Az európai uniós beruházásvédelem reformja

Folyamatosan növekvő számuk miatt az elmúlt évtizedekben a határon átívelő nagyberuházások korunk egyik legnagyobb súlyú gazdasági konstrukcióivá nőtték ki magukat, melyek jogi szabályozása jelenleg is számos nemzetközi konfliktus forrása. Az Európai Unió (EU) folyamatos hatáskörbővülése a beruházásvédelem területén az uniós és a nemzetközi beruházásvédelmi jog kollízióját eredményezte. A két dimenzió közötti ütközés leginkább – a hatályon kívül helyezésükig – a tagállamok közötti beruházásvédelmi egyezményekkel kapcsolatban nyilvánult meg, legfőképpen az ISDS- (Investor-State Dispute Settlement) mechanizmusuk tekintetében, mivel számos bírálat érte a vitarendezés ad hoc jellegét és kiszámíthatatlanságát. Az EU tagállamai között körülbelül 200 kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás állt fenn egészen 2020. augusztus 29-éig, amikor életbe lépett az a multilaterális megállapodás, amely az unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szól. Az alábbi tanulmány célja e megállapodás megkötéséhez vezető út bemutatása, amelyet olyan jelentőségteljes jogviták szegélyeznek, mint az Achmea- és a Micula-ügy. A tanulmány továbbá elemzi a multilaterális megállapodásban foglaltak hatásait és rávilágít, milyen lépéseket tehet az Európai Unió beruházásvédelmi rendszerének kiszámíthatóbbá és stabilabbá tételére.

A tanulmány az EU Jog online szakfolyóirat 2022/2. számában jelent meg.

---

Hivatkozott jogszabályhelyek: Római Szerződés 110-116. cikk, EUMSZ 207. cikk, EUMSZ 63-66. cikk, 1988. évi Tanácsi Irányelv, BIT-rendelet

---

1. Bevezetés

[1] A tanulmány a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyik legdinamikusabban fejlődő területével, a nemzetközi beruházásokkal, azon belül is a beruházásvédelemmel foglalkozik, amelynek keretében az Európai Unió beruházásvédelmi rendszerének és a nemzetközi beruházásvédelmi rendszernek a kollízióját veszi nagyító alá, különösen a tagállamok közötti egyezményekkel kapcsolatos vitákra fókuszálva. A külföldi tőkeberuházások jelentős kockázatokat hordoznak magukban az exportáló és az importáló ország számára egyaránt, ezért nemzetközi szinten különös hangsúlyt kapott a beruházásvédelem szabályozása. A külföldi tőkeberuházások védelmét több nemzetközi szervezet is a zászlajára tűzte, és a nemzetközi szabál…