A brit legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntésében kimondta, hogy jogos érdekük előadásával a perben részt nem vevő felek is kikérhetik a bírósági iratokat, ha ez előmozdítja az igazságszolgáltatás nyilvánossága elvének érvényesülését.
A brit peres eljárási törvény főszabály szerint nem teszi lehetővé a perben részt nem vevő személyeknek a peres iratokhoz való hozzáférést.
A legfelsőbb bíróság elé került polgári peres ügyben a kérelmező az írott peres anyaghoz szeretett volna hozzáférni.
A legfelsőbb bíróságnak az alábbi három kérdést kellet eldöntenie:
“A polgári perrendtartás szerint vajon a bíróságnak hozzáférést kell-e biztosítani minden olyan irathoz, amelyet a felek nyújtottak be, amelyet a bíróság adott ki, vagy amelyet a bíróság harmadik féltől szerzett be.”
“A második kérdés arra vonatkozott, hogy vajon kizárólag a polgári perrendtartás határozza-e meg a bírósági dokumentumokhoz való hozzáférést, vagy a bíróságoknak van-e mérlegelési jogkörük a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban?”
“A második kérdésre adandó választól függően, pedig arra kellett választ találni, hogy ha van ilyen jogköre a bíróságoknak, akkor az pontosan meddig terjed és milyen módon lehet azt gyakorolni?”
A legfelsőbb bíróság az esetjog áttekintését követően úgy foglalt állást, hogy a bíróságoknak saját hatáskörükben kell dönteniük az iratok kiadásáról. Ennek keretében átadhatják a felek által előadott érvelés anonimizált változatát, a nyilvános tárgyalásokon elhangzottakat, illetve az erről készült dokumentumokat.”
A legfelsőbb bíróság azt is hozzátette, hogy “ha újságírói szempontokkal indokolt a nyilvánosságra hozatali kérelem, azt főszabály szerint engedélyezni kell.”
A legfelsőbb bíróság végül arra jutott, hogy a perben részt nem vevők számára, kizárólag az írásbeli anyagokhoz lehet hozzáférést biztosítani és azokhoz is csak akkor, ha a kérelem megfelelően indokolható, az iratok kiadása más érdekekbe nem ütközik és az iratok kiadása lehetséges és nem jelent aránytalan sérelmet.
Kapcsolódó cikkek:
Németország: 12 éveseket a börtönbe?
2019. október 17.
Németország a büntethetőségi korhatárról vitatkozik, a lényeg röviden összefoglalva: 12 éveseket a börtönbe, vagy ne legyenek a 15 évesek se büntetlenül?
A megfelelő ügyintézéshez való jog
2019. október 15.
Alábbi írásában a szerző az Európai Unió Bíróságának a PI és a Landespolizeidirektion Tirol-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi.
Az ideiglenes intézkedéssel okozott kár megtérítése
2019. október 7.
A Fővárosi Törvényszék a megfelelő kártérítés és az alperesi felróhatóság értelmezését kérte az EUB-tól.
Hatékonyabban kell védeni az emberkereskedelem áldozatait
2019. október 2.
A GRETA az áldozatok megfelelő tájékoztatását, a szakemberek hatékonyabb képzését és az áldozatok számára járó kártérítés szabályainak kialakítását sürgette.
Fogyasztó elállása a hitelszerződéstől
2019. október 2.
Az EUB ítéletében megállapította, hogy az uniós jog alapján nem állhat el a fogyasztó a hitelszerződéstől, ha a szerződést a fogyasztó kifejezett kérelmére mindkét fél teljes egészében teljesítette, mielőtt a fogyasztó az elállási jogát gyakorolná.