Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EU a különböző adatmegosztási mechanizmusok megerősítésén dolgozik.
A cél előmozdítani azon adatok rendelkezésre állását, amelyek felhasználásával lehetővé válhat fejlett megoldások alkalmazása a mesterséges intelligenciában, a személyre szabott orvoslásban, a zöld mobilitásban, az intelligens gyártási módszerekben és számos más területen.
A tagállamok ma megállapodtak az adatkormányzási rendeletjavaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról. A rendelet célja olyan szilárd mechanizmusok létrehozása, amelyek segítségével könnyebbé válik a védett közadatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása, megnő a bizalom az adatközvetítő szolgáltatások iránt, és Európa-szerte fokozni lehet az adataltruizmust.
Az adatkormányzási rendelet egy tágabb szakpolitikába illeszkedik, amelynek célja versenyelőnyt biztosítani az Uniónak az egyre adatvezéreltebbé váló gazdaságban.
A digitális átállás sikere és éghajlat-politikai céljaink elérése az adatvezérelt innováción múlik, amelynek kulcsa viszont az adatok rendelkezésre állásában rejlik. Ezért döntő fontosságú növelni az adatmegosztás iránti bizalmat. Ez a jogszabály nem fog senkit az adatai megosztására kötelezni, de akik szeretnék adataikat bizonyos célokra rendelkezésre bocsátani, ezt biztonságosan és könnyen megtehetik majd, mégpedig úgy, hogy nem veszítik el az irányítást az adataik felett.
A közadatok további felhasználásának előmozdítása
Az adatkormányzási rendelettel létrejön egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a közadatok bizonyos kategóriáinak biztonságos további felhasználását olyan esetekben, amikor az adatokra mások jogai vonatkoznak. Ide tartoznak például a szellemitulajdon-jogok által védett adatok, az üzleti titkok és a személyes adatok. Az ilyen további felhasználást lehetővé tevő közszférabeli szervezeteknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges technikai felszereléssel, hogy maradéktalanul biztosítani tudják az adatvédelmet, a magánélet védelmét és a titoktartást.
E tekintetben a rendelet ki fogja egészíteni a nyílt hozzáférésű adatokról szóló 2019-es irányelvet, amely az adatok ilyen típusára nem vonatkozik.
A közszférára nehezedő költséges kötelezettségek létrehozásának elkerülése érdekében a Tanács nagyobb rugalmasságot vezet be a szövegbe, és figyelembe veszi az egyes tagállamokban már megtalálható sajátos nemzeti megoldásokat.
Új üzleti modell létrehozása az adatközvetítéshez
A javaslat keretet hoz létre egy új üzleti modell – az adatközvetítő szolgáltatások – előmozdítására, mivel ez biztonságos környezettel segíti majd a vállalkozásokat és az egyéneket adataik megosztásában.
E szolgáltatások a vállalkozások esetében megvalósulhatnak olyan digitális platformokon, amelyek támogatást nyújtanak a vállalatok közötti önkéntes adatmegosztáshoz vagy elősegítik a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek teljesítését. E szolgáltatások igénybevételével a vállalkozások képesek lesznek anélkül megosztani adataikat, hogy visszaélésektől vagy versenyelőnyük elveszítésétől kellene tartaniuk.
A személyes adatok esetében az ilyen szolgáltatók segítenének az egyéneknek az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti jogaik gyakorlásában. Ezáltal az emberek könnyebben tudnának teljes ellenőrzést gyakorolni adataik felett, és adataikat meg tudnák osztani olyan vállalkozásokkal, amelyekben megbíznak. Ez történhet például új személyesadat-kezelési eszközökkel, például személyesadat-terek vagy adattárcák, azaz olyan alkalmazások segítségével, amelyek hozzájárulás alapján közvetítenek adatokat.
Az adatközvetítő szolgáltatókat nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy ügyfeleik tudják, hogy megbízhatnak bennük.
E szolgáltatók más célokra nem használhatnák fel a megosztott adatokat. Nem tehetnének szert előnyökre az adatok révén – például értékesítésük által. A tranzakciókért ugyanakkor felszámíthatnak díjakat.
A Tanács az álláspontjában tisztázta e rendelkezések hatályát, mindenekelőtt azért, hogy egyértelműbbé váljon, hogy milyen típusú vállalkozások lehetnek adatközvetítők.
Az adataltruizmus ösztönzése
A javaslat értelmében az egyének és a vállalkozások könnyebben tehetnek önkéntesen elérhetővé adatokat a közjó érdekében, például egy konkrét kutatási projekt esetében. Az adataltruizmus alapján általános érdekű adatgyűjtést végezni kívánó szervezetek kérhetik felvételüket az elismert adataltruista szervezetek nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásban szereplő szervezetek Unió-szerte elismertnek minősülnek. Ez megteremti az adataltruizmushoz szükséges bizalmat, és arra sarkallja majd az egyéneket és a vállalkozásokat, hogy adatokat adományozzanak ilyen szervezetek számára a szélesebb körű társadalmi előnyök érdekében történő felhasználásra.
A Tanács az elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel egyik feltételeként felvette a szövegbe, hogy az érintett szervezetnek magatartási kódexnek kell megfelelnie. Ezeket a magatartási kódexeket az adataltruista szervezetekkel és az érdekelt felekkel együttműködésben kell kidolgozni, és azokat a Bizottságnak kell elfogadnia végrehajtási jogi aktusok útján.
Az Európai Adatinnovációs Testület
Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amelynek feladata egyebek mellett az lesz, hogy tanácsot és támogatást nyújtson a Bizottságnak az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozása, valamint a közadatokkal kapcsolatos kérések feldolgozása során követendő egységes gyakorlat biztosítása terén. A Tanács helyenként javításokat eszközölt a testület feladatait és felépítését illetően.
A nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és ezen adatok határokon átnyúló továbbítása
A javaslattal biztosítékok jönnek létre, amelyek védik a közadatokat, az adatközvetítő szolgáltatásokat és az adataltruista szervezeteket a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbításával, valamint az ilyen adatokhoz való kormányzati hozzáféréssel szemben. A személyes adatok számára az EU a GDPR-rendelettel már hozott létre hasonló biztosítékokat.
A Tanács fő változtatása ezzel kapcsolatban az, hogy a Bizottság – végrehajtási jogi aktus révén – szerződési mintafeltételeket fogadhat el a közszférabeli szervezetek és az adatok további felhasználói támogatása érdekében abban az esetben, ha a közadatokat harmadik országokba továbbítják.
Az alkalmazás kezdete
A tanácsi szöveg alapján az új szabályok a rendelet hatálybalépését követően 18 hónappal lépnek majd életbe (a Bizottság által javasolt 12 hónap helyett).
Az eljárás
A tárgyalási megbízást a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) hagyta jóvá. Ennek köszönhetően a Tanács elnöksége megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A végleges szöveget a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
