Indokolt esetben nyilvánosságra hozhatók a brit bírósági iratok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntésében kimondta, hogy jogos érdekük előadásával a perben részt nem vevő felek is kikérhetik a bírósági iratokat, ha ez előmozdítja az igazságszolgáltatás nyilvánossága elvének érvényesülését.

A brit peres eljárási törvény főszabály szerint nem teszi lehetővé a perben részt nem vevő személyeknek a peres iratokhoz való hozzáférést.

A legfelsőbb bíróság elé került polgári peres ügyben a kérelmező az írott peres anyaghoz szeretett volna hozzáférni.

A legfelsőbb bíróságnak az alábbi három kérdést kellet eldöntenie:

“A polgári perrendtartás szerint vajon a bíróságnak hozzáférést kell-e biztosítani minden olyan irathoz, amelyet a felek nyújtottak be, amelyet a bíróság adott ki, vagy amelyet a bíróság harmadik féltől szerzett be.”

“A második kérdés arra vonatkozott, hogy vajon kizárólag a polgári perrendtartás  határozza-e meg a bírósági dokumentumokhoz való hozzáférést, vagy a bíróságoknak van-e mérlegelési jogkörük a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban?”

“A második kérdésre adandó választól függően, pedig arra kellett választ találni, hogy ha van ilyen jogköre a bíróságoknak, akkor az pontosan meddig terjed és milyen módon lehet azt gyakorolni?”

A legfelsőbb bíróság az esetjog áttekintését követően úgy foglalt állást, hogy a bíróságoknak saját hatáskörükben kell dönteniük az iratok kiadásáról. Ennek keretében átadhatják a felek által előadott érvelés anonimizált változatát, a nyilvános tárgyalásokon elhangzottakat, illetve az erről készült dokumentumokat.”

A legfelsőbb bíróság azt is hozzátette, hogy “ha újságírói szempontokkal indokolt a nyilvánosságra hozatali kérelem, azt főszabály szerint engedélyezni kell.”

A legfelsőbb bíróság végül arra jutott, hogy a perben részt nem vevők számára, kizárólag az írásbeli anyagokhoz lehet hozzáférést biztosítani és azokhoz is csak akkor, ha a kérelem megfelelően indokolható, az iratok kiadása más érdekekbe nem ütközik és az iratok kiadása lehetséges és nem jelent aránytalan sérelmet.

(jurist.org)

Kapcsolódó cikkek:


USA – Szövetségi államból államszövetség?
2021. április 8.

USA – Szövetségi államból államszövetség?

A demokraták és a republikánusok kölcsönösen blokkolják egymást Washingtonban. A tagállamok a lehetőséget kihasználva egyre több életviszonyt maguk szabályoznak. Azt viszont nem szeretik, ha a helyhatóságok is ugyanezt teszik. Rendeleteiket gyakran megvétózzák a kormányzók.

A digitális társadalom olvasatai – XX.
2021. április 7.

A digitális társadalom olvasatai – XX.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a munka világának jövőjéről értekezik.

EUB-döntés az osztrák mozdonyvezetői minősítésről
2021. április 2.

EUB-döntés az osztrák mozdonyvezetői minősítésről

A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely egy kötelezettségszegési eljárás során született az osztrák mozdonyvezetők minősítését végző szervezet kapcsán, az Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság-ügyben[1].

A német alkotmánybíróság vizsgálja az EU mentőcsomagját
2021. március 31.

A német alkotmánybíróság vizsgálja az EU mentőcsomagját

Később indulhatnak az Európai Újjáépítési Alap kifizetései a német alkotmánybíróság döntése miatt. A testület ugyanis felfüggesztette a közös hitelfelvétel ratifikálását, hogy kiderüljön, jogellenes-e a közös hitelfelvétel.