Egységes uniós fellépés a korrupció ellen

Az Európai Bizottság a korrupció elleni büntetőjogi intézkedések harmonizálására tesz javaslatot az egész blokkban, a vesztegetés, a hivatali visszaélés és a tiltott gazdagodás elleni küzdelem részeként.

Az irányelvtervezet szerint a harmonizált bűncselekmények közé tartozna a pénzeszközökkel való visszaélés, a kereskedelmi befolyás, a hivatali visszaélés, a jogellenes gazdagodás és az igazságszolgáltatás akadályozása korrupciós ügyekben.

A vesztegetés jelenleg az egyetlen olyan korrupciós bűncselekmény, amelyet uniós szinten büntetnek.

A javaslat közös fogalommeghatározásokat hozna létre a korrupciós bűncselekményekre annak érdekében, hogy megkönnyítse a rendőrség együttműködését a határokon átnyúló ügyekben, ami kulcsfontosságú lépés a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, mivel a legtöbb nagy bűnbanda három vagy több országban tevékenykedik.

Nem minden EU-tagállam kriminalizálja a korrupciós magatartás minden formáját – az illegális gazdagodás mindössze nyolc országban minősül bűncselekménynek, ami miatt sok EU-tagország nem teljesíti az ENSZ által meghatározott normákat az EU tisztviselői szerint.

Eközben a büntetések tagállamonként nagyon eltérőek. A közszférában elkövetett vesztegetésért kiszabható börtönbüntetés három hónaptól 15 évig terjedhet; a magánszektorban elkövetett sikkasztás három hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. „Igazán itt az ideje, hogy a korrupció elleni küzdelem terén jobb uniós megközelítést alkalmazzunk” – forgalmazott Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa. Elmondta, hogy a tagállamok különbözőképpen határozták meg a korrupciós bűncselekményeket, „így ez akadályt jelent a rendőrségi együttműködésben a nyomozásban… és a vádemelésben”. Megígérte, hogy a korrupciós bűncselekményekért „lényegesen magasabb” minimális büntetést szabnak majd ki.

A javaslat értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kellene egy korrupcióellenes ügynökséggel, és együtt kell működniük a megújult uniós korrupcióellenes hálózattal.

A közintézményekre és magáncégekre vonatkozó törvény az uniós tisztviselők által „átláthatatlannak” tartott eljárások megszüntetésére is irányulna, illetve megszüntetné bizonyos személyek büntetőeljárás alóli mentességét.

A törvény az elévülési idők összehangolására is törekedne, mivel a korrupcióval gyanúsított személyekkel szembeni büntetőeljárás megindításának rövid határideje akadályozhatja a határokon átnyúló nyomozást a legbonyolultabb ügyekben.

„Az utcáinkban történt gyilkosság szorosan összefügg a korrupcióval” – mondta Johansson, utalva két oknyomozó riporter, a máltai Daphne Caruana Galizia és a szlovák Ján Kuciak meggyilkolására, valamint egy 12 éves fiú halálos agyonlövésére. Egy lány pedig Antwerpenben lett a rivális bandák közötti drogháború áldozata.

Az EU illetékesei abban bíznak, hogy minden tagállam egyetért a törvénnyel, így Magyarországgal is, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kormányát a közbeszerzések korrupt odaítélésével vádolják, valamint a független nyomozó- és ellenőrző szervek állami kézi irányítását róják fel.

A Bizottság úgy gondolja, hogy az irányelv végrehajtása lesz a nagyobb próbatétel, nem pedig annak elfogadása.

A kapcsolódó javaslatokban az EU a külföldi állampolgárok szankcionálását is tervezi korrupciós bűncselekmények miatt, felzárkózva más államokhoz.

Az amerikai, brit és kanadai törvények értelmében a külföldieket korrupciós bűncselekmények és emberi jogi visszaélések miatt szankcionálhatják.

Az ilyen törvényeket Szergej Magnyickij orosz ügyvéd 2009-ben bekövetkezett halála hozta létre, aki feltárt egy orosz tisztviselők által végrehajtott hatalmas adócsalást, de letartóztatták és Oroszország egyik leghírhedtebb előzetes letartóztatási központjában tartották fogva. Magnyickij megtagadta az orvosi ellátást.

Az EU jellemzően szankciókat – vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat – szab ki azokra az emberekre és cégekre, akik részt vesznek a háborúk szításában, a választási csalásban vagy a civilek elnyomásában.

2020-ban az EU lehetővé tette a külföldi állampolgárok szankcionálását az emberi jogok megsértése miatt, de az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól és Kanadától eltérően nem tartalmazta a korrupciót, valószínűleg a gazdag egyének jogi kihívásaitól tartva.

Az állami vagyonnal való visszaélés miatt az EU szankciókat szabhat ki néhány országgal, Tunéziával, Egyiptommal és Ukrajnával szemben. A legfrissebb javaslatok szerint a világ minden tájáról érkező embereket uniós szankciókkal kell sújtani magas szintű korrupció miatt.

(theguardian.com)

---