Féléves szünet után folytathatja munkáját a montenegrói alkotmánybíróság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Három új alkotmánybírót nevezett ki hétfőn a montenegrói parlament, ezzel féléves szünet után folytathatja munkáját az ország alkotmánybírósága, így megoldódhat a hónapok óta tartó belpolitikai válság – jelentette internetes oldalán a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG).

Az Adria-parti országnak szeptember óta nem határozatképes a legfelsőbb bírói testülete, a bírák megbízatásának lejárta után ugyanis az egymással vitázó parlamenti pártok nem neveztek ki újabbakat. Közben belpolitikai válság alakult ki, amelyet a taláros testület meg tudott volna oldani, ám bírók hiányában határozatképtelen volt.

Montenegróban legutóbb 2020-ban voltak parlamenti választások. Az akkor megválasztott kormány azonban tavaly februárban megbukott, mert a szerb- és oroszbarát pártok nem tudtak közös döntéseket hozni a Nyugat-barát pártokkal. Tavaly augusztusban az azt követő kormány sem élte túl a bizalmi szavazást: a kabinet a szerb ortodox egyházzal megkötött egyezmény miatt bukott meg.

A helyzet rendezése érdekében Milo Djukanovic államfő a parlament megbízatási idejének lerövidítését és előrehozott választások kiírását javasolta, amire válaszul néhány parlamenti párt a köztársasági elnök visszahívását kezdeményezte.

A kormány augusztusi bukását követően az államfőnek 30 napja volt arra, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással, ezt azonban nem tette meg. Válaszul 41 parlamenti képviselő a köztársasági elnök leváltását indítványozta, mert úgy vélte, Milo Djukanovic megsértette az alkotmányt, amikor a megszabott határidőn belül senkit sem bízott meg.

Milo Djukanovic bejelentette, hogy amennyiben a törvényhozás nem oszlik fel önként, ő maga fogja feloszlatni elnöki határozattal, az alkotmány ugyanis erre lehetőséget ad.

Végül az államfőt nem hívták vissza, viszont módosították a jogköreit. Ezzel orvosolták azt a joghézagot, amely lehetőséget adott az államfőnek arra, hogy ne bízzon meg senkit kormányalakítással, annak ellenére, hogy a parlamenti képviselők többsége (81 közül 41) Miodrag Lekic egykori külügyminisztert javasolta miniszterelnöknek.

Az ügy minden más esetben az alkotmánybíróság elé került volna, de mivel a bizalmi szavazás előtt a parlament nem nevezte ki az új alkotmánybírákat, a testület létszáma mindeddig hiányos volt, és ezért nem hozhatott döntéseket. A belpolitikai válság miatt az ország európai integrációja is veszélybe került.

Új kormányfője és kormánya azóta sem lett az országnak, a köztársasági elnök megbízatása pedig tavasszal lejár, és március 19-én elnökválasztást tartanak Montenegróban.

A héttagú alkotmánybíróság tagjait a parlament választja meg, megbízatásuk 12 évre szól. Egyelőre a hetedik bíró személye is bizonytalan, ám az RTCG szerint az alkotmánybíróság így is megkezdheti a munkát.

(MTI)

---