Luxleaks-ügy: kezdődik a tárgyalás

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. január 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vitatható adómegállapodásokat tártak a nyilvánosság elé, most a vádlottak padjára kerülnek.


A Luxleaks-botrányt kirobbantó három férfi ügyét kezdi tárgyalni április 26-án a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága.

A három férfit, köztük egy francia újságírót azzal vádolják,  hogy olyan dokumentumokat hoztak nyilvánosságra, amelyek a Luxemburg és az ott bejegyzett multinacionális vállalatok közötti,  vitatott adómegállapodásokra  derítettek fényt. 

Az újságíró, Edouard Perrin ellen 2015 áprilisában emeltek vádat Luxemburgban. Ő volt, aki elsőként hozta nyilvánosságra, hogy a nagyhercegség éveken át több száz vállalat számára teremtett lehetőséget az egyébként külföldön fizetendő adóterheik minimalizálására.

Perrin ellen az a vád, hogy a kiszivárgott információk nyilvánosságra hozásával társtettesként segített bűncselekményt elkövetni a PriceWaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló cég egyik alkalmazottjának.

A másik két férfi, a vállalat két korábbi munkatársa ellen 2014 decemberében, illetve 2015 januárjában emeltek vádat lopás, továbbá a szakmai titoktartás megsértése és adatokhoz való illetéktelen hozzáférés miatt. A vád szerint a cég korábbi könyvvizsgálója, Antoine Deltour azt szivárogtatta ki még a cégtől való távozása előtt, hogy a nagyhercegség különböző adómegállapodások révén multinacionális vállalatok százai számára tette lehetővé, hogy alig a töredékét kelljen csak megfizetniük annak az adótehernek, amelyet azokban az országokban kellett volna leróniuk, ahol a profitot megtermelték.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

Ő küldte el a dokumentumokat a francia újságírónak, aki 2012 májusában mutatta be azokat a francia közszolgálati csatorna, a France 2 egyik műsorában.

Antoine Deltournak a bűncselekmény kitervelőjeként lopás, csalás, üzleti titkok nyilvánosságra hozatala,valamint a vállalati titoktartás megsértése miatt kell bíróság elé állnia áprilisban – tájékoztat a luxembourgi bíróság közleményében.

Edouard Perrinnek cinkostársként üzleti titkok nyilvánosságra hozatala, szakmai titoktartás megsértése és bizalmas dokumentumok illetéktelen birtoklása miatt kell majd felelnie a bíróság előtt.

A harmadik tettestárs nevét nem hozta nyilvánosságra a bírósági közlemény, de arról tájékoztatott, hogy ő további információkkal szolgált a francia újságíró számára az adónyilatkozatokról.    

Az Európai Parlament (EP) 2015 decemberében a társasági adózás átláthatóságának növelését és a tagállamok közötti együttműködés javítását, illetve az eltérő nemzeti rendszerek szorosabb összehangolását célzó jogi lépéseket javasolt strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a társaságiadó-elkerülés visszaszorítása érdekében.

A céges adóelkerülés évente több milliárdos bevételkiesést jelent a tagállami költségvetéseknek, egyenlőtlen versenyt eredményez a vállalatok között – tájékoztatott decemberi közleményében a parlament.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára
2019. szeptember 17.

Hosszú vajúdás – Az EU Alapjogi Chartájának margójára

Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?
2019. szeptember 4.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.