Az USA-ban ma tartják az elnöki választást


A saját parlamenti választásán kívül nem nagyon van még egy olyan választás, amit a világ országai és így Magyarország is annyira figyelemmel kísérnek, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöki választása. A mai nap a nemzetközi sajtóban többé-kevésbé erről fog szólni, noha a hivatalos eredményekre még nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit kell várni.

2020-ban  a 46. amerikai elnököt választják meg, és bár volt szó a választások elhalasztásáról, végül ez nem történt meg. Ezért a mai nap, azaz amerikai idő szerinti november 3. a hivatalos Election Day. Ez a dátum nem alkotmányba vésett – a november 1-jét követő első kedd az elnöki választás napja, a megválasztott elnök beiktatása pedig a következő év január 20-a.

Pontosan mikor is választ az ország?

Bár a mai nap a hivatalos dátum, ez  nem teljesen helytálló. Szavazni ugyanis nemcsak ezen a napon lehet, ez inkább a szavazási időszakot lezáró nap, az utolsó nap, amikor még szavazni lehet. A legtöbb államban – a járványügyre tekintettel – már több mint egy hónapja megkezdték a szavazatok leadását. Háromféleképpen lehet szavazni: november 3-án személyesen; ennél a dátumnál korábban, de szintén személyesen, vagy levélben, az ún. mail-in ballot intézményével. A személyesen leadott voksok összeszámlálása viszonylag gyorsan megy, azonban a levélben leadott szavazatok becsatornázása a végső eredménybe már nem olyan egyszerű. Egyrészt a hitelesítési folyamat sokkal hosszabb, mint a személyesnél, és államonként eltérő, hogy milyen feltételeket írnak ehhez elő, másfelől a levélben beérkezett szavazatok feldolgozását sem kezdik meg mindenhol, van, ahol nem a beérkezés napján, hanem csak ma, a hivatalos szavazási napon kezdik el felbontani az akár már hetekkel korábban beérkezett borítékokat.

Magyarországról is lehet szavazni

Természetesen nemcsak helyben lehet szavazni, hanem külföldről is annak, akinek választójoga van az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai alapján. Bár államonként változnak az egyes részletszabályok, elmondható, hogy általánosságban az szavazhat, aki legkésőbb a választás napján betölti a 18. életévét, USA állampolgár, megfelel az államban előírt egyéb kritériumoknak, és regisztráltatta magát a szavazók közé. A regisztráció fontos elem, itt ugyanis nem automatikus a választói névjegyzékbe vétel, azt az arra jogosult állampolgároknak kell kezdeményezniük.

A külföldön, így például Magyarországon tartózkodó amerikai állampolgárok nem szavazhatnak személyesen, csak levélben – a szavazólapot emailben, faxon, vagy internetes letöltési felületen érhetik el, államonként ez is változó. Minden évben regisztráltatniuk kell magukat külföldről szavazóként, és a szavazatukat tartalmazó ballot-ot időben vissza kell juttatniuk postán. Ezt megteszi ingyen az USA magyarországi nagykövetsége is, de külön is feladhatók a magyar postán a szavazólapok. Mindkét esetben a szavazatnak az adott szövetségi állam által meghatározott határidőn belül meg kell érkeznie a helyi hivatalos szavazási helységbe ahhoz, hogy érvényesként elfogadják.

Kire lehet szavazni?

Ahhoz, hogy elnök(jelölt) legyen valaki, az USA alkotmánya alapján három alapvető kritériumnak kell megfelelnie: született amerikai állampolgárnak kell lennie, legalább 35 évesnek, és a jelöltségét megelőzően legalább 14 éven keresztül állandó lakosnak. Az elnökjelöltek egyúttal megnevezik azt a személyt is, aki elnökké választásuk esetén a helyettesük, azaz alelnökük lesz.

Az valószínűleg mindenki előtt ismeretes, hogy a nagy csata a Republikánus és a Demokrata Párt között zajlik, idei jelöltjeik a piros oldalon Donald Trump, a kék oldalon Joe Biden. Donald Trumpot nem kell bemutatni – a jelenlegi, azaz 45. amerikai elnök, megosztó személyiség, saját pártja sem értett vele mindig egyet, az újrajelölése azonban nem volt kétséges. A 2016-os választásokon meglepetésszerűen győzött a jelenleg 74 éves elnök, bár számszerűleg többen voksoltak a demokrata Hillary Clintonra, az amerikai választási rendszer különlegessége miatt több elektori szavazatot kapott, így ő nyert – a jogosultak 55%-a szavazott négy évvel ezelőtt. Alelnök-jelöltje ismét Mike Pence, a jelenlegi alelnök, aki korábban Indiana állam kormányzója volt.

A külföldiek közül Joe Biden nevét az idei kampányidőszakra lehet már sokan elfelejtették, noha Barack Obama mindkét elnöksége alatt ő volt az alelnök. A jelenleg 77 éves demokrata jelölt az alelnöksége előtt több, mint három évtizedig Delaware állam szenátora volt. Alelnök jelöltje Kamala Harris, aki mögött viszonylag rövid politikai pályafutása áll: 3 éve kaliforniai szenátor. Politikai karrierje előtt volt kerületi ügyész (Disctrict Attorney) San Francisco-ban, és Kalifornia állami főügyésze (Attorney General) is.

Rajtuk kívül indul még a Szabadság Párt (Libertarian Party) színeiben Jo Jorgensen, a Zöld Párt (Green Party) jelöltjeként Howie Hawkins, és még néhány független jelölt is, mint például az énekes-rapper Kanye West.

Ki nyerhet?

Bár a jelöltek az állampolgárokat győzik meg, hogy ők a legalkalmasabbak az elnöki posztra, a lakosok nem közvetlenül rájuk szavaznak, hanem az ún. elektorokra, az Electoral College tagjaira. Az egyes államok a lakosságszám alapján arányosan osztoznak az elektori helyeken, így a legtöbb, 55 fő a legnépesebb lakosságú Kaliforniában van, míg New York államban például 29, de Alaszkában vagy Wyomingban csak 3-3 hely van.

Összesen 538 elektor van, ennek egyszerű többségével, azaz legalább 270 elektori szavazattal lehet megnyerni a választást. Az Election Day után számolják össze a szavazatokat, ezzel választják meg az elektorokat, akik majd ténylegesen megválasztják az elnököt. A négy évvel ezelőtti választáson Trump 304, Hillary Clinton 227 szavazatot kapott (a maradékot a más pártok színeiben induló jelöltek kapták).

Nebraska és Maine államot leszámítva az összes többi államban és a fővárosban, Washington D.C.-ben is a „győztes mindent visz” szabálya él, azaz ezekben az államokban az összes elektornak ugyanarra az elnökjelöltre kell szavaznia – ezért fordulhat elő az, hogy bár az állampolgárokat nézve többen szavaznak egy jelöltre, mégis a másik nyer, mivel például a kisebb államokban a szavazatoknak több, mint 50%-át megszerezte, és így az elektori szavazatok 100%-a az övé lesz az adott államban. A két „különc” államban két-két elektort választanak ezen elv alapján, a maradék helyeket kongresszusi kerületenként, többségi elven osztják ki. Bár elvileg lehetséges lenne, hogy egy elektor másra szavaz, mint amire a kötelessége lenne, de ezt az államok helyi szabályai igyekeznek úgy szankcionálni, hogy erre ne kerülhessen sor.

Az eddigi eredmények

A korai szavazás miatt néhány adat már elérhető. Ebből az látszik, hogy nagyon sikerült mozgósítani a választójoggal rendelkező amerikaiakat, ugyanis az már látható, hogy a 2016-os 55 %-os részvételhez képest idén magasabb részvételi arány várható. A november 1-jei– vagyis két nappal a szavazás előtti – adatok alapján már több, mint 93 millióan szavaztak (1/3-a személyesen, 2/3-a levélben) a nagyjából 240 millió állampolgárból, ami alapján hozzávetőlegesen 62 %-os végső részvételt várnak (figyelembe véve azt is, hogy még 32 millió kiküldött szavazólapot várnak vissza, és sokan csak személyesen fognak szavazni a mai nap során).

A U.S. Election Project adatai alapján húsz államban a (korai) szavazók aránya november 1-ig 45,6 % a demokraták javára, a republikánusok aránya 30,3 %. Ebből messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni: ezek nem a konkrét szavazatokat, hanem azokat a korai szavazókat jelölik, akik megadták a párt-preferenciájukat (ezekben az államokban lehetséges ezt az adatot megadni). Holnapra már bizonyosan többet fogunk tudni, de a rendkívül nagy arányú levélszavazás miatt a hivatalos végső eredmény nem valószínű, hogy már szerdán elérhető lesz.

Az amerikai elnökválasztások történeti-jogi megközelítésről írt részletes korábbi cikkünk itt olvasható.

További források:

https://www.usa.gov/election

https://hu.usembassy.gov/u-s-citizen-services/voting/

https://electproject.github.io/Early-Vote-2020G/index.html


Kapcsolódó cikkek

2016. november 8.

Az amerikai elnökválasztások

Az idei fontos dátum az Amerikai Egyesült Államok és a világ életében. Két nagy esemény éve egyszerre 2016: az olimpiáé és az amerikai elnökválasztásé. Előbbire az újkori történelemben 1896 óta, utóbbira az USA alkotmányának 1788-89-es ratifikációja óta kerül sor minden negyedik esztendőben – ez a szökőévenkénti egybeesés persze aligha szándékos. Jelen rövid tanulmány az amerikai elnökválasztások rövid alkotmánytörténeti áttekintését nyújtja a kezdetektől napjainkig.[1]