Helyzetkép a menekültfrontról

Tavaly, azaz 2018-ban a Földközi-tengeren 48 ezer, összességében pedig jóval kevesebb, mint 100 ezer menedékkérő érkezett Európába. A kérdés mégis a politikai, jogi agendán van. Íme, a legújabb fejlemények.

Itália jogot sért

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) január 30-án gyorsított eljárásban kötelezte Itáliát a SEA-Watch kikötésének és a fedélzetén lévő 47 menekült partraszállásának engedélyezésére. A hajó hetekig vesztegelt a szicíliai Szirakúza előtt. A belügyminiszter, Matteo Salvini nyári rendelete óta zárva vannak az olasz kikötők a jogvédők kimentett menedékkérőket szállító hajói előtt. Ugyan több uniós tagállam is jelezte, hogy befogadná a menekülteket, Salvini, aki egyben a szélsőséges Északi Liga elnöke is, elutasította ezt. Döntését azzal indokolta, hogy Hollandia, amelynek zászlóját a hajó viselte, nem volt a felajánlók között. Róma akceptálja a bíróság döntést.

A belügyminiszter egy másik, a nyáron megkezdett gyakorlatot is folytatott. Feljelentést tett a jogvédők ellen embercsempészethez nyújtott bűnsegédlet miatt. Eközben egy szicíliai bíróság előtt Salvini ellen is eljárás folyik. A vád hatalommal való visszaélés és személyes szabadságtól megfosztás, amiért tavaly augusztusban 177 eritreai menekültet megakadályozott a partraszállásban, illetve a hajóban maradásra kényszerítette őket.

Sophia veszélyben

Január óta kérdéses a Sophia-program jövője. A Frontex a Triton-akció keretében ’14 óta hajókkal, repülőkkel és helikopterekkel van jelen a Földközi-tengeren. Ez egészült ki 2015-ben a Sophia-akcióval, amelynek hivatalos célja az embercsempészek elleni fellépés, de a gyakorlatban nagyobb szerepet vállal a hajótöröttek mentésében. Ezt igazolják a számok is: 2017-’18-ban mindössze 140 személyt tartóztattak le embercsempészet gyanújával, miközben 49 ezer hajótöröttet vittek partra. A Sophia kertében jelenleg 3 hadihajó, 6 helikopter és 25 tagállam katonái teljesítenek szolgálatot. Ám a program két okból is veszélyben van.

– A német Augsburg nevű fregatt és 180 fős legénysége szolgálati ideje februárban lejár. A tervektől eltérően nem fog másik hajó érkezni Németországból. A németek csak az akció római irányítási központjában szolgálatot teljesítő 10 katonán keresztül fognak részt venni a Sophiában. Az olasz kormány már nem csak a civil szervezetek hajóinak kikötését tiltja, de a hadihajók fedélzetéről sem enged menedékkérőket az olasz szárazföldre – indokolta Berlin a döntést.

– A Belügyminiszterek Tanácsa decemberi ülésén csak két hónappal hosszabbította meg az akciót. Salvini nem járult hozzá többhöz. A következő, februári meghosszabbítás ellen pedig teljes vétót helyezett kilátásba, ha nem változnak a Sophiához kapcsolódó illetékességi szabályok. E szerint a kimentetteket Itáliában teszik partra. Itt lépnek tehát először az EU területére, ezért a Dublini-rendelet értelmében az olaszoknak kell lefolytatniuk a menekültügyi eljárást.

Dublin továbbra is köti Londont

Egy fiatal, tanulmányi vízummal Angliában élő pár tartózkodási engedélye lejárta után Írországba utazott és ott mindketten menekültkérelmet terjesztettek elő. Mivel Nagy-Britanniában léptek először az EU területére, az ír hatóság a Dublini-rendelet illetékességi szabályai alapján a briteknek történő átadásukról határozott. A pár az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt támadta a meg a döntést. Azzal érvelt, hogy mire a brit menekültügyi eljárás lezárul, Nagy-Britannia várhatóan már nem lesz az EU tagja, ők viszont az EU-ban szeretnének menekültstátuszt.

Luxemburg nem fogadta el az érvelést. Az EUB ítélete szerint a Brexit időpontjáig a jogi helyzet változatlan, a Dublini-egyezmény köti Nagy-Britanniát, annak minden szabálya megszorítás nélkül érvényesül. A rendelet 17. cikke értelmében humanitárius okokból, illetékesség nélkül is dönthet bármelyik tagállam az eljárás lefolytatása mellett. Erre azonban egyetlen ország sem kötelezhető, még akkor sem, ha az emberiességi okok nyilvánvalóan fennállnak.

A német belügyminiszter elégedett

A német belügyminiszter, Horst Seehofer, aki tavaly kormányválságot okozott a menekültkérdés kapcsán, örömmel ismertette a 2018-as migrációs statisztikákat. A menedékkérelmek száma 16 százalékkal, 185 ezerre csökkent. ami jóval a koalíciós megállapodásban szereplő 220 ezres befogadási kvóta alatt van. Összesen 1,9 millió ember érkezett Németországba és 1,4 millió távozott onnan. Félmilliós tehát a többlet. Ugyanakkor 67 százalékuk uniós polgár, a legtöbben Romániából és Lengyelországból érkeztek. Szír menedékkérőből csak 46 ezret regisztráltak. 9200 személyt adtak át a dublini illetékességi szabályok alapján másik tagállamnak, igaz, 7500-at át is vettek más országoktól. Seehofer magyarázata szerint hatnak a korábbi intézkedések, mint a megállapodás Törökországgal és a balkáni útvonal lezárása. Az egységes európai menekültpolitika belátható időn belül megvalósulását illetően azonban szkeptikus.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak (BAMF) komoly fejtörést okoz a menekültstátuszok felülvizsgálata. A háborús konfliktusból menekülnek, szubszidiárius menekültstátuszban részesülnek. Ez ideiglenes védelmet biztosít; három év után felül kell vizsgálni, hogy a menekültstátusz megadásának okai fennállnak-e még. Például továbbra is háború dúl-e Szíriában? Jövőre lesz három éve a menekültválság tetőzésének. Ezért 750 ezer ügyben kell majd dönteni. A belügyminiszter is belátta, hogy a határidő meghosszabbítása nélkül lehetetlen az érdemi felülvizsgálat. A ’16-ban és ’17-ben szubszidiárius menekültstátuszban részesültek esetében egy éves hosszabbítást javasol a kormánynak.

Bécs bekeményít

Erőszakos bűncselekmények sorozata, köztük négy emberölés, januárban azonnali intézkedések bejelentésére sarkalta a bécsi konzervatív-szabadságpárti kormányt. Herbert Kickl belügyminiszter, a Szabadságpárt (FPÖ) politikusa kijelentette, hogy nem riad vissza a nemzetközi jogsértéstől sem, ha a vonatkozó előírásoknak nem látja értelmét. Így az évek óta dúló polgárháború ellenére kiutasításokat tervez Szíriába. „Vannak biztonságos részek ott is” – állította a belügyminiszter. „Ha kell, egy csöppet kreatívok leszünk” – tette hozzá. A keresztényszocialista (ÖVP) kancellár, Sebastian Kurz szintén a szigorítás mellett van. Jogilag ugyan problematikusnak tartja a kiutasításokat a jogerős ítéletek meghozatala előtt, „de tekintettel kell lenni a közhangulatra, az osztrák polgárok józan paraszti eszére” – teszi hozzá.

A kiutasítás jogi előfeltétele a megfosztás a menekültstátusztól. Az európai jog és az annak hátterében álló Genfi Menekültügyi Konvenció szerint ez csak különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén megengedett. Jogértelmezési kérdés a kifejezés pontos jelentése. Az osztrák joggyakorlat szerint leginkább az élet ellenes bűncselekmények, a nemi erőszak és a fegyveres rablás tartoznak ebbe a kategóriába.

Ausztria tavaly nyáron az EU soros elnökeként szakértői szinten kísérletet tett az európai jog módosítására. Az osztrákok súlyos bűncselekmények esetén is lehetővé akarták tenni a megfosztást a menekültstátusztól. Sőt, visszaeső bűnelkövetők esetén bármilyen bűncselekmény elkövetésekor. A kancellár, Kurz akkor még világossá tette, hogy a változtatásra csak nemzetközijog-konform módon, az európai intézményekkel és partnerekkel egyetértésben kerülhet sor. Ez akkor nem sikerült, ezért Bécsben beletörődtek, hogy marad minden a régiben.

A belügyminiszter, Kickl most nem akar tekintettel lenni ez európai jogra. Kurz pedig hallgat. „A bűnöző külföldieket ki kell utasítani, méghozzá gyorsan, teljesen mindegy, hogy hova” – fogalmazta meg világosan terveit Kickl. Egy Szíriával kötendő kiutasítási egyezményről is beszél. „Ameddig ezt nem sikerül tető alá hozni, a biztonságos harmadik országokba fogunk kiutasítani. Amennyiben ez nem lehetséges, a bűncselekmény gyanújába keveredett menekültek Ausztrián belüli mozgásszabadságát fogjuk korlátozni.” Tranzitzónák felállítását tervezi, amilyenek a német repülőtereken is vannak. A tavalyi botrányra való tekintettel a „tábor” kifejezés használatát már kerüli.

Az osztrák szigor az uniós polgárokat már korábban elérte

Nem csak a menekültügyi jogszabályok szigorodnak. Rosszabb helyzetbe kerültek az EU-tagállamokból érkezők is. Ausztria tavaly óta indexálja az uniós polgárok külföldön élő gyereke után járó családi pótlékot. A kelet-közép- és dél-kelet-európai tagállamokban élő gyerekek után a támogatás 50, az Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában élők után pedig 75 százaléka jár.

Az osztrák kormánynál süket fülekre találta az EU érvelése, miszerint a szabályozás sérti az állampolgárság miatti diszkrimináció tilalmát. Ezért az Európai Bizottság (EB) január végén a kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen az EUB előtt. Hozzá kell tenni, hogy az EU nem következetes a kérdésben. A briteknek a népszavazás előtt felajánlotta az indexálás lehetőségét. A családi pótlék összege Ausztriában a gyerekek számától és életkorától függően 115 és 210 euró között változik. Ezzel az osztrák állam nem számít túl bőkezűnek Nyugat-Európában. A csúcstartó Luxemburgban 795, a németeknél 582, Svédországban 411, a franciáknál 274 euró a támogatás minimális összege. Viszont az Ausztriában fizetett összeg jóval meghaladja a bolgár állam által jutatott 20 és a Romániában folyósított 40 eurót.

„Miért kellene az osztrák adófizetőknek egy külföldi külföldön élő gyerekét támogatniuk?” – teszik fel a kérdést kormánypárti politikusok. Az EB-nek és a civil szervezeteket, valamint az osztrák szociáldemokratákat magában foglaló ellentábornak három fő érve van:

– Az intézkedés sérti az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmát.

– Az intézkedés pont azokat sújtja, akik keményen dolgoznak Ausztriában, adót és járulékot fizetnek, biztosítják a gazdaság működését, hogy a jövedelmükből el tudják tartani a családjukat.

– A logikát követve például a Spanyolországban élő idős osztrákoknak csökkentett összegű nyugdíjat kellene kapniuk.

A német kormány is hosszabb ideje gondolkozik az indexáláson, de Dániával, Hollandiával és Írországgal együtt nemzeti helyett európai szabályozást szeretne.

Kapcsolódó cikkek:


Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését
2019. június 7.

Egyezménysértő jogszabállyal kizárni a már elbirtokolt földek tulajdonjogának bejegyzését

A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte
2019. június 6.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód
2019. június 4.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben[1] született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.

Az anya által illegálisan külföldre vitt gyermeket sem lehet visszaküldeni a bántalmazás kockázatának alapos vizsgálata nélkül
2019. május 31.

Az anya által illegálisan külföldre vitt gyermeket sem lehet visszaküldeni a bántalmazás kockázatának alapos vizsgálata nélkül

A kétgyermekes édesanya egy romániai nyaralást követően nem tért vissza a gyermekekkel az olaszországi apához. Az apa a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre hivatkozva pert nyert Romániában a gyermekek hazaszállítása érdekében annak ellenére, hogy az eljárásban videók útján is bizonyítást nyert, hogy a gyermekeket többször fizikailag bántalmazta. A Bíróság ítélete szerint a román hatóságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembevéve kellett volna értékelnie a gyermekek fenyegetettségének súlyát. Ennek elmulasztása a családi élet védelmét garantáló 8. cikk megsértéséhez vezetett.