Jogi „alapzat”, kontinentális talapzat?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kontinentális talapzat jogi jellegére és a tagállamok e területre nézve fennálló szuverenitása funkcionális terjedelmének értelmére és hatályára vonatkozó kérdés is felvetődött az ügyben.

A Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) előzetes döntéshozatali eljárás keretében azzal a kéréssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy egy svájci vállalkozás panamai lobogó alatt közlekedő csőfektető hajóján alkalmazott holland munkavállalója és a holland társadalombiztosítás vitájában az alkalmazandó jogszabályok meghatározására vonatkozó szabályok tekintetében foglaljon állást. [1]

Az alkalmazandó jog kérdéséhez

Az L. Kik kontra Staatssecretaris van Financiën [2] ügyben a kérelmet a holland általános társadalombiztosítási rendszerben való biztosítás tárgyában terjesztették elő, de elbírálása kapcsán a kontinentális talapzat jogi jellegére és a tagállamok e területre nézve fennálló szuverenitása funkcionális terjedelmének értelmére és hatályára vonatkozó kérdés is felvetődött.

A tényállás

L. Kik Hollandiában lakó holland állampolgár, egy svájci vállalkozás panamai lobogó alatt közlekedő csőfektető hajóján alkalmazott munkavállalója volt. 2004. május 31‑ig dolgozott holland területen, ezt követően mintegy két hónapig – 2004. június 1‑jétől 2004. augusztus 24‑ig – egymást követően az Egyesült Államok kontinentális talapzatán, nemzetközi vizeken és a kontinentális talapzat holland, brit részén, majd újra a holland részén dolgozott.

A jogvita lényegi kérdése az volt, hogy L. Kik köteles volt‑e a holland társadalombiztosítási rendszerekben a 2004. május 31-től terjedő két hónapos időszakban járulékot fizetni?

Az első fokon és fellebbezési szakaszban eljáró nemzeti bíróságok a kérdésre igenlő választ adtak, mivel a nemzeti jog előírja, hogy a Hollandiában lakóhellyel rendelkezők kötelezően biztosítottak, és a megfelelő járulékokat kötelesek megfizetni. L. Kik felülvizsgálati kérelmét követően a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) terjesztett elő, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.

Kérdésével az EuB-től arra várt választ, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK rendeletet (a továbbiakban: rendelet) úgy kell‑e értelmezni, hogy személyi hatálya alá tartozik az olyan munkavállaló aki:

– valamely tagállam harmadik állam lobogója alatt közlekedő csőfektető hajó fedélzetén munkavállalóként alkalmazott állampolgára,

– az állampolgársága szerinti tagállamban rendelkezik lakóhellyel, ahol jövedelme adóköteles,

– a világ különböző pontjain, többek között a kontinentális talapzat bizonyos tagállamok mentén húzódó részeinek magasságában hajózik, akit

– korábban a lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatott, munkáltatót vált, és

– őt a jogvita idején egy Svájcban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatja,

– miközben továbbra is ugyanazon tagállamban rendelkezik lakóhellyel és továbbra is ugyanazon a hajón dolgozik.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Az EuB jogértelmezése és ítélete

A 1408/71. rendelet hatályára tekintettel, [3] az EuB megállapította, hogy, mivel L. Kik holland állampolgár és ezen időszak során Hollandiában rendelkezett lakóhellyel,- a holland általános társadalombiztosítási rendszerében volt biztosított.

Az EuB megállapította továbbá, hogy a csőfektető hajó fedélzetén munkavállalóként végzett tevékenység, – ha e hajó a kontinentális talapzat e tagállam mentén húzódó részének magasságában tartózkodik – nem tekinthető a valamely tagállam területén történő munkavégzésnek.

[4 ] A parti államot a tengerjogi egyezmény [5] alapján megillető joghatóság ugyanis a kontinentális talapzata felkutatásával vagy erőforrásai kiaknázásával kapcsolatban megépített vagy használt kábelekre vagy csővezetékekre vonatkozik, és így nem vonatkozik a kábelek vagy csővezetékek fektetésével foglalkozó hajóra.[6] Az ilyen hajó nem minősülhet a kontinentális talapzaton lévő „mesterséges szigetnek”, „berendezésnek” vagy „létesítménynek” sem.[7]

A Bíróság hangsúlyozta, hogy L. Kik-nek a csőfektető hajó fedélzetén való tevékenysége akkor sem tekinthető e tagállam területén történő munkavégzésnek, ha e hajó az e tagállam mentén húzódó kontinentális talapzat magasságában való tartózkodása önmagában nem olyan jellegű, hogy az a rendelet alkalmazhatóságát kétségbe vonná. Ítélkezési gyakorlatára hivatkozva rámutatott, hogy „önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló a tevékenységét az Unió területén kívül gyakorolja, nem elég a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának mellőzéséhez, ha a munkaviszony megőrzi az Unió területéhez való kellően szoros kötődését.” [8]

A 1408/71. rendelet hatálya alá tartozó személyre [9] főszabály szerint csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak, és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat e rendeletnek megfelelően kell meghatározni.

Azonban az EuB megállapította azt is, hogy „a (1408/71 rendelet) II. cím egyik rendelkezése sem vonatkozik közvetlenül olyan munkavállaló helyzetére, akit uniós vállalkozás alkalmaz, ám semmilyen tevékenységet nem végez az Unió területén, mivel kizárólag harmadik állam területén dolgozik.” [10] Ezen esettel azonosnak kell tekinteni azt, amelyben a munkavállalót uniós vállalkozás abból a célból alkalmazza, hogy harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajón dolgozzon.

Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához
A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie. Megrendelés >>

Az EuB szerint ilyen helyzetben az a személy, akire sem az egyik, sem másik tagállam jogszabályai nem alkalmazandók, a rendelet rendelkezései alapján azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyiknek a területén lakóhellyel rendelkezik.[11]

L. Kik helyzetében,- mivel munkaviszonya szorosan kötődik az Unió területéhez, – [12]

az EuB szerint a rendelet főszabálya [13] – mivel ez ügyben harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajón dolgozó személyről van szó – analógia útján nem alkalmazható.

Amint a Bíróság megállapította, a munkavállaló lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak alkalmazása a rendelet járulékos szabálya, amely csak abban az esetben érvényesül, ha e jogszabályok a munkaviszonyhoz kötődnek. Így ha a munkavállaló nem rendelkezik lakóhellyel azon tagállamok egyikének területén, ahol tevékenységét végzi, általában a munkáltató székhelyének vagy lakóhelyének jogát kell alkalmazni.

Az EuB szerint, ha e rendelkezés, a tengerészektől eltérő munkavállalókra alkalmazandó szabályokat is tartalmazza, a tevékenységét az Unió területén kívül, harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén végző munkavállaló helyzete akkor is leginkább azon személyek helyzetével hasonlítható össze, akikre az említett rendelkezés közvetlenül vonatkozik, amennyiben sem a lobogó szerinti állam, sem a munkavégzés helye nem kapcsolódik valamely tagállam jogszabályaihoz. Vagyis L. Kik munkavállaló helyzetét illetően az alkalmazandó jogszabályok azon tagállam vagy annak tekintendő állam jogszabályai, amelyben az ezen munkavállalót foglalkoztató vállalkozás székhellyel rendelkezik.

A holland jogszabályok L. Kik helyzetére a kötelező biztosítási rendszerben való biztosítást írják elő. Ki kell emelni, hogy [14] ha több tagállam és a Svájci Államszövetség jogszabályainak alkalmazása egy önkéntes és egy kötelező biztosítási rendszerben való biztosítást eredményez, az érintett kizárólag a kötelező biztosítás hatálya alá tartozik.

Abban az esetben, ha a 1408/71/EGK rendelettel összhangban a munkáltató székhelye szerinti állam jogszabályai nem írják elő az L. Kik-hez hasonló helyzetben lévő munkavállaló egyetlen szociális biztonsági rendszerben való biztosítását sem, az ilyen munkavállaló lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai válnak alkalmazandóvá.

Miként az EuB rámutatott, a rendelet célja [15] annak megakadályozása is, hogy a hatálya alá tartozó személyek – rájuk nézve irányadó szabályozás hiányában – ne maradjanak a szociális biztonsági rendszer nyújtotta védelem nélkül.[16]

Ugyanakkor, ha a szociális biztonsági rendszerben való kötelező tagság megszűnik egy tagállamban, a tagságra a lakóhely szerinti tagállam szabályozása vonatkozik.”[17]

Az EuB a 1408/71. rendeletet úgy értelmezte, hogy valamely tagállam harmadik állam lobogója alatt közlekedő csőfektető hajó fedélzetén munkavállalóként alkalmazott állampolgára, aki az állampolgársága szerinti tagállamban – ahol jövedelmei adókötelesek – rendelkezik lakóhellyel, és a világ különböző pontjain, többek között a kontinentális talapzat bizonyos tagállamok mentén húzódó részeinek magasságában hajózik, – akit korábban a lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatott, – munkáltatót vált, és őt immár egy Svájcban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatja, miközben továbbra is ugyanazon tagállamban rendelkezik lakóhellyel és ugyanazon hajón dolgozik – mint L. Kik, vagy a hozzá hasonló helyzetben lévő munkavállaló – e rendelet személyi hatálya alá, a munkáltatójának székhelye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

Ha a 1408/71/ EGK rendelettel összhangban e jogszabályok alkalmazása önkéntes biztosítási rendszerben való biztosítást eredményez, vagy egyetlen szociális biztonsági rendszerben való biztosítást sem eredményez, ezen állampolgár a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.[18]

 

 

Lábjegyzetek:

 

[1] A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK  rendeletben foglalt, az alkalmazandó jogszabályok meghatározására vonatkozó szabályok tekintetében, továbbá az 1996. december 2‑i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és napra késszé tett, és az 1998. június 29‑i 1606/98/EK tanácsi rendelettel és az 1999. február 8‑i 307/1999/EK tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14‑i tanácsi rendelet alkalmazása kérdésében. [2] C‑266/13. sz. ügy ECLI:EU:C:2015:188 [3] 1408/71/EGK  rendelet 2. cikkének (1) bekezdés [4] C‑266/13. sz. ügy ECLI:EU:C:2015:188 Ítélet (a továbbiakban: ítélet) 40. pont. [5] Az Egyesült Nemzetek Montego Bayben (Jamaika), 1982. december 10‑én aláírt Tengerjogi Egyezményét, amely 1994. november 16‑án lépett hatályba, a Holland Királyság 1996. június 28‑án ratifikálta, és az Európai Közösség nevében az 1998. március 23‑i 98/392/EK tanácsi határozattal fogadták el. (a továbbiakban: Egyezmény) [6] Egyezmény 60. cikk.(2) bekezdés [7] Egyezmény 80. cikk értelmében [8] Aldewereld‑ítélet C-60/93 EU:C:1994:271, 14. pont. [9] 1408/71/EGK  2. cikke [10] Aldewereld‑ítélet, 11. pont. [11] 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdése f) pontja [12] 1408/71 rendelet II. címének 13. cikke (2) bekezdésének f) pontjától) általánostól eltérő rendelkezéseire utalva kell az alkalmazandó jogszabályokat kijelölni. [13] 13. cikke a tengerészek vonatkozásában a lobogó szerinti tagállam jogszabályait jelöli ki) [14] A 1408/71 rendelet 15. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének megfelelően [15] 1408/71 rendelet  13. cikket is magában foglaló – II. címe rendelkezései. [16] van Pommeren‑Bourgondiën ítélet C-227/03 EU:C:2005:431, 34. pont. [17] van Pommeren‑Bourgondiën ítélet, EU:C:2005:431, 35. pont. [18] Ítélet 64. pont

 

A Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) előzetes döntéshozatali eljárás keretében azzal a kéréssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy egy svájci vállalkozás panamai lobogó alatt közlekedő csőfektető hajóján alkalmazott holland munkavállalója és a holland társadalombiztosítás vitájában az alkalmazandó jogszabályok meghatározására vonatkozó szabályok tekintetében foglaljon állást. [1]

Az alkalmazandó jog kérdéséhez

Az L. Kik kontra Staatssecretaris van Financiën [2] ügyben a kérelmet a holland általános társadalombiztosítási rendszerben való biztosítás tárgyában terjesztették elő, de elbírálása kapcsán a kontinentális talapzat jogi jellegére és a tagállamok e területre nézve fennálló szuverenitása funkcionális terjedelmének értelmére és hatályára vonatkozó kérdés is felvetődött.

A tényállás

L. Kik Hollandiában lakó holland állampolgár, egy svájci vállalkozás panamai lobogó alatt közlekedő csőfektető hajóján alkalmazott munkavállalója volt. 2004. május 31‑ig dolgozott holland területen, ezt követően mintegy két hónapig – 2004. június 1‑jétől 2004. augusztus 24‑ig – egymást követően az Egyesült Államok kontinentális talapzatán, nemzetközi vizeken és a kontinentális talapzat holland, brit részén, majd újra a holland részén dolgozott.

A jogvita lényegi kérdése az volt, hogy L. Kik köteles volt‑e a holland társadalombiztosítási rendszerekben a 2004. május 31-től terjedő két hónapos időszakban járulékot fizetni?

Az első fokon és fellebbezési szakaszban eljáró nemzeti bíróságok a kérdésre igenlő választ adtak, mivel a nemzeti jog előírja, hogy a Hollandiában lakóhellyel rendelkezők kötelezően biztosítottak, és a megfelelő járulékokat kötelesek megfizetni. L. Kik felülvizsgálati kérelmét követően a Hoge Raad der Nederlanden (legfelsőbb bíróság, Hollandia) terjesztett elő, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet.

Kérdésével az EuB-től arra várt választ, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK rendeletet (a továbbiakban: rendelet) úgy kell‑e értelmezni, hogy személyi hatálya alá tartozik az olyan munkavállaló aki:

– valamely tagállam harmadik állam lobogója alatt közlekedő csőfektető hajó fedélzetén munkavállalóként alkalmazott állampolgára,

– az állampolgársága szerinti tagállamban rendelkezik lakóhellyel, ahol jövedelme adóköteles,

– a világ különböző pontjain, többek között a kontinentális talapzat bizonyos tagállamok mentén húzódó részeinek magasságában hajózik, akit

– korábban a lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatott, munkáltatót vált, és

– őt a jogvita idején egy Svájcban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatja,

– miközben továbbra is ugyanazon tagállamban rendelkezik lakóhellyel és továbbra is ugyanazon a hajón dolgozik.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. Részletes információ >>

Az EuB jogértelmezése és ítélete

A 1408/71. rendelet hatályára tekintettel, [3] az EuB megállapította, hogy, mivel L. Kik holland állampolgár és ezen időszak során Hollandiában rendelkezett lakóhellyel,- a holland általános társadalombiztosítási rendszerében volt biztosított.

Az EuB megállapította továbbá, hogy a csőfektető hajó fedélzetén munkavállalóként végzett tevékenység, – ha e hajó a kontinentális talapzat e tagállam mentén húzódó részének magasságában tartózkodik – nem tekinthető a valamely tagállam területén történő munkavégzésnek.

[4 ] A parti államot a tengerjogi egyezmény [5] alapján megillető joghatóság ugyanis a kontinentális talapzata felkutatásával vagy erőforrásai kiaknázásával kapcsolatban megépített vagy használt kábelekre vagy csővezetékekre vonatkozik, és így nem vonatkozik a kábelek vagy csővezetékek fektetésével foglalkozó hajóra.[6] Az ilyen hajó nem minősülhet a kontinentális talapzaton lévő „mesterséges szigetnek”, „berendezésnek” vagy „létesítménynek” sem.[7]

A Bíróság hangsúlyozta, hogy L. Kik-nek a csőfektető hajó fedélzetén való tevékenysége akkor sem tekinthető e tagállam területén történő munkavégzésnek, ha e hajó az e tagállam mentén húzódó kontinentális talapzat magasságában való tartózkodása önmagában nem olyan jellegű, hogy az a rendelet alkalmazhatóságát kétségbe vonná. Ítélkezési gyakorlatára hivatkozva rámutatott, hogy „önmagában az a körülmény, hogy a munkavállaló a tevékenységét az Unió területén kívül gyakorolja, nem elég a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának mellőzéséhez, ha a munkaviszony megőrzi az Unió területéhez való kellően szoros kötődését.” [8]

A 1408/71. rendelet hatálya alá tartozó személyre [9] főszabály szerint csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak, és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat e rendeletnek megfelelően kell meghatározni.

Azonban az EuB megállapította azt is, hogy „a (1408/71 rendelet) II. cím egyik rendelkezése sem vonatkozik közvetlenül olyan munkavállaló helyzetére, akit uniós vállalkozás alkalmaz, ám semmilyen tevékenységet nem végez az Unió területén, mivel kizárólag harmadik állam területén dolgozik.” [10] Ezen esettel azonosnak kell tekinteni azt, amelyben a munkavállalót uniós vállalkozás abból a célból alkalmazza, hogy harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajón dolgozzon.

A munkaügyi compliance audit
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. Megrendelés >>

Az EuB szerint ilyen helyzetben az a személy, akire sem az egyik, sem másik tagállam jogszabályai nem alkalmazandók, a rendelet rendelkezései alapján azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyiknek a területén lakóhellyel rendelkezik.[11]

L. Kik helyzetében,- mivel munkaviszonya szorosan kötődik az Unió területéhez, – [12]

az EuB szerint a rendelet főszabálya [13] – mivel ez ügyben harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajón dolgozó személyről van szó – analógia útján nem alkalmazható.

Amint a Bíróság megállapította, a munkavállaló lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak alkalmazása a rendelet járulékos szabálya, amely csak abban az esetben érvényesül, ha e jogszabályok a munkaviszonyhoz kötődnek. Így ha a munkavállaló nem rendelkezik lakóhellyel azon tagállamok egyikének területén, ahol tevékenységét végzi, általában a munkáltató székhelyének vagy lakóhelyének jogát kell alkalmazni.

Az EuB szerint, ha e rendelkezés, a tengerészektől eltérő munkavállalókra alkalmazandó szabályokat is tartalmazza, a tevékenységét az Unió területén kívül, harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén végző munkavállaló helyzete akkor is leginkább azon személyek helyzetével hasonlítható össze, akikre az említett rendelkezés közvetlenül vonatkozik, amennyiben sem a lobogó szerinti állam, sem a munkavégzés helye nem kapcsolódik valamely tagállam jogszabályaihoz. Vagyis L. Kik munkavállaló helyzetét illetően az alkalmazandó jogszabályok azon tagállam vagy annak tekintendő állam jogszabályai, amelyben az ezen munkavállalót foglalkoztató vállalkozás székhellyel rendelkezik.

A holland jogszabályok L. Kik helyzetére a kötelező biztosítási rendszerben való biztosítást írják elő. Ki kell emelni, hogy [14] ha több tagállam és a Svájci Államszövetség jogszabályainak alkalmazása egy önkéntes és egy kötelező biztosítási rendszerben való biztosítást eredményez, az érintett kizárólag a kötelező biztosítás hatálya alá tartozik.

Abban az esetben, ha a 1408/71/EGK rendelettel összhangban a munkáltató székhelye szerinti állam jogszabályai nem írják elő az L. Kik-hez hasonló helyzetben lévő munkavállaló egyetlen szociális biztonsági rendszerben való biztosítását sem, az ilyen munkavállaló lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai válnak alkalmazandóvá.

Miként az EuB rámutatott, a rendelet célja [15] annak megakadályozása is, hogy a hatálya alá tartozó személyek – rájuk nézve irányadó szabályozás hiányában – ne maradjanak a szociális biztonsági rendszer nyújtotta védelem nélkül.[16]

Ugyanakkor, ha a szociális biztonsági rendszerben való kötelező tagság megszűnik egy tagállamban, a tagságra a lakóhely szerinti tagállam szabályozása vonatkozik.”[17]

Az EuB a 1408/71. rendeletet úgy értelmezte, hogy valamely tagállam harmadik állam lobogója alatt közlekedő csőfektető hajó fedélzetén munkavállalóként alkalmazott állampolgára, aki az állampolgársága szerinti tagállamban – ahol jövedelmei adókötelesek – rendelkezik lakóhellyel, és a világ különböző pontjain, többek között a kontinentális talapzat bizonyos tagállamok mentén húzódó részeinek magasságában hajózik, – akit korábban a lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatott, – munkáltatót vált, és őt immár egy Svájcban székhellyel rendelkező vállalkozás foglalkoztatja, miközben továbbra is ugyanazon tagállamban rendelkezik lakóhellyel és ugyanazon hajón dolgozik – mint L. Kik, vagy a hozzá hasonló helyzetben lévő munkavállaló – e rendelet személyi hatálya alá, a munkáltatójának székhelye szerinti állam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

Ha a 1408/71/ EGK rendelettel összhangban e jogszabályok alkalmazása önkéntes biztosítási rendszerben való biztosítást eredményez, vagy egyetlen szociális biztonsági rendszerben való biztosítást sem eredményez, ezen állampolgár a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.[18]

 

 

Lábjegyzetek:

 

[1] A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1408/71/EGK  rendeletben foglalt, az alkalmazandó jogszabályok meghatározására vonatkozó szabályok tekintetében, továbbá az 1996. december 2‑i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított és napra késszé tett, és az 1998. június 29‑i 1606/98/EK tanácsi rendelettel és az 1999. február 8‑i 307/1999/EK tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14‑i tanácsi rendelet alkalmazása kérdésében. [2] C‑266/13. sz. ügy ECLI:EU:C:2015:188 [3] 1408/71/EGK  rendelet 2. cikkének (1) bekezdés [4] C‑266/13. sz. ügy ECLI:EU:C:2015:188 Ítélet (a továbbiakban: ítélet) 40. pont. [5] Az Egyesült Nemzetek Montego Bayben (Jamaika), 1982. december 10‑én aláírt Tengerjogi Egyezményét, amely 1994. november 16‑án lépett hatályba, a Holland Királyság 1996. június 28‑án ratifikálta, és az Európai Közösség nevében az 1998. március 23‑i 98/392/EK tanácsi határozattal fogadták el. (a továbbiakban: Egyezmény) [6] Egyezmény 60. cikk.(2) bekezdés [7] Egyezmény 80. cikk értelmében [8] Aldewereld‑ítélet C-60/93 EU:C:1994:271, 14. pont. [9] 1408/71/EGK  2. cikke [10] Aldewereld‑ítélet, 11. pont. [11] 1408/71 rendelet 13. cikke (2) bekezdése f) pontja [12] 1408/71 rendelet II. címének 13. cikke (2) bekezdésének f) pontjától) általánostól eltérő rendelkezéseire utalva kell az alkalmazandó jogszabályokat kijelölni. [13] 13. cikke a tengerészek vonatkozásában a lobogó szerinti tagállam jogszabályait jelöli ki) [14] A 1408/71 rendelet 15. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének megfelelően [15] 1408/71 rendelet  13. cikket is magában foglaló – II. címe rendelkezései. [16] van Pommeren‑Bourgondiën ítélet C-227/03 EU:C:2005:431, 34. pont. [17] van Pommeren‑Bourgondiën ítélet, EU:C:2005:431, 35. pont. [18] Ítélet 64. pont

 

---