Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A második világégést követően az Egyesült Államok jórészt kiállt Európáért. A Marshall-alap segítségével elősegítette az újjáépítést és a jobb megélhetést. A NATO a biztonságot nyújtotta, a Szovjetunió fenyegetése közepette. És politikai támogatást biztosított az EU megalapozásához.
De a Trump-elnökség négy év alatt kereskedelmi háborúkkal támadta meg ezeket a transzatlanti normákat, megkérdőjelezte a katonai szövetséget és előtérbe került az a nézet, hogy az EU inkább fenyegetést jelent, mintsem szövetséget. Vajon Biden elnök helyreállítaná ezt a korábbi bizalmi kapcsolatot? Ennek megválaszolására kértük Robert Malley-t, Obama elnök volt tanácsadóját.
„Meg fogja próbálni kijavítani és újrateremteni a multilaterális szövetséget, különösen az EU-val, amelyről tudjuk, hogy hosszú múltra tekint vissza. De ez nem jelenti azt, hogy olyan könnyű lesz visszatérni a kiindulási ponthoz. Rengeteg kárt okozott ez a négy év, és nemcsak a bizalom gyengült meg. De azt hiszem, hogy Európa tudni fogja, hogy egyik nap Trump az elnök, a másikon pedig Biden. Európa valószínűleg szükségét fogja érezni, hogy elmélyüljön a saját stratégiai névtelenségében, ha ez a helyes kifejezés. Még akkor is, ha minden bizonnyal javulnak az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok Joe Biden győzelme nyomán.”
Bizonyos körökben aggodalomra ad okot egy második Trump-ciklus.
„A legnagyobb félelem az, hogy az EU szétesik. Mert lenne egy tábor, akik Trump két elnökségében lehetőséget látnának az európai szuverenitás megduplázására. És látnánk egy másik tábort, amely megpróbálna kitartani bármi áron az Egyesült Államok mellett, és ez könnyen megoszthatja az Európai Uniót. Ez a legnagyobb félelem itt, Berlinben, mindig mi vagyunk azok, akik együtt akarjuk tartani a klubot, és együtt akarunk működni a lengyelekkel és a franciákkal, valamint az északiakkal és a déliekkel is” – mondta Jana Puglierin, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakértője.
Bár sok minden változhat egy másik elnökkel a Fehér Házban. Amerika évtizedek óta Európa felől egy irányba mozog, kelet felé. Ázsiába és Kínába – de ez fordítva is igaz.
„Strukturális okai vannak annak, hogy Kína térnyerése megváltoztatja az Egyesült Államokat, miközben Ázsiára összpontosít. Végülis két óceánnal rendelkező ország vagyunk, nagyhatalom, s ez mindig is része volt az arculatunknak. Látható az egyensúly helyreállítására való törekvés. Az Egyesült Államokban is vannak demográfiai változások, generációs változások, amelyek valószínűleg ebbe az irányba is mutatnak. Az Egyesült Államok fiatalabb generációi egyértelműen nagyobb figyelmet fordítanak Ázsiára, valószínűleg kissé kevésebbet Európára. De még mindig többségben vannak azok az érvék, amelyek miatt az Egyesült Államok ápolja az Európával fenntartott kapcsolatait” – magyarázta Ian Lesser, Német Marshall Alap munkatársa.
Donald J. Trump megválasztása négy éve kemény pofonnak bizonyult Európa nagy részén. De ez egy olyan valóság, amely már régóta várható volt. És talán egy lehetőség arra is, hogy az EU jobban meghatározza és érvényesítse saját, egységes külpolitikai álláspontját. Akárki nyer – Európának el kell fogadnia a transzatlanti szövetséget, amely valószínűleg nem lesz többé ugyanolyan mint régen.
