Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy brit ügyben újabb döntés született, amely megalapozhatja a bentlakásos ápolási intézmények dolgozóinak kötelező beoltását a koronavírus ellen, amelyet az Egyesült Királyság emberi jogi biztosa is támogat.
A miniszterek fontolóra veszik a törvénymódosítást annak érdekében, hogy a koronavírus elleni védőoltás beadatása feltétele legyen egyes szakmák gyakorlásának, amelyekben a dolgozók szoros kapcsolatba kerülnek idős és kiszolgáltatott, a koronavírus által veszélyeztetett emberekkel.
Az Egyenlőség és Emberi Jogok Bizottsága (EHRC) a kormányhoz intézett jelentésben úgy fogalmazott, hogy az védőoltás kötelezővé tétele a bentlakásos idősgondozási intézmények dolgozói számára „jelentős eltérést jelentene a jelenlegi közegészségügyi politikától”.
De úgy ítélték meg, hogy a miniszterek „helyesen döntöttek a lakosok és a személyzet élethez való jogának védelme érdekében”, és szerintük észszerű lenne, ha a bentlakásos intézmények dolgozóinak kötelező lenne az oltás ahhoz, „hogy idős és fogyatékkal élő személyekkel dolgozzanak, bizonyos fontos biztosítékok mellett ”.
Az Egyenlőség és Emberi Jogok Bizottsága valószínűleg hasonló ajánlást tesz majd az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatban is, miután Nadhim Zahawi oltási miniszter a hétvégén azt javasolta, hogy az NHS munkatársainak is legyen kötelező az oltás, mivel néhány beteg a „kórházban fertőzik meg”.
Zahawi szerint még nem született döntés, de hangsúlyozta, hogy van már precedens: a sebészeknek kötelező beoltatni magukat a Hepatitis B ellen. Hozzátette: „Bármely felelős kormány feladata, hogy vitát folytasson, gondolkodjon azon, hogyan biztosítsa a legkiszolgáltatottabbak védelmét azáltal, hogy gondoskodik arról, hogy az őket gondozók megkapják az oltást.”
Egy kormányzati forrás szerin: „Úgy gondoljuk, hogy ez életeket mentene.” A Whitehallban azonban aggódik amiatt, hogy kötelezővé tegye a koronavírus elleni védőoltást, mert félnek attól, hogy ez még jobban eltántoríthatja azokat, akik hezitálnak beoltatni magukat. Azonban az ápolók hónapok óta jogosultak oltásokra a prioritási listán elfoglalt magas pozíciójuk miatt, az EHRC szerint azonban van közöttük olyan korosztály, amely kevésbé valószínű, hogy beoltja magát, ” mégis tömegesen dolgoznak a felnőtt szociális gondozói szférában.
Az EHRC szerint a kötelező oltás további kockázatokat jelenthet e csoportok „kizárására az ápolói foglalkozáshoz való hozzáféréséből”, ezért fontos biztosítékokkal rendelkező, arányos megközelítésre volt szükség.
Hasonló aggodalmat vetett fel a londoni Higiénés és Trópusi Orvostudományi Iskola a múlt hónapban egy tanulmányban, amely megállapította, hogy azok az egészségügyi és szociális dolgozók, akikre nagyobb munkáltatói nyomás nehezedik, hogy oltassák be magukat, valószínűbb, hogy visszautasítják az oltást azt, a káros hatások miatt”.
Sandra Mounier-Jack, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint a szociális gondozó munkatársak „már most is elég sebezhetőnek érzik magukat”. „Ezen munkatársak kiszolgáltatottságának növelése nem a legjobb módja annak, hogy hosszú távon fenntartható oltóprogramot dolgozzanak ki, ezért úgy kell kialakítani a programot, hogy ez inkább pozitív legyen, mintsem kényszer.
”Hozzátette, hogy az oltás kötelező előírásának következményei lesznek. Az indokolatlan megkülönböztetés leküzdése érdekében az EHRC a kormánynak adott tanácsában kijelentette, hogy azokat az embereket, akik orvosi okokból nem kaphatnak injekciót, mentesíteni kell a kötelezettség alól, és senkinek sem szabad „anyagi következményekkel szembesülnie” az oltása elmaradása miatt.
Az EHRC aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes alkalmazottak vonakodnak attól, hogy beoltassák magukat, mert mellékhatások esetén szabadságot kellene kivenniük.
A heti 96,35 fontra korlátozott táppénz „visszatarthatja a munkavállalókat az oltástól, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy betegszabadságot vegyenek igénybe, ha mellékhatásaik vannak” – közölte az EHRC, hozzátéve, hogy a szociális gondozói munkaerő negyede dolgozik olyan szerződés alapján, amely talán nem is jogosítja őket az állami táppénzre.
Szükség van a parlament általi szigorú ellenőrzésére is, rendszeres felülvizsgálatokkal, és megszüntetési záradékot kell előírni a parlament által elfogadott minden jogszabályra – tette hozzá a biztos.
A Munkáspárt úgy nyilatkozott, hogy az emberek „fenyegetése” az oltás miatt „nem jó ötlet”. Thangam Debbonaire, a Képviselőház árnyékvezetője elmondta: „Tekintettel arra, hogy toborzási válsággal küzdünk az NHS bizonyos területein, azt gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy inkább az alkalmazottakkal próbáljunk dolgozni, mintsem ellenük.”
