A brit legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntésében kimondta, hogy jogos érdekük előadásával a perben részt nem vevő felek is kikérhetik a bírósági iratokat, ha ez előmozdítja az igazságszolgáltatás nyilvánossága elvének érvényesülését.
A brit peres eljárási törvény főszabály szerint nem teszi lehetővé a perben részt nem vevő személyeknek a peres iratokhoz való hozzáférést.
A legfelsőbb bíróság elé került polgári peres ügyben a kérelmező az írott peres anyaghoz szeretett volna hozzáférni.
A legfelsőbb bíróságnak az alábbi három kérdést kellet eldöntenie:
“A polgári perrendtartás szerint vajon a bíróságnak hozzáférést kell-e biztosítani minden olyan irathoz, amelyet a felek nyújtottak be, amelyet a bíróság adott ki, vagy amelyet a bíróság harmadik féltől szerzett be.”
“A második kérdés arra vonatkozott, hogy vajon kizárólag a polgári perrendtartás határozza-e meg a bírósági dokumentumokhoz való hozzáférést, vagy a bíróságoknak van-e mérlegelési jogkörük a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban?”
“A második kérdésre adandó választól függően, pedig arra kellett választ találni, hogy ha van ilyen jogköre a bíróságoknak, akkor az pontosan meddig terjed és milyen módon lehet azt gyakorolni?”
A legfelsőbb bíróság az esetjog áttekintését követően úgy foglalt állást, hogy a bíróságoknak saját hatáskörükben kell dönteniük az iratok kiadásáról. Ennek keretében átadhatják a felek által előadott érvelés anonimizált változatát, a nyilvános tárgyalásokon elhangzottakat, illetve az erről készült dokumentumokat.”
A legfelsőbb bíróság azt is hozzátette, hogy “ha újságírói szempontokkal indokolt a nyilvánosságra hozatali kérelem, azt főszabály szerint engedélyezni kell.”
A legfelsőbb bíróság végül arra jutott, hogy a perben részt nem vevők számára, kizárólag az írásbeli anyagokhoz lehet hozzáférést biztosítani és azokhoz is csak akkor, ha a kérelem megfelelően indokolható, az iratok kiadása más érdekekbe nem ütközik és az iratok kiadása lehetséges és nem jelent aránytalan sérelmet.
Kapcsolódó cikkek:
USA – Szövetségi államból államszövetség?
2021. április 8.
A demokraták és a republikánusok kölcsönösen blokkolják egymást Washingtonban. A tagállamok a lehetőséget kihasználva egyre több életviszonyt maguk szabályoznak. Azt viszont nem szeretik, ha a helyhatóságok is ugyanezt teszik. Rendeleteiket gyakran megvétózzák a kormányzók.
A digitális társadalom olvasatai – XX.
2021. április 7.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a munka világának jövőjéről értekezik.
EUB-döntés az osztrák mozdonyvezetői minősítésről
2021. április 2.
A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely egy kötelezettségszegési eljárás során született az osztrák mozdonyvezetők minősítését végző szervezet kapcsán, az Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság-ügyben[1].
Az EUB-hoz fordul a Bizottság a lengyel bírák függetlensége miatt
2021. április 1.
A Bizottság az EUB előtt perli be Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiság sérelme miatt.
A német alkotmánybíróság vizsgálja az EU mentőcsomagját
2021. március 31.
Később indulhatnak az Európai Újjáépítési Alap kifizetései a német alkotmánybíróság döntése miatt. A testület ugyanis felfüggesztette a közös hitelfelvétel ratifikálását, hogy kiderüljön, jogellenes-e a közös hitelfelvétel.