Jövőre indul az online számlázás Albániában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. augusztus 5.
Címkék: , , , , , , , , , ,
Rovat:
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében januártól, online számlázási rendszert vezetnek be Albániában. Az adóelkerülés visszaszorítása mellett a kabinet az Európai Unió elvárásainak is meg kíván felelni, hogy ezzel is elősegítse az uniós csatlakozást.

Az Edi Rama miniszterelnök vezette kormány 2013-as felállításakor már ösztönözte az online számlázási rendszer használatát. Kezdetben nagy volt az érdeklődés a rendszer iránt, de később ez alábbhagyott. A vállalkozások jelentős része pedig ma sem működik az adóhatóság által átlátható módon.

A pénzügyminiszter szerint “a cél, hogy a bevezetendő szabályozás a technológia segítségével valós időben tegye lehetővé a tranzakciók, az áruk mozgásnak és a számlázásnak a nyomon követhetőségét.

A miniszter egy héten keresztül az adóhatóság embereivel dolgozott és ezalatt azt tapasztalta, hogy a főszezonban 1.600 olyan hotel volt megtalálható a szállásfoglaló oldalakon, amelyek nem regisztráltak az adóhatóságnál, illetve 160 üzemanyag nagykereskedőt és 453 építőipari vállalkozást találtak, amelyek nem fizettek adót. A hotelek közül többet bezárattak és csak az adóhatósági bejelentkezést követően nyithattak újra. A miniszter egyértelművé tette, hogy ha nem adnak számlát, akkor a hatóságok büntetéseket fognak kiszabni.

A miniszter elmondta, hogy a tervek szerint a cégeknek 2020. január 1-jétől, online kell jelenteniük a teljesített tranzakciókat, illetve 2021-től minden számlázás és az adóhatósággal való kapcsolattartás is elektronikusan folyna.

Az albán adóhatóság vezetője az általános forgalmi adónemben 15%-os bevételnövekedést vár, amely kihat majd a társasági adó bevételekre is, legalábbis ezt mutatja az online számlázást bevezető országok statisztikája.

Az IMF kutatása szerint az albán kommunizmus 1991-es megszűnésétől a 2015-ös NATO tagságig és az EU csatlakozási tárgyalások kezdetéig a feketegazdaság körülbelül a teljes szektor egyharmadára emelkedett.

(reuters.com)

Kapcsolódó cikkek:


A menetjeggyel nem rendelkező utas
2019. december 3.

A menetjeggyel nem rendelkező utas

Az alábbiakban a szerző az Európai Unió Bíróságának a Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegenkontra Mbutuku Kanyeba- (C‑349/18), a Larissa Nijs- (C‑350/18) és a Jean-Louis Anita Dedroog-féle (C‑351/18 számú) egyesített ügyekben hozott ítéletét[1] elemzi.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés
2019. december 2.

Mégsem fogvatartás a röszkei tranzitzónában elhelyezés

A Nagykamara, megfordítva a Bíróság korábbi döntését, úgy ítélte meg, hogy a Szerbiából a röszkei tranzitzóna területére belépett bangladesi kérelmezők önként távozhattak volna a zónából Szerbia irányába, így az, hogy e területen korlátozott volt a szabadságuk, nem minősül szabadságelvonásnak, így a vonatkozó garanciák sem érvényesülnek. Azt, hogy Szerbiában an ENSZ jelentések szerint is gyakori a rutinszerű további visszaküldés, és a görög menekülttáborokban a Bíróság szerin is embertelen állapotok uralkodnak, ebből a szempontból a Nagykamara nem ítélte relevánsnak. Egyezményt sértett ugyanakkor a magyar kormány azzal, hogy a hatóságok nem mérték föl megfelelően, milyen veszélyek várnak a visszaküldött kérelmezőkre Szerbiában.

Támogatni kell a minőségi újságírást
2019. december 2.

Támogatni kell a minőségi újságírást

Az Európa Tanács által rendezett nemzetközi konferencia témája az újságírás volt, amelyet a tagállamoknak, a média érdekképviseleti szervezeteinek, az internetes felületközvetítőknek, a szabályozó hatóságoknak és az újságíróknak közösen kell  biztosítaniuk, annak érdekében, hogy a média elnyerje és fenntartsa a közvélemény bizalmát.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani
2019. november 26.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.