EUB-ítélet a termesztett kannabidiol forgalmazásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerző az Európai Unió Bíróságának a B. S. és C. A. elleni büntetőeljárás kapcsán[1] született ítéletét elemzi, mely a közegészségügy védelmének célkitűzését, valamint a termesztett kannabidiol (CBD) forgalmazásának összevetését vette górcső alá.

I. Bevezetés

A B. S. és C. A. ügyében – amelyben a Ministère public, a Conseil national de l’Ordre des pharmaciens is részt vett – az Aix-en-Provence-i fellebbviteli bíróság, a cour d’appel d’Aix‑en‑Provence terjesztett elő előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az Európai Unió Bíróságához (EUB) a kenderolajat tartalmazó elektronikus cigaretta forgalmazásának tárgyában, egy Franciaországban indított büntetőeljárás keretében. A büntetőeljárás során az EUB előzetes döntése a minősítés szempontjából meghatározó.

Az eljárás tárgyát egy olyan elektronikus cigaretta franciaországi forgalmazása képezi, amelynek folyadéka kannabidiolt (CBD), a kendernövényből kinyert molekulát tartalmaz, amely azonban a szintén a kenderből kinyert tetrahidrokannabinollal (THC) ellentétben nem jár – a tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint – pszichotróp hatással. A francia szabályozás a kender termesztését, behozatalát, kivitelét, valamint ipari és kereskedelmi felhasználását kizárólag annak rostjaira és magjaira korlátozza.

A jelen ügy alkalmat nyújtott az EUB számára, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, megfelel-e az EUMSZ és különösen a tagállamok számára a behozatalt korlátozó, az emberek egészségének és életének védelme által indokolt intézkedések meghozatalát engedélyező EUMSZ 36. cikk rendelkezéseinek a kenderből származó anyag, a CBD-olaj behozatalát korlátozó nemzeti szabályozás[2].

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 34. és 36. cikke, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 1307/2013/EU rendelet[3], valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet[4] értelmezésére vonatkozik.

Az EUMSZ 38. cikke szerint:

„(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.

A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. »Mezőgazdasági termékek« a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a »mezőgazdasági«, illetve az »agrár« kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.[…]

(3) A 39–44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel.[…]”

„Az EUMSZ 38. cikkben hivatkozott lista” című I. melléklete a „Brüsszeli nómenklatúra”[5] 57.01 vámtarifaszámára hivatkozik, amelynek tárgya a „Cannabis sativa”, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)”. Ez a melléklet a brüsszeli nómenklatúra 12. árucsoportjára is hivatkozik: „Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány”.

Az 1307/2013 32. cikkének (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A kender termelésére használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol‑tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot.”

II. A tényállás[6]

B. S. és C. A. a Catlab SAS – a Kanavape, a kannabidiol (CBD) minőségének vizsgálatára szolgáló alpha-cat-készletek, valamint a kenderolaj forgalmazása céljából 2014-ben létrehozott társaság – egykori igazgatói. A Kanavape egy elektronikus cigaretta, amelyben a folyadék CBD-t tartalmaz, és amelyet interneten, valamint elektronikuscigaretta-árusok hálózatán keresztül forgalmaztak. A CBD-t általában a „cannabis sativából”, vagyis a „kenderből” vonják ki, mivel ez a fajta természetesen magas CBD-tartalommal és alacsony tetrahidrokannabinol-tartalommal (THC) rendelkezik.

A Kanavape-ben használt CBD-t a Cseh Köztársaságban állították elő, cannabis sativa növény egészének felhasználásával, amelyet szintén helyben termesztettek. A CBD-t a Catlab társaság importálta Franciaországba és szerelte ki az e-cigaretták patronjaiba.

A Catlab által 2014-ben lefolytatott, a Kanavape bevezetését előmozdító tájékoztató kampányt követően vizsgálat indult az országos gyógyszerbiztonsági hivatal, az Agence nationale de sécurité du médicament et des produits de santé (ANSM) bevonásával, amelynek laboratóriuma elvégezte a piacon elérhető Kanavape-patronok elemzését, és noha a CBD-koncentráció terén jelentős eltérések voltak megállapíthatók, a vizsgált termékekben található THC mértéke minden esetben a jogilag megengedett határérték alatt maradt. 2016 júliusában az ANSM, kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal foglalkozó bizottságának ülését követően közölte, hogy a Kanavape-et nem tekinti „gyógyszernek”.

A 2018. január 8-ai ítéletében a Marseille-i büntetőbíróság, a tribunal correctionnel de Marseille – többek között – bűnösnek találta B. S.-t és C. A.-t több rendbeli jogsértésben, köztük a mérgező anyagokra vonatkozó szabályozás megsértésében, amiért nevezetteket 18, illetve 15 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint fejenként 10 000 euró pénzbüntetésre ítélte. Polgári jogi tekintetben a gyógyszerészkamara országos tanácsa, a Conseil national de l’ordre des pharmaciens (CNOP) által elszenvedett kár megtérítése jogcímén egyetemlegesen 5000 euró, továbbá, a büntető törvénykönyv rendelkezéseire tekintettel, 600 euró megfizetésére kötelezték őket.

Ezt követően B. S. és C. A. – elsősorban arra hivatkozva, hogy a cannabis sativa növény egészéből származó CBD forgalmazásának tilalma ellentétes az uniós joggal – fellebbezést nyújtottak be a kérdést előterjesztő Aix-en-Provence-i fellebbviteli bírósághoz, a cour d’appel d’Aix-en-Provence-hoz.

E bíróság számára úgy tűnt, hogy a CBD nem rendelkezik „elismert pszichoaktív hatással”. Megjegyzése szerint egy 2017-es jelentésben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a doppingszerek listájáról való törlését ajánlotta. Az országos gyógyszerbiztonsági hivatal, az ANSM 2015. június 25-én arra a következtetésre jutott, hogy nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy az „ártalmasnak” minősüljön, és végül a felperesekkel szemben indított büntetőeljárás alapjául szolgáló nyomozás arra a következtetésre jutott: a CBD a központi idegrendszerre „gyenge vagy semmilyen” hatást nem gyakorol. Ezen felül, a CBD-t sem azok a szövegek nem említik, amelyeket az ipari kenderre kell alkalmazni, sem pedig azok, amelyek a kannabiszra, mint kábítószerre vonatkoznak. Mindazonáltal, mivel a Kanavapéban jelen lévő CBD a cannabis sativa növény egészéből származik, azt az e növény magjaitól és rostjaitól eltérő részeiből származó terméknek kell tekinteni, amelynek forgalmazása nem engedélyezett.

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság arra kereste a választ, hogy e rendelkezés összeegyeztethető-e az uniós joggal, mivel megítélése szerint a „kender (cannabis sativa) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)” a HR-nómenklatúra 57. árucsoprtjában szerepel, amely árucsoportban a Szerződések I. mellékletére történik utalás, következésképpen azt az EUMSZ 38. cikk értelmében vett mezőgazdasági terméknek kell tekinteni, amely rendelkezés az áruk szabad mozgásán alapuló belső piacot hoz létre. Úgy vélte, hogy mivel a más tagállamokban jogszerűen forgalmazott kenderben a THC-szint alacsonyabb 0,2%-nál, mint az alapügyben is, a CBD-t nem lehet „kábítószernek” minősíteni.

Az EUB ez irányú ítélkezési gyakorlatának megállapításai szerint ugyanis kizárólag az a termék minősülhet ilyennek, amelynek káros hatása bizonyított vagy általánosan elismert, és amelynek behozatala és forgalmazása valamennyi tagállamban tilos[7]. Véleménye szerint az 1307/2013 és az 1308/2013 rendelet alkalmazható a kenderre. Bár az 1308/2013 rendelet 189. cikke bizonyos feltételek mellett engedélyezi a nyers kender behozatalát, és egyes magokra vonatkozóan korlátozásokat állapít meg, e szerint „a tagállamok által az EUMSZ-el, valamint a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény 1.A. mellékletében szereplő, a mezőgazdaságról szóló megállapodásból eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni”.

E tekintetben úgy ítélte meg, hogy azok a kumulatív feltételek, amelyeket az EUB annak érdekében támasztott, hogy a 1308/2013 rendelet 189. cikk értelmében vett „szigorúbb” nemzeti intézkedést az EUMSZ-szel összeegyeztethetőnek lehessen minősíteni, nem teljesülnek.

Véleménye szerint, a 1308/2013 rendeletben a közegészségügyi célkitűzést már figyelembe vették, mivel e rendelet hatálya azokra az alfajokra korlátozódik, amelyek tekintetében a bódító hatású anyagtartalom vonatkozásában biztosítékok állnak fenn, és egyrészt a magokra vonatkozó korlátozást, másrészt pedig 2%-os mértéket ír elő a kender THC-tartalmát illetően

Arra keresve a választ, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal a francia szabályozás, amely tiltja a más tagállamban jogszerűen előállított CBD forgalmazását, ha azt a cannabis sativa növény egészéből, és nem csak rostjaiból és magjaiból vonják ki, az Aix-en-Provence-i fellebbviteli bíróság eljárását felfüggesztette és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesztett az EUB elé.

III. Az EUB értékelése és ítélete

III.1.

Az EUB megállapítása szerint, bár a kérdést előterjesztő bíróság kérdésének megfogalmazásában arra utal, hogy „a kender termesztését, feldolgozását és forgalmazását” „a rostokra és a magokra korlátozzák”, magyarázataiból azonban az következik, hogy az előterjesztett kérdés csak annyiban bír relevanciával, amennyiben annak a nemzeti szabályozásnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozik, amely abban az esetben tiltja a CBD forgalmazását, ha az a cannabis sativa növény egészéből, nem pedig csak a rostjaiból és magjaiból származik. Erre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság arra keresett választ, hogy úgy kell-e értelmezni az 1307/2013 és az 1308/2013 rendeletet, valamint az EUMSZ 34. és az EUMSZ 36. cikket, hogy azokkal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely megtiltja a CDB forgalmazását, amennyiben azt a cannabis sativa növény egészéből vonják ki, nem pedig csak a rostjaiból és magjaiból.

Az esetre alkalmazandó jog vizsgálata keretében megállapította, hogy az 1308/2013 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint e rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek, azaz a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék piacának közös szervezését. Amikor a 1307/2013 rendelet rendelkezései a mezőgazdasági termékekre utalnak, e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkoznak, a halászati termékek és a gyapot kivételével.

Ebből következően, mivel a Szerződések I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek listája nem említi meg a 29.32 vámtarifaszámot, a cannabis sativa növény egészében jelen lévő CDB nem minősíthető mezőgazdasági terméknek, következésképpen nem minősíthető olyan terméknek, amelyre az 1307/2013 és az 1308/2013 rendelet vonatkozik. E körülményekre figyelemmel az 1307/2013 és az 1308/2013 rendeletek a CBD-re nem alkalmazhatók[8].

A HR magyarázó megjegyzései szerint az 53.02 vámtarifaszám alá tartozik „a nyers kender, ahogy learatták, akár eltávolították a levelet és a magokat, akár nem”, az „áztatott kender, ennél a rostszálak még hozzákötődnek a növény fás részéhez, de az áztatással fellazulnak”, a „tilolt kender, amely elkülönített, néha 2 méter vagy még hosszabb rostszálakból áll, amelyeket tilolás útján választottak el a növénytől”, a „fésült kender vagy fonásra más módon előkészített kenderrost, főként nyújtott szalag vagy előfonat alakjában” és a „kenderkóc és hulladék”. E megjegyzések, bár jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző vámtarifaszámok hatályának értelmezéséhez, ám jogi kötőerejük nincs-[9]

B. S. és C. A. állítása szerint a CBD-t a kannabisznövény egészéből szén-dioxidos (CO2) extrakcióval nyerték ki. Ezért e termék nem minősül sem nyers kendernek – mivel nem közvetlenül az aratásból származik –, sem áztatott vagy tilolt kendernek, sem pedig fésült kendernek, mivel az extrakciós eljárás nem választja el a rostokat a növény többi részétől.

Ezzel szemben az EUB megállapította, hogy a cannabis sativa növény egészéből kivont CBD nem minősíthető a Szerződések I. mellékletében szereplő 5701 HR-kód (jelenleg 53.02 HR-kód) alá tartozónak. A HR 29. árucsoportjába a szerves vegyi anyagok tartoznak, az e csoportba tartozó 2932 vámtarifaszám alatt kizárólag az oxigén-heteroatomos heterociklikus vegyületek találhatók, amelyek közé – többek között – a THC, a CBD-hez hasonló kannabinoid is tartozik.

A HR magyarázó megjegyzései szerint a HR 29. árucsoportjába tartoznak az elkülönített, vegyileg meghatározott vegyületek, amely vegyületek olyan anyagok, amelyek egyfajta alapmolekulából állnak, amelynek összetételét az alkotó elemek állandó aránya határozza meg, és amely egy meghatározott szerkezeti képlettel leírható, e vegyületek továbbá tartalmazhatnak szennyeződéseket. Mivel a terméket úgy mutatják be, hogy az a szennyeződéseken kívül semmilyen más vegyületet nem tartalmaz, csak a CDB-t, az a 29.32 HR-kód alá tartozik.

III.2.

Az EUB az EUMSZ 34. cikk és az EUMSZ 36. cikk értelmezése kapcsán elöljáróban emlékeztetett arra, hogy korábbi ítéletének megállapítása szerint, mivel a kábítószerek – ideértve a vadkenderalapú kábítószereket is, mint a kannabisz – ártalmas volta általánosan elismert, forgalmazásuk valamennyi tagállamban tilos, kivéve az orvosi és tudományos célú felhasználás céljából szigorúan ellenőrzött kereskedelmet[10]

Így azok a kábítószerek, amelyek nem képezik részét az orvosi vagy tudományos célokat szolgáló felhasználásra tekintettel az illetékes hatóságok által szorosan felügyelt forgalomnak, jellegüknél fogva valamennyi tagállamban behozatali és forgalmazási tilalom alatt állnak[11], ezért az ilyen termékeket forgalmazó személyek a kannabisz forgalmazásának tevékenységét illetően a mozgás szabadságára vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére nem hivatkozhatnak [12].

A jelen előzetes döntéshozatal alapját képező büntetőügy részeként az EUB-nak azt kellett meghatároznia, hogy az abban megadott CBD ítélkezési gyakorlata értelmében vett kábítószernek minősül-e.

Mivel e tekintetben már megállapította, hogy eme anyagra nem vonatkozik sem a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény, sem a 97/396 együttes fellépés, amelyekre a 2004/757 kerethatározat 1. cikke 1. pontjának b) alpontja utal, a továbbiakban azt kellett meghatároznia, hogy a CBD-re vonatkozik-e az egységes egyezmény, amelyre a 2004/757 kerethatározat 1. cikke 1. pontjának a) alpontja, továbbá a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 71. cikkének (1) bekezdése is utal.

A szerződések jogáról szóló 1969. május 23-ai Bécsi egységes egyezményben[13] a felek kinyilvánították, hogy gondoskodni kívánnak az emberiség egészségéről és jóllétéről, valamint arról, hogy tudatában vannak ama kötelezettségüknek, amely a drogfüggőség megelőzése és felszámolása terén rájuk hárul. Az egységes egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének j) pontja értelmében a „kábítószer” kifejezés az eme egyezmény I. és II. jegyzékében szereplő valamennyi anyagot magába foglalja, tekintet nélkül arra, hogy az természetes vagy szintetikus, I. jegyzékében a kannabisz, a kannabiszgyanta, valamint a kannabisz kivonatai és tinktúrái szerepelnek.

A „kannabisz” és a „kannabisznövény” fogalma az egyezmény szerint: „a kannabisznövény bármilyen elnevezéssel jelölt virágzó vagy termő ágvégződéseit jelenti (kivéve a magokat és az ágvégződés nélküli leveleket), amelyekből a gyantát még nem vonták ki”, illetve „a »kannabisznövény« az összes Cannabis-nemzetséghez tartozó növényt jelenti”[14].

A jelen ügyben az EUB rendelkezésére álló iratokból kitűnt, hogy a CBD-t a cannabis sativa növény egészéből, és nem csak e növény magjaiból és leveleiből vonják ki, a virágzó vagy termő ágvégződések kivételével. Erre figyelemmel a CDB, mivel azt egy, a Cannabis-nemzetséghez tartozó növényből vonják ki, és e növény egészét használják fel, a virágzó vagy termő ágvégződéseket is beleértve, kannabiszkivonatnak, következésképpen „kábítószernek” minősül.

Az EUB rendelkezésére álló iratokból kitűnően a CBD-nek – a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján – láthatóan nincsenek pszichotróp vagy az emberi egészségre káros hatásai. Az iratok adatai szerint az a kannabiszfajta, amelyből ezt az anyagot kivonták, és amelyet a Cseh Köztársaságban jogszerűen termesztettek, legfeljebb 0,2%-os THC-tartalommal rendelkezik. Mivel az egységes egyezmény többek között az emberiség egészségének és jóllétének védelmén alapul, e célt az egyezmény rendelkezéseinek értelmezése során figyelembe kell venni[15]. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által közzétett, a „kannabisz” fogalmának az egyezmény alkalmazásában történő meghatározására vonatkozó megjegyzéseiből következően, e meghatározás elválaszthatatlanul kapcsolódik a kannabiszszármazékoknak az emberi egészségre gyakorolt ártalmas hatására vonatkozó tudományos ismeretek állásához.

E tényezőkre tekintettel az EUB megállapította, mivel a tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint a CBD nem tartalmaz pszichoaktív anyagot, az egységes egyezmény céljával és általános szellemiségével ellentétes lenne azt, mint kannabiszkivonatot a „kábítószereknek” az egyezmény értelmében vett fogalmába sorolni[16]. Egyebekben hozzátéve, hogy a tényállás szerint a CBD-t jogszerűen állították elő és forgalmazták a Cseh Köztársaságban. Következésképpen az előzetes döntés alapjául szolgáló ügyben CBD nem minősül az egységes egyezmény értelmében vett kábítószernek.

Az EUB e megfontolások összességéből levont következtetése szerint az EUMSZ 34. cikke és az EUMSZ 36. cikke a tényállás szerinti CBD‑re alkalmazható [17]. Az ügyben nem vitatott, hogy a más tagállamban jogszerűen előállított CBD forgalmazásának tilalma, amennyiben azt a cannabis sativa növény egészéből, nem pedig csak rostjaiból és magjaiból vonják ki, az EUMSZ 34. cikke értelmében vett mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősül. Mindazonáltal állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedést jelentő nemzeti szabályozást az EUMSZ 36. cikkében felsorolt valamely közérdeken alapuló indok, illetve feltétlenül érvényesítendő követelmény igazolhatja. A nemzeti szabályozásnak mindkét esetben alkalmasnak kell lennie az általa elérni kívánt cél megvalósítására, és e szabályozás nem haladhatja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket[18]. Egy korlátozó intézkedést csak akkor lehet a megvalósítani kívánt célkitűzés elérésére alkalmasnak tekinteni, ha azt valóban koherens és szisztematikus módon kívánja elérni[19].

A Francia Köztársaság hivatkozása kapcsán – miszerint a kannabisznövény rostjain és magjain kívüli részeiből származó termékek forgalmazását tiltó szabályozása a közegészségnek az EUMSZ 36. cikkében rögzített védelmére irányul – az EUB emlékeztetett arra, hogy az emberek egészsége és élete az EUMSZ által oltalmazott javak és érdekek között az első helyen áll, és a tagállamok feladata eldönteni, milyen szinten óhajtják biztosítani a közegészség védelmét, és azt milyen módon kívánják megvalósítani. Ez a szint tagállamonként változhat, ezért a tagállamok részére bizonyos mérlegelési mozgásteret kell engedni[20].

Az arra irányuló kérdés kapcsán, hogy e tilalom alkalmas-e a közegészség védelmére irányuló cél megvalósításának biztosítására, megállapították, hogy e tilalom nem érinti a szintetikus CBD forgalmazását, amely ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a cannabis sativa növényből kinyert CBD, és amely ez utóbbi helyettesítésére használható. A CBD forgalmazására vonatkozó tilalom szükségességét illetően amennyiben ez utóbbit a cannabis sativa növény egészéből, és nem kizárólag annak rostjaiból és magjaiból vonják ki, a Francia Köztársaság nem köteles bizonyítani, hogy az ilyen termék veszélyes tulajdonsága azonos az olyan kábítószerek veszélyes tulajdonságával, mint az egységes egyezmény I. és II. listáján szereplő anyagok.

Az EUB a fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre adott válasza szerint az EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely megtiltja egy más tagállamban jogszerűen előállított CBD forgalmazását, ha azt a cannabis sativa növény egészéből, és nem kizárólag a rostjaiból és magjaiból vonják ki, kivéve ha e szabályozás alkalmas a közegészség védelmére irányuló célkitűzés megvalósításának biztosítására, és nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Az 1307/2013 rendeletet és az 1308/2013 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azok az ilyen szabályozásra nem alkalmazhatók.

Lábjegyzetek:

[1] 2020. november 19-ei B. S. és C. A. ellen folytatott büntetőeljárás C‑663/18. sz. ügy, ítélet ECLI:EU:C:2020:938 (Ítélet)

[2] Evgeni Tanchev főtanácsnok B. S., C. A., a Ministère public C‑663/18. sz. ügyben tett indítványa (Indítvány) 3. pont

[3] A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

[4] A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

[5] Az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött Egyezmény határozza meg. Magyarországon kihirdette a kihirdette a 38/1978. (VII. 18.) MT rendelet; a Harmonizált Rendszer szerinti Kereskedelmi Vámtarifa

[6] Ítélet 28-43. pont

[7] Az 1982. október 26-ai Wolf-ítélet 221/81, EU:C:1982:363; 1995. március 28-ai Evans Medical és Macfarlan Smith ítélet C‑324/93, EU:C:1995:84)

[8] Ítélet 58. pont

[9] 2018. szeptember 13-ai Vision Research Europe-ítélet, C‑372/17, EU:C:2018:708, 23. pont

[10] 2010. december 16-ai Josemans-ítélet, C‑137/09, EU:C:2010:774, 36. pont

[11] Josemans-ítélet, 41. pont

[12] Josemans-ítélet, 42. pont

[13] A szerződést Magyarországon 1987. július 19-én az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet léptette hatályba

[14] A Bécsi Egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint

[15] Ítélet 73. pont

[16] Ítélet 75. pont

[17] Ítélet 78. pont

[18] 2019. június 18-ai Ausztria kontra Németország-ítélet, C‑591/17, EU:C:2019:504, 122. pont

[19] 2015. december 23-ai Scotch Whisky Association és társai-ítélet, C‑333/14, EU:C:2015:845, 37. pont

[20] 2016. október 19-ei Deutsche Parkinson Vereinigung-ítélet, C‑148/15, EU:C:2016:776, 30. pont


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Jogi mérföldkő a klímavédelemben

Történelmi jelentőségű döntésével a strasbourgi bíróság kimondta, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapjog által nyújtott állami védelmi kötelezettség kiterjed az éghajlatváltozás okozta, az életet, egészséget, közérzetet és életminőséget érintő negatív hatások elhárítására.