A brit legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntésében kimondta, hogy jogos érdekük előadásával a perben részt nem vevő felek is kikérhetik a bírósági iratokat, ha ez előmozdítja az igazságszolgáltatás nyilvánossága elvének érvényesülését.
A brit peres eljárási törvény főszabály szerint nem teszi lehetővé a perben részt nem vevő személyeknek a peres iratokhoz való hozzáférést.
A legfelsőbb bíróság elé került polgári peres ügyben a kérelmező az írott peres anyaghoz szeretett volna hozzáférni.
A legfelsőbb bíróságnak az alábbi három kérdést kellet eldöntenie:
“A polgári perrendtartás szerint vajon a bíróságnak hozzáférést kell-e biztosítani minden olyan irathoz, amelyet a felek nyújtottak be, amelyet a bíróság adott ki, vagy amelyet a bíróság harmadik féltől szerzett be.”
“A második kérdés arra vonatkozott, hogy vajon kizárólag a polgári perrendtartás határozza-e meg a bírósági dokumentumokhoz való hozzáférést, vagy a bíróságoknak van-e mérlegelési jogkörük a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban?”
“A második kérdésre adandó választól függően, pedig arra kellett választ találni, hogy ha van ilyen jogköre a bíróságoknak, akkor az pontosan meddig terjed és milyen módon lehet azt gyakorolni?”
A legfelsőbb bíróság az esetjog áttekintését követően úgy foglalt állást, hogy a bíróságoknak saját hatáskörükben kell dönteniük az iratok kiadásáról. Ennek keretében átadhatják a felek által előadott érvelés anonimizált változatát, a nyilvános tárgyalásokon elhangzottakat, illetve az erről készült dokumentumokat.”
A legfelsőbb bíróság azt is hozzátette, hogy “ha újságírói szempontokkal indokolt a nyilvánosságra hozatali kérelem, azt főszabály szerint engedélyezni kell.”
A legfelsőbb bíróság végül arra jutott, hogy a perben részt nem vevők számára, kizárólag az írásbeli anyagokhoz lehet hozzáférést biztosítani és azokhoz is csak akkor, ha a kérelem megfelelően indokolható, az iratok kiadása más érdekekbe nem ütközik és az iratok kiadása lehetséges és nem jelent aránytalan sérelmet.
Kapcsolódó cikkek:
A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair
2019. augusztus 19.
A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.
Magyar ügyben értelmezett fontos dogmatikai kérdéseket az EUB
2019. augusztus 10.
Amennyiben a bíróság visszavonhatja jogerős határozatát, úgy az uniós jog megsértésének megállapítása esetén az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján ezt meg kell tennie.
Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai
2019. augusztus 8.
Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.
Eirinaios szerzetes és az athéni ügyvédi kamara
2019. augusztus 7.
Az alábbi cikkben a szerző az Európai Unió Bíróság ítéletét elemzi, mely a Monachos Eirinaios, kata kosmon Antonios Giakoumakis tou Emmanouil kontra Dikigorikos Syllogos Athinon-ügyben[1] született.
Jövőre indul az online számlázás Albániában
2019. augusztus 5.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében januártól, online számlázási rendszert vezetnek be Albániában. Az adóelkerülés visszaszorítása mellett a kabinet az Európai Unió elvárásainak is meg kíván felelni, hogy ezzel is elősegítse az uniós csatlakozást.