Bírák perelik be az EU-t a lengyel helyreállítási terv jóváhagyása miatt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU egyik kulcsfontosságú döntéshozó testülete ellen pert indítanak Lengyelország 35 milliárd eurós COVID-helyreállítási tervének jóváhagyásáról szóló, vitatott döntés miatt. A jogi lépés az Európai Unió Tanácsa ellen irányul, amely az egyes uniós államok minisztereiből áll.

Négy, európai bírákat képviselő szövetség terjesztette elő a javaslatot, akik azzal érvelnek, hogy a tanács határozata nem állítja helyre a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét, és figyelmen kívül hagyja az EU Bíróságának (EUB) korábbi döntéseit.

Azt is mondják, hogy a pénzügyi jóváhagyás az egész közösséget veszélybe sodorja, tekintettel az EU-országok közötti többszörös, összetett jogi kapcsolatokra.

„Ez a döntés sérti az európai igazságszolgáltatás egészét és minden egyes európai bíró álláspontját” – írták a szövetségek sajtóközleményükben.

„Minden egyes tagállam valamennyi bírája egyben európai bíró is, akiknek az uniós jogot kell alkalmazniuk egy kölcsönös bizalmon alapuló rendszerben” – tették hozzá.

A keresetet a luxembourgi Európai Bírósághoz nyújtották be, amely jogosult más uniós intézmények jogalkotási aktusainak felülvizsgálatára és esetlegesen felülbírálására.

Az akciót az Európai Közigazgatási Bírák Szövetsége (AEAJ), az Európai Bírák Szövetsége (EAJ), a Rechters voor Rechters (Bírák a Bírákért) és a Európai Bírák a Demokráciáért és Szabadságért (MEDEL) kezdeményezte, a The Good Lobby Profs akadémiai csoport támogatásával.

A négy egyesület az Európai Bizottság ajánlása alapján még júniusban hozott tanácsi határozat megsemmisítését kéri.

Lengyelország még nem kapott COVID helyreállítási forrást Brüsszeltől: a kormánynak egy sor mérföldkövet teljesítenie kell az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében, mielőtt bármilyen kifizetésben részesülhetnek.

Az ország 23,9 milliárd eurós támogatást és 11,5 milliárd eurós kedvezményes hitelt igényelt az EU 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából, amelyet 2020-ban hoztak létre a koronavírus-járvány következményeinek átvészelésére.

A lengyel kormány nem kommentálta még a fejleményeket.

Az Európai Unió Tanácsának szóvivője nem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő jogi eljárásról.

Mérföldkövek – vizsgálat alatt

Lengyelország nemzeti tervét több mint egy évig blokkolták az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével kapcsolatos, régóta fennálló aggodalmak miatt.

A Brüsszel és Varsó közötti vita elmérgesedett, egyfajta jogi „Polexit” aggályait vetette fel.

A vita középpontjában a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kollégiuma állt, amely 2019-ben felhatalmazást kapott arra, hogy megbüntesse a bírákat ítéleteik tartalma, az uniós bírósághoz intézett kérdések, valamint a többi bíróság függetlenségének és pártatlanságának ellenőrzése miatt.

A lehetséges szankciók között volt pénzbírság, a fizetések csökkentése, felfüggesztés és a mentelmi jog felfüggesztése is.

A kamarát azonnal elítélték az ellenzéki pártok, a bírák egyesületei, az Európai Bizottság és az ENSZ, akik a reformot a hatalmi ágak szétválasztását fenyegető veszélynek tekintették.

Varsó visszavágott, azzal érvelve, hogy a törvényjavaslat szükséges volt a kommunista rezsim maradványainak felszámolásához, a korrupció leküzdéséhez és a hatékonyság javításához.

Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kamara működése nem összeegyeztethető az uniós joggal, és kérte annak felszámolását és a bírákkal szembeni felfüggesztések visszavonását.

Amikor az Ukrajna elleni orosz invázió gazdasági pusztítást is kezdett okozni az egész kontinensen, Varsó beletörődött a helyzetbe, és megállapodott Brüsszellel a reformok visszavonásáról és a források fokozatos megszerzéséről.

Az ügylet értelmében két fő mérföldkövet kell teljesíteni, mielőtt bármilyen kifizetést teljesítenek:

1. A bírák fegyelmi rendszerének reformja, és a kamara helyett egy új testület felállítása.
2. A fegyelmi kamara határozataival érintett bírák ügyeinek áttekintése.

Az első követelés kapcsán a lengyel kormány már megszüntette a fegyelmi kamarát, és felállította annak utódját: a szakmai felelősségi kamarát. Jogi szakértők és uniós tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a javasolt szervvel és annak hiányosságaival kapcsolatban.

„Ez az új törvény nem biztosítja, hogy a bírák megkérdőjelezhessék egy másik bíró státuszát anélkül, hogy fegyelmi vétségnek vetnék alá magukat” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban.

A második mérföldkő, az esetek áttekintése is vitatottnak bizonyult.

Az Európai Bíróság korábban a kamara által hozott legtöbb határozat visszavonását kérte, ezt von der Leyen elnök is hangoztatta, aki kitart amellett, hogy a jogellenesen elbocsátott bírák visszahelyezése kulcsfontosságú feltétel.

A Brüsszel és Varsó közötti végső megállapodás azonban felvizezte ezt az igényt, és az esetek egyszerű felülvizsgálatává változtatta, ami a bírák esetleges visszahelyezéséhez is vezethet, de nem vezet oda feltétlenül.

A felülvizsgálat akár 12 hónapot is igénybe vehet, ami azt jelenti, hogy Lengyelország valószínűleg megkapja a helyreállítási alapok első két részletét – és talán még a harmadikat is –, miközben a bírák továbbra is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélt tanács döntésének hatálya alatt maradnak.

Az Európai Bizottság további mérföldkőről tárgyalt annak biztosítására, hogy a bírósági felülvizsgálat az EU jogi normái szerint történjen, de a rendelkezés csak 2023 utolsó negyedévében lép életbe.

(hu.euronews.com)

---