Határon átnyúló vásárlás – Elállási jog az Európai Unióban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az internet segítségével a fogyasztók otthonról, időbeli korlátok nélkül, a világ bármely pontjáról vásárolhatnak. De mi a teendő akkor, ha kiderül, hogy a külföldről rendelt nadrág túl kicsi, a szoknya színe nem tetszik, vagy egyszerűen még sincs rá szükség? Vajon meggondolhatja-e magát a fogyasztó? Visszaléphet-e az online vásárlástól akkor is, ha a termék egyébként hibátlan?

A határon átnyúló vásárlással foglalkozó sorozat (az elős rész itt, a második pedig itt olvasható) soron következő cikkében a szerző az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényesülő, az elállási jog gyakorlására vonatkozó legfontosabb szabályokat veszi sorra.

Mi is az az elállási jog?

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Web-áruházból történő vásárlás esetén a fogyasztónak nincs lehetősége arra, hogy a terméket ki- vagy felpróbálja: nem veheti kézbe, nem tapinthatja meg az anyagát, nem tekintheti meg működés közben. Ráadásul ügyleti döntését csupán az eladó által közölt információkra – a közzétett árra, a termék tulajdonságaira, használatára vonatkozó adatokra, esetleg egy-két fényképfelvételre – alapozhatja.

Ezt az információhiányt kompenzálja az úgynevezett elállási jog azzal, hogy a fogyasztó az interneten megkötött szerződéstől egyoldalúan visszaléphet és – a termék visszaküldése fejében – követelheti az általa kifizetett teljes összeg megtérítését.

Biztosított az elállási jog bármelyik tagállamból történő online vásárlás esetén?

Elállás esetén a fogyasztó nem köteles megindokolni döntését

A fogyasztót – vásároljon akármelyik európai uniós tagállamban letelepedett vállalkozástól – az uniós jogharmonizációnak köszönhetően elállási jog illeti meg. E jogával pedig a termék átvételétől számított tizennégy naptári napon belül élhet. Ebbe a határidőbe a termék átvételének a napja nem számít bele.

Milyen formában kell közölnie az elállást a fogyasztónak?

A vevő használhatja a fogyasztók jogairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU-irányelvében meghatározott, valamennyi tagállam hivatalos nyelvén elérhető egységes nyilatkozatmintát is, de saját megfogalmazásában is bejelentheti döntését. Az elállásra vonatkozó döntés közölhető telefonon, levélben, de akár e-mailben is. A fogyasztónak ugyanakkor két fontos feltétel betartására ügyelnie kell: egyrészt az elállásra vonatkozó döntésének a kereskedő számára egyértelműnek kell lennie, másrészt nyilatkozatát oly módon kell megtennie, hogy a későbbiekben bizonyítani tudja, jogával határidőn belül élt. Utóbbi miatt célszerű a tértivevényes levélformát választani.

Meg kell-e indokolni a szerződéstől való elállást?

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

Elállás esetén a fogyasztó nem köteles megindokolni döntését. Már csak azért sem, mert az elállási jog arra is lehetőséget ad, hogy a fogyasztó a szerződésnek megfelelő, hibátlanul működő, rendeltetésszerű használatra alkalmas termék esetében is meggondolja magát.

Ami pedig a szerződéstől való elállás következményeit illeti, elállás esetén olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem kötötte volna a szerződést. Ez annyit tesz, hogy a fogyasztó köteles saját költségén visszajuttatni a terméket a vállalkozáshoz – kivéve, ha az eladó magára vállalta ennek a költségnek a viselését –, az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzést követő tizennégy napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget visszatéríteni. Az eladónak tehát nem csupán a vételárat, hanem a vevő által kifizetett szállítási-, posta-, illetve csomagolási költséget is vissza kell fizetnie.

---