Jogszerű-e a közigazgatási bírság megfizetésére kötelezett gépjárművezetőre kiszabott bírság biztosítása érdekében a gépjármű visszatartása?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság (a továbbiakban: Bíróság, EuB) 2016. október 19-én határozott az EL‑EM‑2001 Ltd. kontra Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Dél‑alföldi Regionális Vám‑ és Pénzügyőri Főigazgatósága ügyében. [1] Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette elő, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmezése iránt.


A tényállás

Az EL‑EM‑2001 Bulgáriában bejegyzett szállítási vállalkozás, egyik tehergépjárművét vezető alkalmazottját, egy magyarországi szállítás során a közlekedési hatóság ellenőrizte és mivel az előírt vezetési dokumentumokat nem tudta bemutatni, a 3821/85 rendelet 15. cikke (7) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek a megsértését állapították meg, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

 (7) a)  Ha a járművezető menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet az I. mellékletnek megfelelően, a járművezetőnek az ellenőrzést végző hatósági személy kérésére a következőket be kell tudnia mutatni:

  1. az adott héten és az azt megelőző 15 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok;
  2. járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában, és
  3. bármely kézi feljegyzést és kinyomatot, amelyet az adott héten és az azt megelőző 15 napon készítettek e rendelet és az 561/2006/EK rendeletnek megfelelően.

2008. január 1. után azonban az i. és iii. pontokban megadott

időszakok az adott napot és az azt megelőző 28 napot fedik.

[multibox]

A Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Csongrád Megyei Vám‑ és Pénzügyőri Igazgatósága 2014. február 25‑én a fenti jogszabályra hivatkozva a jármű vezetőjével szemben 400.000 forint (hozzávetőleg 1.270 euró) összegű közigazgatási bírságot szabott ki. A hatóság a bírság megfizetésének biztosítása érdekében biztosítási intézkedés meghozataláról határozott, és a kiszabott bírság megfizetéséig a gépjármű visszatartását is elrendelte.

Az EL‑EM‑2001 fellebbezést terjesztett elő a határozat ellen. Mivel a másodfokú közigazgatási hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot helybenhagyta, az EL‑EM‑2001 a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz e határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be.

A társaság keresetében előadta, hogy a megtámadott határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárást nem vele szemben indították, és az eljárásban félként nem vett részt. Arra hivatkozott, hogy a szabálysértést a jármű vezetője követte el, az I. fokú közigazgatási hatóság is a jármű vezetőjével szemben szabott ki pénzbírságot, így vele, mint a járművezető munkaadójával szemben, biztosítási intézkedés nem alkalmazható, ezért az általa üzemeltetett jármű nem tartható vissza.

A közigazgatási hatóság az EL‑EM‑2001 keresetének elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy ez a vállalkozás a közigazgatási eljárásban ügyfélnek minősült, hiszen az érintett jármű visszatartását elrendelő határozattal szemben jogorvoslati jogával élt. Mivel bírság kiszabására került sor, függetlenül attól, hogy mely személy köteles annak megfizetésére, a magyar jogszabályok lehetővé teszik a közigazgatási hatóság számára, hogy a szabálysértés megállapítása keretében a szabálysértés során használt jármű visszatartását rendelje el.

A felek közti jogvita eldöntéséhez az eljáró bíróság a folyamatban lévő eljárást felfüggesztette, és az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatalra, kérdéseket terjesztett elő.

A felek és az EuB álláspontja

Kérdéseivel a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság arra várt választ, hogy ellentétes‑e az 561/2006 rendelettel az olyan nemzeti szabályozás, amely biztosítási intézkedésként engedélyezi valamely szállítási vállalkozás tulajdonában lévő jármű visszatartását, abban az esetben, ha az e vállalkozás alkalmazásában álló járművezető a jármű vezetése során megsértette a 3821/85 rendelet rendelkezéseit, azonban a nemzeti hatóság a vállalkozás felelősségét nem állapította meg.

Az 561/2006 rendelet ( a továbbiakban: rendelet), előírásai szerint a tagállamoknak „az ezen rendelettel és a 3821/85  rendelettel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó szankciókra vonatkozó szabályokat” kell lefektetniük, és meg kell tenniük „minden olyan intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges”.

Ebből arra következtetünk, hogy az 561/2006 rendelettel elérni kívánt cél nem a szankciók összehangolása, mivel a rendelet alapján a tagállamok szabadon választhatják meg a meghozandó intézkedéseket és a rendelet alkalmazásához szükséges szankciókat. [2]

Az 561/2006 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésének előírása szerint:” a szállítási vállalkozás felelős a vállalkozás járművezetői által elkövetett szabálysértésekért, akkor is, ha a szabálysértést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el.”

Ez a rendelkezés kifejezetten felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a szállítási vállalkozásokat az alkalmazásukban álló járművezetők által elkövetett jogsértésekért „teljes mértékben felelősnek” tartsák. A rendelet 19. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy azok szankciókkal sújtsanak egy vállalkozást és/vagy a járművezetőt a rendelet saját területükön észlelt olyan megszegéséért, amely miatt korábban nem szabtak ki szankciót, abban az esetben is, ha a jogsértést egy másik tagállam vagy egy harmadik ország területén követték el.

Az EuB az Eurospeed‑ ítéletében hangsúlyozta, hogy a rendelet mind a szállítási vállalkozásokat, mind pedig a járművezetőket meghatározott kötelezettségeknek veti alá, továbbá mind a ketten felelősséggel tartoznak az őket terhelő kötelezettségek megsértéséért. [3] [htmlbox BDT]

A tagállamok az alkalmazandó szankciók jellegét illetően mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek. [4] Ennek keretében kötelesek a rendelettel kapcsolatos jogsértésekért való hatékony, arányos, visszatartó erejű és megkülönböztetéstől mentes szankciókat megállapítani. Mivel a rendelet nem zárja ki a járművezetők felelősségét, ebből következően, a tagállamok olyan rendelkezéseket írhatnak elő, amelyek lehetővé teszik, hogy kizárólagosan vagy másokkal együtt a járművezetőkkel szemben szabjanak ki szankciót. [5] Súlyos szabálysértés észlelése esetén a tagállamok által alkalmazható intézkedések általános körében szerepelnie kell a jármű továbbhaladása megakadályozására vonatkozó lehetőségnek is.  A közúti biztonságot egyértelműen veszélyeztető szabálysértés esetén a tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságot az érintett jármű továbbhaladásának megakadályozására, olyan időtartamra, mely a jogsértés okának megszüntetéséhez szükséges. [6]

E felhatalmazás alapján a tagállamok kötelezhetik a járművezetőt arra, hogy egynapi pihenőidőt tartson, vagy ahol megfelelőnek ítélik, be is vonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a vállalkozás engedélyét, ha a vállalkozás az adott tagállamban került bejegyzésre, vagy bevonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a járművezetői engedély érvényességét. A rendelettel elérni kívánt célra figyelemmel, az olyan biztosítási intézkedés elfogadása, mint a jármű visszatartása, önmagában összeegyeztethető az uniós joggal.

Az EuB továbbá emlékeztetett arra, hogy a rendelet arra kötelezi a tagállamokat, hogy az általuk a jogsértésekre megállapított szankciók szabályainak „hatékonyaknak, arányosnak, visszatartónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük”. [7]

A rendelet azonban a továbbiakban a nemzeti szankciók megállapítására vonatkozóan nem tartalmaz pontosabb szabályokat, és nem határoz meg semmilyen kifejezett szempontot, amely alapján a szankciók arányos jellegét mérlegelni lehetne.[8]

A tagállamok számára megfelelő szankciók megválasztására vonatkozó hatáskörüket azonban az uniós jog és e jog általános elveinek tiszteletben tartásával, az arányosság elvére figyelemmel kell gyakorolniuk. [9] A szankciókhoz szorosan kapcsolódó más intézkedéseknek is meg kell felelniük e követelményeknek, amely intézkedések, pl. a jármű visszatartása, e követelmények hatékonyságát biztosítják.

Az EuB Urbán‑ítéletében kifejtett álláspontja szerint a nemzeti jogszabályban előírt biztosítási intézkedés nem lépheti túl azt a mértéket, amely alkalmas és szükséges a jogszabály által jogszerűen elérni kívánt cél megvalósításához, így amikor több alkalmas intézkedés közül lehet választani, a legkevésbé hátrányosat kell igénybe venni, és az okozott hátrányok nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest. [10]

 Az EuB ezen ítéletében kimondta, hogy az arányosság elve nemcsak a jogsértés tényállási elemeinek meghatározását és a bírságok mértékével kapcsolatos szabályok megállapítását illetően, hanem a bírság kiszabása során figyelembe vehető tényezők megítélése tekintetében is köti a tagállamokat. [11] A szankciók szigorúságának továbbá összhangban kell állnia a jogsértés súlyával, különösen a tényleges visszatartó erő biztosítása révén, az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával. [12] Az EuB kiindulási alapja az volt, hogy a magyar hatóság a gépjármű visszatartásra irányuló biztosítási intézkedést olyan közigazgatási eljárásban hozta meg, amelyet kizárólag a járművezetővel szemben folytattak le, akinek a felelősségét megállapították.

A magyar nemzeti szabályozást idézve megállapította, hogy a közúti közlekedésről és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény összefüggésben előírja, hogy közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet a hatósági eljárás lefolytatása során, illetve a bírság, illetőleg a pénzkövetelés megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül vissza lehet tartani, ha az illetékes hatóság szerint az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van. [13] 

Az EuB szerint,  bár vitathatatlan, hogy az előírt törvényi rendelkezések alkalmasak és hatékonyak az 561/2006 rendelet által követett célok megvalósítására, azonban az olyan szállítási vállalkozás tulajdonában lévő jármű visszatartása, amelynek felelősségét közigazgatási eljárásban nem állapították meg, túllép az e célok megvalósításához szükséges mértéken.

Az EuB rámutatott, hogy a tulajdonhoz való jog szempontjából, kevésbé korlátozó és kevésbé aránytalan intézkedések léteznek, amelyek  ugyanolyan alkalmasak a kívánt cél elérésére, értve ezalatt különösen a járművezető vezetői engedélyének a bírság megfizetéséig való bevonását, felfüggesztését vagy korlátozását. Ezen intézkedés lehetővé teszi a szállítási vállalkozás számára, hogy a bírság megfizetésétől függetlenül a jármű vezetésére másik járművezetőt jelöljön ki.

Az intézkedés hatékonyságára és elrettentő hatására vonatkozó követelményt illetően az EuB megjegyezte, hogy valamely intézkedés akkor felel meg e feltételeknek, ha a közúti közlekedésben részt vevő szereplőket a szankciók elkerülésére, és a kiszabott bírság mihamarabbi megfizetésére ösztönzi. Nagyobb az elrettentő hatás, ha a bírság fizetésére kötelezett egyúttal a visszatartott jármű tulajdonosa. Ez a helyzet különösen akkor, ha a szabálysértés elkövetője a jármű vezetője egyben annak tulajdonosa is, vagy ha a szabálysértésért mind a járművezetővel, mind pedig a vállalkozással szemben szankciót alkalmaznak.

Összegzés és az EuB ítélete

A megállapított tényállás szerint a bírságot kizárólag a járművezetővel szemben szabták ki és a vállalkozás felelősségét,- amely a közigazgatási eljárásban félként nem vett részt,- nem állapították meg sőt, felelősségének kérdése fel sem merült. Tény, hogy a hatóság biztosítási intézkedése kizárólag e vállalkozást érinti, jóllehet nem követett el semmilyen szabálysértést. Ebben a helyzetben a jármű visszatartásában megnyilvánuló biztosítási intézkedés a járművezető szempontjából valójában nem visszatartó erejű és nem hatékony. Az olyan intézkedés, mint különösen az e járművezető vezetői engedélyének a bírság megfizetéséig való bevonása, felfüggesztése vagy korlátozása ezzel szemben visszatartó erejű és hatékony, és a hatóság által foganatosított biztosítási intézkedéssel szemben megfelel az arányosság elvéből eredő követelményeknek is.

A fentiekre  tekintettel az EuB ítéletében azt a választ adta a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által előzetes döntéshozatalra utalt kérdésre, hogy az 561/2006 rendelettel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely biztosítási intézkedésként engedélyezi valamely szállítási vállalkozás tulajdonában lévő jármű visszatartását, abban az esetben, ha az e vállalkozás alkalmazásában álló, e járművet vezető járművezető azt a 3821/85 rendelet rendelkezéseinek megsértésével vezette, van más olyan intézkedés, amely alkalmas a kívánt cél elérésére és megfelel az arányosság követelményének valamint az illetékes nemzeti hatóság nem állapította meg e vállalkozás felelősségét, mivel az ilyen biztosítási intézkedés nem felel meg az arányosság elvéből eredő követelményeknek.

Lábjegyzetek:

 [1] 2016. október 19-i az EL‑EM‑2001 Ltd. és a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Dél‑alföldi Regionális Vám‑ és Pénzügyőri Főigazgatósága C‑501/14. sz. ügy, ECLI:EU:C:2016:777.

[2] 2012. február 9‑i Urbán‑ítélet, C‑210/10, EU:C:2012:64, 22. pont. [3] 2016. június 9‑i, C‑287/14, EU:C:2016:420, 32. pont. [4] 2016. június 9‑i Eurospeed‑ítélet, C‑287/14, EU:C:2016:420, 34. pont. [5] 561/2006 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése Eurospeed‑ítélet 35. pont. [6] 561/2006 rendelet 21. cikk. [7] 561/2006 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése. [8] Urbán‑ítélet 22. pont. [9] Urbán‑ítélet 23. pont. [10] Urbán‑ítélet 24. és 53. pont. [11] Urbán‑ítélet 54. pont. [12] 2014. március 27‑i LCL Le Crédit Lyonnais ítélet, C‑565/12, EU:C:2014:190, 45. pont. [13] A közúti közlekedésről szóló1988. évi I törvény 20. § (7) bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 143. §

Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Új szabályokkal tartaná kordában az EU a digitális óriásplatformokat

A tervek szerint a változásokkal a felhasználók beleszólhatnak majd, abba, hogy az internetes óriáscégek milyen módszerekkel érik el őket. És könnyebb lesz az illegális tartalmak eltávolítása is. Azonban sokak szerint veszélyezteti a szólásszabadságot a tervezet.