Ennyit kapna nálunk Erdogan sértegetője

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen lépéseket tehetne Magyarországon a török elnök, ha egy humorista sértegetné?

Az elmúlt napokban nagy port vert fel, hogy a német kormány szabad utat adott a Recep Tayyip Erdogan török elnököt egy televíziós műsorban személyeskedő hangnemben kritizáló humorista, Jan Böhmermann elleni büntető­eljárásnak. Jelenleg a német államügyészség nyomoz az ügyben. Ennek jogi háttere, hogy a német büntető törvénykönyv külön tényállásként tartalmazza a „külföldi államok hivatalos szerveinek és képviselőinek megsértése” megnevezésű bűncselekményt, amely akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az eljárás megindításának azonban feltétele, hogy azt a sértett állam kormánya indítványozza, és ahhoz a német szövetségi kormány is hozzájáruljon.

Megjegyzendő, hogy Németországban is létezik az egyszerű becsületsértési tényállás, melynek büntetési tétele jóval alacsonyabb. Enyhébb megítélését jelzi, hogy ezzel kapcsolatban a vádat nem is az ügyészség, hanem a sértett képviseli. Ennek megfelelően az eljárás lefolytatásához természetesen a kormány hozzájárulására sincs szükség. Amennyiben tehát a német kormány nem járult volna hozzá az előző bekezdésben említett, „külföldi államfő megsértése” miatti büntetőeljáráshoz, úgy Erdogan becsületsértésre hivatkozva magánvádlóként léphetett volna fel a humoristával szemben.

Ennek kapcsán Novák Zoltán, a TaylorWessing nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje azt a fiktív helyzetet elemezte, hogy milyen – elsősorban büntető – jogi lépéseket tehetne Erdogan Magyarországon, amennyiben az eset egy magyar humorista magyarországi műsorában történne.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A hatályos magyar büntetőjogban nem található a „külföldi államok hivatalos szerveinek és képviselőinek megsértéséhez” hasonló bűncselekmény. Az ahhoz legközelebb eső tényállást, a „hatóság vagy hivatalos személy megsértését” 1994-ben az Alkotmánybíróság semmisítette meg. Erdogan ma Magyarországon kizárólag egyszerű becsületsértésre hivatkozhatna, melynek elkövetője egy évig terjedő szabadságvesztéssel (vagy pl. pénzbüntetéssel) büntethető. 

Ez a bűncselekmény Magyarországon is magánvádas, vagyis az eljárás a sértett magánindítványára indul, és a vádat is alapvetően a sértettnek kell képviselnie. Csak akkor emel vádat az ügyészség, ha a becsületsértést hivatalos személy vagy hatóság sérelmére követik el. Erdogan azonban nem tekinthető hivatalos személynek, mert a „hivatalos személy” magyar törvényi definíciója csak magyarországi hivatalos személyeket foglal magában.  

A külföldi hivatalos személy elleni becsületsértésre érdekes módon nem terjed ki a közvádra üldözendőség fenti szabálya. A 2013 júniusáig hatályos régi büntetőtörvénykönyv még azt írta elő, hogy egy nemzetközi mentességet élvező személy – például külföldi államfő – elleni becsületsértés miatt a sértett diplomáciai úton kijelentett „kívánatára” indult büntetőeljárás. Ez magával vonta azt is, hogy a vádat az ügyészség képviselte. A hatályos büntetőtörvénykönyv azonban teljesen eltörölte ezt a speciális szabályt, így jelenleg Erdogan ugyanúgy csak magánindítvány előterjesztésére lenne jogosult, és ugyanúgy magának kellene a vádat képviselnie, mint egy magánszemély elleni becsület­sértés sértettjének. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az ügyészség átvehetné Erdogantól a vád képviseletét, ha azt – például az ügy diplomáciai vonatkozásai miatt – indokoltnak látná.

Más kérdés, hogy Erdogan magánvádlóként való fellépése esetén a bíróság megállapítaná-e a humorista bűnösségét, és ha igen, milyen büntetést szabna ki. A magyar bírói gyakorlat szerint a büntetéskiszabás során a nemzetközi politikai kontextus figyelembevételével enyhítő körülmény lehetne például, hogy „a cselekmény motívuma a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata” volt.

Erdogan emellett valószínűleg az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett sérelemdíj iránti igényt is támaszthatna ebben a fiktív helyzetben. Ezt akár a becsületsértés miatt folyó büntetőeljárásban, akár külön polgári perben is megtehetné. Igaz, a Ptk. szigorúbb feltételrendszert állapít meg a közéleti szereplők személyiségi jogaival kapcsolatban annak érdekében, hogy azok egyensúlyba kerüljenek a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok élvezetével. Ugyanakkor a közéleti szereplő személyiségi jogait sem lehet az emberi méltóságot sértő módon megsérteni, és a német humoristáéhoz hasonló kijelentések komolyan felvetik az emberi méltóság sérelmét.

Egy ilyen ügy Magyarországon egyszerű becsületsértési eljárásként folyna le – foglalja össze a helyzetet az ügyvéd. A vádat Erdogannak kellene képviselnie, a kormány hozzájárulásának vagy az ügyészség közreműködésének szükségessége alapesetben nem merülne fel. Ugyanakkor a maximálisan kiszabható büntetés jóval enyhébb lenne, mint a folyamatban levő német ügyben.

---