Brexit: A Parlamentnek is szavaznia kell a kilépésről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A High Court döntése értelmében a brit Kormánynak nincs felhatalmazása egyedül döntést hozni a kilépési nyilatkozat Európai Uniónak való hivatalos megküldéséről, mivel ahhoz a Parlament jóváhagyása is szükésges.

A bíróság a döntését az R. Miller kontra Egyesült Királyság Miniszterelnöksége ügyben hozta, amelynek keretében az Európai Unióból való kilépést tárgyalták.

A döntés háttere

1973. január 1. napjával az Egyesült Királyság csatlakozott az akkori Európai Közösséghez, beleértve az Európai Gazdasági Közösséget is. A Parlament 1972-ben elfogadta az Európai Közösségről szóló törvényt, amely a csatlakozáshoz szükséges felhatalmazásról rendelkezett, mivel a csatlakozás feltétele volt, hogy a Közösségi jogot átültessék az Egyesült Királyság jogába és ennek elérése érdekében előzetes döntéshozatalra volt szükség. Az Európai Közösség mára Európai Unióvá alakult.

Az Európai Uniós Népszavazásról szóló törvény alapján 2016. június 23. napján népszavazást tartottak abban a kérdésben, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki Európai Unióból, vagy maradjon az Európai Unió tagja. A választópolgárok a népszavazáson azt a választ adták, hogy az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie Európai Unióból.

[multibox]

A kilépési eljárásról szóló rendelkezést az Európai Unióról szóló Szerződés 50. Cikkelye tartalmazza, amely úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tagállam jelzi a kilépési szándékát, úgy kétéves időtartam áll rendelkezésre a kilépési megállapodás megkötésére. A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével az Európai Uniós Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. A Kormány elfogadta, hogy az 50. Cikkelynek megfelelő döntést megszületett, ezért azt már nem lehet visszavonni és az 50. Cikkely feltételes kilépést sem tesz lehetővé. A kilépést nem korlátozza, hogy a Parlament jóváhagyása szükséges egy az 50. Cikkely alapján megkötött kilépési szerződés hatálybalépéséhez.

A fentiekből következően az 50. Cikkely szerinti kilépési nyilatkozatot megadták, ezért a 1972-es Európai Közösségről szóló törvénnyel a tagállami jogba átültetett jog alapján az 50. Cikkely szerinti kilépési eljárás tulajdonképpen befejeződött.

A feltett kérdés

A kérelmező azt a kérdést terjesztette a High Court elé, hogy vajon a Kormány az Egyesült Királyság alkotmányjoga alapján a parlament felhatalmazása nélkül pusztán a Korona felségjoga által kapott felhatalmazás birtokában jogosult-e az 50. Cikkelynek megfelelően az Európai Unióból való kilépésről önállóan dönteni. Ez tiszta jogkérdésnek minősül, a bíróság nem fejez ki véleményt az Európai Unió elhagyásáról, az értékítélet nem jogi, hanem politikai kérdés.

A Felek egyetértettek abban, hogy a bíróság elé terjesztett kérdés megfelelő és a bíróság illetékességgel rendelkezik a kérdés eldöntésére, mivel az Egyesült Királyság alkotmányjoga alapján ebben a kérdésben A High Courtnak kizárólagos döntési joga van. A Korona feljségjogának hatásköre kiterjed a jelen ügyre is. A Kormány elfogadta, hogy sem a 2015-ös Európai Uniós Népszavazásról szóló törvény, sem más Parlament által hozott törvény nem rendelkezik a Kormány törvényen alapuló olyan felhatalmazásáról (elkülönítve a Korona felségjogától), amely alapján a Kormány jogosult lenne az Európai Unióból való kilépésről határozni.

Alkotmányos alapelvek

Az Egyesült Királyság legalapvetőbb alkotmányos alapelve, hogy a Parlament független és választása szerinti kérdésekben jogosult döntést hozni. A függetlenség keretein belül évszázadokkal ezelőtt kialakult az az alkotmányos fundamentum, hogy a Korona a felségjoga alapján –amelyet ma a Kormány gyakorol- nem semmisítheti meg a Parlament által törvénybe iktatott döntéseket. Ez az alapelv, amelyre a Kormány hivatkozni kíván, kritikus jelentőséggel bír és egy általános szabály felállítását teszi szükségessé arról, hogy vajon a nemzetközi vonatkozású döntések és egyezmények megkötése és felmondása olyan ügynek számít-e, amelyekre kiterjed a Korona felségjoga. Az ezzel kapcsolatos szabályozás már megalkotásra került, mivel ahogy azt a Parlament jogalkotói hatáskörében megállapította, a felségjog gyakorlásának nincs hatálya a belső jogra.

A jelen ügyben a Kormány elfogadta és valóban pozitív hozzáállással vitatkozik arról, hogy amennyiben az 50. Cikkely szerinti kilépés megtörtént, úgy a belső jog megváltoztatása elengedhetetlenül szükséges. Az EU jogának azon részei, amelyeket a Parlament az 1972-es Európai Közösségről szóló törvénnyel beiktatott a belső jogba a továbbiakban nem alkalmazandók az Egyesült Királyságban.

A Kormány fő érve a jelen ügyben, hogy az 1972-es Európai Közösségről szóló törvény beiktatásakor a Parlament fenntartotta a Korona felségjogát az Európai Közösséggel (Európai Unióval) kapcsolatos egyezményekből való kilépésre és a Koronára bízta annak eldöntését, hogy az EU jogát továbbra is alkalmazzák-e a belső jogban.

Összegzés

A High Court nem fogadta el a Kormány érvelését, mivel az 1972-es Európai Közösségről szóló törvényben nincs olyan rendelkezés, amely alátámasztaná a Kormány álláspontját. A High Court ítéletében megállapítja, hogy a Kormány érvelése ellentétes az 1972-es Európai Közösségről szóló törvény szövegével és a Parlament függetlenségét deklaráló alkotmányos alapelvekkel is, ezért a Kormány nem rendelkezik felhatalmazással, hogy a Korona felségjogára hivatkozva módosítsa a belső jogot. A High Court teljes mértékben magáévá tette a felperes érvelését.

Az ítéletben lefektetett indoklás alapján a High Court úgy döntött, hogy a Kormány a Korona felségjoga alapján nem rendelkezik felhatalmazással az 50. Cikkely szerinti kilépési nyilatkozat megtételére.

Reakciók az ítéletre

Az ítélet tanulmányozását követően az angol politikai vezetők az alábbiak szerint reagáltak:

A High Court (Felsőbíróság az Egyesült Királyságban) döntése alapján a parlamentnek szavaznia kell arról, hogy az Egyesült Királyság megindítsa-e az Európai Unióból való kilépési procedúrát.

A bíróság döntése azt jelenti, hogy a kormánynak nincs jogosultsága a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján önállóan megkezdeni a kilépésről szóló hivatalos tárgyalásokat az EU-val.

A miniszterelnök álláspontja szerint a népszavazás és a jelenlegi miniszteri hatáskörök alapján a parlamenti képviselőknek nem kell szavazniuk a kilépésről, azonban a „bennmaradáspártiak” alkotmányellenesnek minősítették a miniszterelnök ezen kijelentését.

A kormány fellebbezést nyújtott be a döntés ellen és további tárgyalást kért, amelynek megtartása a jövő hónapban várható.

[htmlbox BDT]

Az ítélet hétfő óta elérhető a parlamenti képviselők számára, azonban a miniszterelnök szóvivője megerősítette, hogy a kormány az ítélet ellenére sem kíván eltérni az 50. cikkelyben foglaltaktól és a kilépésre előirányzott feltételektől. „Elhatároztuk, hogy továbbra is folytatjuk a kitűzött tervünket” –mondta.

David Davis a Brexit ügyi miniszter kijelentette, hogy a bíróság döntése alapján parlamenti döntésre lenne szükség az 50. cikkelytől való eltéréshez, amelyet a parlamenti képviselőknek és a Lordok Háza tagjainak is el kellene fogadniuk.

„A nép az egyetlen, amelyet a Parlamentnek képviselnie kell -17.4 millió választó -a legnagyobb felhatalmazás a történelemben- úgy szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból. Mindent megteszünk azért, hogy a választók akaratát a brit nemzeti érdekeknek legmegfelelőbb módon érvényesítsük – nyilatkozta David Davis a BBC-nek.

Jeremy Corbyn a Munkáspárt vezetője kérte a kormányt, hogy késedelem nélkül terjesszék a Parlament elé a tárgyalások feltételeit és menetrendjét. Hozzátette: „A Brexit feltételeivel kapcsolatosan a kormányt átláthatósági és elszámolási kötelezettség terheli.”

Nigel Farage, a UKIP vezetője abbéli aggodalmának adott hangot, hogy fennáll a veszélye azon választópolgárok elárulásának, akik a júniusi referendumon az EU elhagyása mellett szavaztak és aggodalmát fejezte ki egy esetleges „fél Brexit” megvalósulása miatt.

Norman Smith, a BBC politikai elemzője szerint, amennyiben a High Court nem változtatja meg döntését, úgy a parlament még hónapokig képtelen lesz véleményt nyilvánítani a kérdésben.

A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy élesíteni fogja az 50. Cikkelyt és jövő márciusban hivatalosan értesíteni fogja az Európai Uniót az Egyesült Királyság kilépési szándékáról.

forrás:

http://www.bbc.com/news/uk-politics-37857785

https://www.judiciary.gov.uk/wp-content/uploads/2016/11/summary-r-miller-v-secretary-of-state-for-exiting-the-eu-20161103.pdf 

---