországba utazott és ott mindketten menekültkérelmet terjesztettek elő. Mivel Nagy-Britanniában léptek először az EU területére, az ír hatóság a Dublini-rendelet illetékességi szabályai alapján a briteknek történő átadásukról határozott. A pár az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt támadta a meg a döntést. Azzal érvelt, hogy mire a brit menekültügyi eljárás lezárul, Nagy-Britannia várhatóan már nem lesz az EU tagja, ők viszont az EU-ban szeretnének menekültstátuszt.

Luxemburg nem fogadta el az érvelést. Az EUB ítélete szerint a Brexit időpontjáig a jogi helyzet változatlan, a Dublini-egyezmény köti Nagy-Britanniát, annak minden szabálya megszorítás nélkül érvényesül. A rendelet 17. cikke értelmében humanitárius okokból, illetékesség nélkül is dönthet bármelyik tagállam az eljárás lefolytatása mellett. Erre azonban egyetlen ország sem kötelezhető, még akkor sem, ha az emberiességi okok nyilvánvalóan fennállnak.

A német belügyminiszter elégedett

A német belügyminiszter, Horst Seehofer, aki tavaly kormányválságot okozott a menekültkérdés kapcsán, örömmel ismertette a 2018-as migrációs statisztikákat. A menedékkérelmek száma 16 százalékkal, 185 ezerre csökkent. ami jóval a koalíciós megállapodásban szereplő 220 ezres befogadási kvóta alatt van. Összesen 1,9 millió ember érkezett Németországba és 1,4 millió távozott onnan. Félmilliós tehát a többlet. Ugyanakkor 67 százalékuk uniós polgár, a legtöbben Romániából és Lengyelországból érkeztek. Szír menedékkérőből csak 46 ezret regisztráltak. 9200 személyt adtak át a dublini illetékességi szabályok alapján másik tagállamnak, igaz, 7500-at át is vettek más országoktól. Seehofer magyarázata szerint hatnak a korábbi intézkedések, mint a megállapodás Törökországgal és a balkáni útvonal lezárása. Az egységes európai menekültpolitika belátható időn belül megvalósulását illetően azonban szkeptikus.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF) komoly fejtörést okoz a menekültstátuszok felülvizsgálata. A háborús konfliktusból menekülnek, szubszidiárius menekültstátuszban részesülnek. Ez ideiglenes védelmet biztosít; három év után felül kell vizsgálni, hogy a menekültstátusz megadásának okai fennállnak-e még. Például továbbra is háború dúl-e Szíriában? Jövőre lesz három éve a menekültválság tetőzésének. Ezért 750 ezer ügyben kell majd dönteni. A belügyminiszter is belátta, hogy a határidő meghosszabbítása nélkül lehetetlen az érdemi felülvizsgálat. A ’16-ban és ’17-ben szubszidiárius menekültstátuszban részesültek esetében egy éves hosszabbítást javasol a kormánynak.

Bécs bekeményít

Erőszakos bűncselekmények sorozata, köztük négy emberölés, januárban azonnali intézkedések bejelentésére sarkalta a bécsi konzervatív-szabadságpárti kormányt. Herbert Kickl belügyminiszter, a Szabadságpárt (FPÖ) politikusa kijelentette, hogy nem riad vissza a nemzetközi jogsértéstől sem, ha a vonatkozó előírásoknak nem látja értelmét. Így az évek óta dúló polgárháború ellenére kiutasításokat tervez Szíriába. „Vannak biztonságos részek ott is” – állította a belügyminiszter. „Ha kell, egy csöppet kreatívok leszünk” – tette hozzá. A keresztényszocialista (ÖVP) kancellár, Sebastian Kurz szintén a szigorítás mellett van. Jogilag ugyan problematikusnak tartja a kiutasításokat a jogerős ítéletek meghozatala előtt, „de tekintettel kell lenni a közhangulatra, az osztrák polgárok józan paraszti eszére” – teszi hozzá.

A kiutasítás jogi előfeltétele a megfosztás a menekültstátusztól. Az európai jog és az annak hátterében álló Genfi Menekültügyi Konvenció szerint ez csak különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén megengedett. Jogértelmezési kérdés a kifejezés pontos jelentése. Az osztrák joggyakorlat szerint leginkább az élet ellenes bűncselekmények, a nemi erőszak és a fegyveres rablás tartoznak ebbe a kategóriába.

Ausztria tavaly nyáron az EU soros elnökeként szakértői szinten kísérletet tett az európai jog módosítására. Az osztrákok súlyos bűncselekmények esetén is lehetővé akarták tenni a megfosztást a menekültstátusztól. Sőt, visszaeső bűnelkövetők esetén bármilyen bűncselekmény elkövetésekor. A kancellár, Kurz akkor még világossá tette, hogy a változtatásra csak nemzetközijog-konform módon, az európai intézményekkel és partnerekkel egyetértésben kerülhet sor. Ez akkor nem sikerült, ezért Bécsben beletörődtek, hogy marad minden a régiben.

A belügyminiszter, Kickl most nem akar tekintettel lenni ez európai jogra. Kurz pedig hallgat. „A bűnöző külföldieket ki kell utasítani, méghozzá gyorsan, teljesen mindegy, hogy hova” – fogalmazta meg világosan terveit Kickl. Egy Szíriával kötendő kiutasítási egyezményről is beszél. „Ameddig ezt nem sikerül tető alá hozni, a biztonságos harmadik országokba fogunk kiutasítani. Amennyiben ez nem lehetséges, a bűncselekmény gyanújába keveredett menekültek Ausztrián belüli mozgásszabadságát fogjuk korlátozni.” Tranzitzónák felállítását tervezi, amilyenek a német repülőtereken is vannak. A tavalyi botrányra való tekintettel a „tábor” kifejezés használatát már kerüli.

Az osztrák szigor az uniós polgárokat már korábban elérte

Nem csak a menekültügyi jogszabályok szigorodnak. Rosszabb helyzetbe kerültek az EU-tagállamokból érkezők is. Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyereke után járó családi pótlékot. A kelet-közép- és dél-kelet-európai tagállamokban élő gyerekek után a támogatás 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők után pedig 75 százaléka jár.

Az osztrák kormánynál süket fülekre találta az EU érvelése, miszerint a szabályozás sérti az állampolgárság miatti diszkrimináció tilalmát. Ezért az Európai Bizottság (EB) január végén a kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az EUB előtt. Hozzá kell tenni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A briteknek a népszavazás előtt felajánlotta az indexálás lehetőségét. A családi pótlék összege Ausztriában a gyerekek számától és életkorától függően 115 és 210 euró között változik. Ezzel az osztrák állam nem számít túl bőkezűnek Nyugat-Európában. A csúcstartó Luxemburgban 795, a németeknél 582, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás minimális összege. Viszont az Ausztriában fizetett összeg jóval meghaladja a bolgár állam által jutatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót.

„Miért kellene az osztrák adófizetőknek egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést kormánypárti politikusok. Az EB-nek és a civil szervezeteket, valamint az osztrák szociáldemokratákat magában foglaló ellentábornak három fő érve van:

– Az intézkedés sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát.

– Az intézkedés pont azokat sújtja, akik keményen dolgoznak Ausztriában, adót és járulékot fizetnek, biztosítják a gazdaság működését, hogy a jövedelmükből el tudják tartani a családjukat.

– A logikát követve például a Spanyolországban élő idős osztrákoknak csökkentett összegű nyugdíjat kellene kapniuk.

A német kormány is hosszabb ideje gondolkozik az indexáláson, de Dániával, Hollandiával és Írországgal együtt nemzeti helyett európai szabályozást szeretne.

Kapcsolódó cikkek:


Szolgálati idő és fizetett szabadság EU-s viszonylatban
2019. április 18.

Szolgálati idő és fizetett szabadság EU-s viszonylatban

Cikkünk az Európai Unió Bíróságának a belföldi és a külföldi munkáltatóknál megszerzett korábbi szolgálati idők részleges beszámításáról szóló ítéletét[1] elemzi, mely a Gemeinsamer Betriebsrat EurothermenResort Bad Schallerbach GmbH kontra EurothermenResort Bad Schallerbach GmbH-ügyben hozott.

A spagettiwestern szent joga?
2019. április 17.

A spagettiwestern szent joga?

Igencsak vitatott a jogos védelem – egy konkrét eset nyomán született – olasz büntetőjogi reformja. Ám Salvini belügyminiszter állításával ellentétben az új szabályok nem számítanak forradalminak Európában; ráadásul egy letérdeltetett tolvajra lőni a megengedőbb Btk.-k alapján is önbíráskodás lenne.

A nevelőszülőt is megilleti láthatási jog
2019. április 15.

A nevelőszülőt is megilleti láthatási jog

A nevelőszülőt is megilleti a kapcsolattartás egy olyan gyerekkel, akit hosszú évekig ő nevelt. Hiába került vissza a gyerek a biológiai szüleihez, a korábbi nevelőszülője jogosult a vele való kapcsolattartásra. A nemzeti bíróságoknak nem elég formálisan alkalmaznia a jogszabályokat, hanem a valós helyzetet figyelembe véve, azt is mérlegelniük kell, hogy mennyire szoros kapcsolat alakult ki a nevelőszülő és a nevelt gyermek között.

Rendőrvideó uniós bírósági megítélése
2019. április 11.

Rendőrvideó uniós bírósági megítélése

Az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának Sergejs Buivids ügyében[1] hozott ítéletét ismertetjük, mely egy rendőrségi eljárás során rendőrtisztekről készült videofelvétel közzétételének kérdéseit vette górcső alá.

Jogszerű a rövid idejű preventív fogvatartás
2019. április 5.

Jogszerű a rövid idejű preventív fogvatartás

Vilmos herceg és Kate Middleton esküvője a strasbourgi joggyakorlat fejlődését is elősegítette. A terrorfenyegetettséggel beárnyékolt ceremónia kapcsán a rendőrök rövid időre megelőző őrizetbe vettek tüntetőket, akik megítélésük szerint a közbiztonságra veszélyt jelentettek.