Görögországban a legrosszabb a sajtó helyzete az EU-n belül
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Görögországban a médiával szemben megnövekedett az ellenszenv és az újságírók biztonsága is hiányos. A sajtószabadság Görögországban évek óta bizonytalan, az újságírók erőszakkal, cenzúrával és megfigyeléssel néznek szembe.
Az Újságírók Határok Nélkül (RSF) 2023. évi sajtószabadság-indexe pénteken Görögországot rangsorolta a sajtószabadság tekintetében a legrosszabb uniós országként, immár második egymást követő évben. Az RSF éves jelentése a sajtószabadság helyzetéről 180 országban megállapította, hogy Európa az újságírók munkavállalásának legbiztonságosabb régiója a világon.
Görögország azonban a 107. helyen áll, ami a legalacsonyabb pontszám az EU-ban, a médiával szembeni megnövekedett ellenszenv és a biztonsági hiányosságok miatt. A sajtószabadság Görögországban évek óta bizonytalan, az újságírók erőszakkal, cenzúrával és megfigyeléssel néznek szembe.
2022-ben a görög biztonsági erőkről kiderült, hogy a Predator spyware segítségével újságírókat és ellenzéki politikusokat vettek célba. A „Predatorgate” névre keresztelt spyware-botrány 2022 áprilisában látott napvilágot az Inside Story beszámolója nyomán, amely szerint a spyware-t Giorgos Karaivaz bűnügyi riporter megfigyelésére használták, mielőtt 2021-ben meggyilkolták őt.
A kémprogram úgy működött, hogy a célszemélyek egy adathalász hivatkozásra kattintottak a mobileszközükkel. Ezzel a Predator hozzáférést biztosított a teljes eszközrendszeréhez. Ez lehetővé tette a Predator számára a telefonhívások, üzenetek, internetes előzmények, névjegyek, fényképek és videók figyelését.
Később kiderült, hogy a spyware-t a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat vásárolta és használta, aminek eredményeként több per is indult a botrányról tudósító médiumok ellen. Görögország médiavilága nagymértékű digitális töredezettséggel néz szembe, amely a hírmédiába vetett bizalom hiányából, a politikai polarizációból és a közösségi média megnövekedett használatából adódóan a hírekhez való hozzáférésre vezethető vissza.
Decemberben a görög parlament ratifikálta az új médiatörvényt a sajtó átláthatóságának növelése érdekében.
A nyilvánosság és az átláthatóság erősítése a nyomtatott és elektronikus sajtóban – A nyomtatott és elektronikus sajtó elektronikus nyilvántartásának kialakítása, valamint a Hírközlési és Információs Főtitkárság jogkörébe tartozó egyéb szabályozások nevet viselő jogszabály „etikai bizottságot” hozott létre a digitális média és az újságírók jogszabálynak való megfelelésének felügyeletére.
Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a törvény elősegítheti a kritikus sajtóorgánumok cenzúráját, mivel az etikai bizottság képes kizárni a digitális médiát a kormányzati pénzügyi támogatásból, valamint a bizottság függetlenségével kapcsolatos bizonytalanság miatt.
A riporterek ellenségeskedéssel és erőszakkal szembesülnek a közvélemény és a hatóságok részéről, és gyakran megakadályozzák őket abban, hogy a bűnözésről, a tiltakozásokról és a menekültválságról tudósítsanak.
Karaivaz 2021-es meggyilkolását követően továbbra is beavatkozás nélkül folytatódott az újságírók elleni erőszak, amely továbbra is megoldatlan. Karaivaz beszámolt a rendőrségi korrupcióról, a szervezett bűnözői csoportokkal való kapcsolattartásról és a politika megsértéséről a halála előtti hetekben.
Az ő, valamint Sokratis Giolias oknyomozó újságíró halála 2010-ben hasonló körülmények között történt, és állítólag hivatásos bérgyilkosok követték el. Egyik ügyben sem kapták el a tettest.
