Maja T. esete: nagy vihart kavaró magyar-német kiadatási ügy német perspektívából

A német bűnüldöző szervek szokatlan hatékonysággal bonyolították le egy német állampolgár kiadását, hogy megelőzzék az Alkotmánybíróság ezt megtiltó határozatának kihirdetését.

„Kelljen fel és pakoljon össze!”

– ébredt Maja T. hajnali 3:30-kor egy berlini büntetés-végrehajtási intézet cellájában. Igazán magához sem tért, amikor félórával később már egy helikopteren ült útban Ausztriába. 6:50-kor átvették az osztrák hatóságok, majd 10:00-kor átadták Magyarországnak. Az estről először egy jó héttel később, június 28-án beszámoló német sajtónak védője, Sven Richwin elmondta, hogy „a szöktetés óta nem sikerült kapcsolatba lépnünk ügyfelemmel”.[1]

Az átadással Maja T. számára az ellene folyó büntetőeljárás német része de facto lezárult. Az eset de jure feldolgozása viszont csak ekkor kezdődött. Az ügyet már a magyar kérelem megérkezésétől fogva övező sajtófigyelem és jogtudományi vita a hajnali rendőrségi akcióval vált csak igazán élessé.

A gyors bíróságnál is gyorsabb ügyészség

Maja T. egy magyar európai elfogatóparancs és az ebből folyó átadás céljából 2023. decembere óta előzetes letartóztatásban volt Németországban. Az események akkor gyorsultak fel, amikor 2024. június 27-én az eljáró berlini helyi bíróság (Kammargericht, KG Berlin) Maja T. védőinek hatósági határozatot megtámadó keresetét elutasítva jogszerűnek nyilvánította a kiadatást.[2] „Erről, tehát a kiadás végrehajthatóvá válásról 17:26-kor értesültem” – számolt be a vezető védő, Sven Richwin a nagy múltú német jogi könyvkiadó online hírportálja, a Beck-aktuell számára adott interjúban.[3] „Bár a sok éves tapasztalatom szerint jó pár nap el szokott telni az átadási határozat jogerőssé válása után a kiadás lebonyolításáig, most mégis az volt az érzésem, hogy nincs vesztegetni való időnk.” Ezért azonnal hozzáfogott egy alkotmányjogi panasz megírásához, amit másnap reggel 07:38-kor nyújtott be a Szövetségi Alkotmánybíróságelfogatópnál (Bundesverfassungsgericht, BVerfG). Tekintettel ennek hosszú elbírálására, azonnali intézkedés kiadását is indítványozott a kiadás végrehajtásának felfüggesztését, amit a jogszabály első esetben hat hétre tesz lehetővé. Az alkotmánybíróság irodája 08:30-kor informálta az ügyben eljáró a Berlini Tartományi Legfőbb Ügyészséget (Generalstaatsanwaltschaft, GStA) az indítvány beérkezéséről és arról, hogy még a délelőtt folyamán döntés fog születni az azonnali intézkedésről. A BVerfG 10:50-kor helyt adott az indítványnak, amiben a GestA-t és a Szász Tartományi Rendőrfőkapitányságot (Sächsisches Landeskriminalamt) a kiadás azonnali felfüggesztésére kötelezte. Erről a taláros testület sajtóközleménye szerint 10 perccel később, 11:00-kor tájékoztatta a GStA-t. Az ügyészségnek közel egy óra kellett az érdemi válaszra: 11:47-kor e-mail-ben közölte a Karlsruhe-i alkotmánybírákkal, hogy a határozat már meghozatalakor okafogyott volt, mert 10:00-kor, tehát a döntés megszületése előtt átadták a terheltet a magyar hatóságoknak. Ennek a védők információi mellett a GestA-nak az ügy lefolyásáról szóló beszámolója is ellentmond. 10:00-kor ugyanis de facto valójában csak Ausztriába került Maja T. A GStA viszont egy fikciót állított fel, mi szerint az osztrákoknak történő átadással már végrehajtottnak tekinti a kiadást, mert Ausztria közreműködését Magyarország szervezte, ezért az osztrákok kvázi a magyarok nevében és helyett jártak el, amikor a német határon átvették a terheltet.[4]

A kérdéshez, hogy a GStA időben lett-e informálva az a kérdés is hozzá tartozik, hogy miközben Maja T védője, Sven Richwin 27-én este a beadványt írt a BVerfG-hez, munkatársai jelezték ezt a szász rendőrségnél, hozzátéve, hogy holnap kora reggel az alapjogi panasszal együtt azonnali intézkedés kiadását indítványozni fogják. Ez a megszokott, korrekt együttműködés része. Most viszont szemrehányást tesz magának Richwin, hogy így járt el. „Valószínűleg akkor kapcsolt maximális sebességre a kiadatási gépezet, amikor a rendőrség pont tőlünk megtudta, hogy azonnali intézkedést fogunk kérni.”[5]

A GStA Berlin sajtóosztálya a támadásokra reagálva kifejtette, hogy az eljárás jogszerű és az ellenkező látszat ellenére morálisan sem kifogásolható. „Az eljárás mindenben megfelel az Európai elfogatóparancsról szóló uniós és német jogszabályoknak. A kiadás az után került jóváhagyásra, hogy a magyar hatóságok garanciát adtak a terhelt visszaadására az eljárás után az esetleges büntetés végrehajtása céljából, valamint garantálták azt is, hogy az európai emberi jogi normáknak megfelelő fogva tartási feltételek biztosítanak az eljárás alatt.” A GStA közleménye hangsúlyozza, hogy előző este nem kaptak információt az ügyvéd a készülő indítványáról. Mindössze annyit tudtak meg az éjszaka folyamán a szász rendőrségtől, hogy „a védő kifogásolta az eljárás addigi lefolyását és panaszt akar tenni”. „Amikor másnap reggel az első, ráadásul informális tájékoztatást kaptunk a BVerfG-től, hogy panasz helyett a kiadatás felfüggesztését célzó indítványt fogadtak be, már Ausztriában volt a terhelt” – olvasható a GStA közleményében[6]

Maik Elster, az ügyben Sven Richwin-el együtt eljáró, Maja T-vel a kiadatása előtt naponta konzultáló ügyvéd viszont azt állítja, hogy a GStA ügyet kezelő berlini hivatalától még késő este visszajelzést kapott arról, hogy a szász rendőr-főkapitányságon keresztül értesültek a készülő azonnali indítványról. Ezt tudomásul vették, hozzátéve, hogy ennek nincs felfüggesztő hatálya, az ideiglenes intézkedés meghozataláig folytatható az eljárás. Ebből már sejtették az ügyvédi irodában, hogy a rendőrség tovább fogja folytatni az átadás lebonyolítását. Azzal viszont nem számoltak, hogy ilyen gyors és effektív lesz. Jogilag igaza van a GStA-nak. Csak az ideiglenes intézkedésről szóló határozat vált ki joghatást. Ennek ellenére „gentlemen’s agreement, hogy az informális tájékoztatás és a döntés megszületési közötti néhány órában nem adnak ki senkit” – olvasható Elster, az X-en közzétett statement-jében.[7]

Az ügyészség szabálytalanul előzi a jogállamot

Nem csak a jogvédők, az ügyvédek és a jogtudósok többsége is élesen kritizálja a berlini ügyészség és a szász rendőrség eljárását. Az indulatokat tovább korbácsolja, hogy a német szövetségi jogi hierarchia csúcsán álló szervet, a BVerfG-et kerülték meg a szász tartományi rendőrök.

„Sokkoló, hogy az ügyészség az Alkotmánybíróság tájékoztatását semmibe véve a küszöbön álló, a kiadást leállító döntésről, az éjszaka leple alatt átadta Magyarországnak Maja T-t. A jogállamiság minden híve borzong. Nem csak, hogy az ügyészség, tehát egy német igazságszolgáltatási szerv megkerüli a német jogszabályokat, még külföldi emberijog-sértésnek is kitesz egy német állampolgárt” – kommentálta az esetet az 1979-ben alapított védőügyvéd-egylet, a Republikanischer Anwaltsverein eV. (RAV) elnökségi tagja, Angela Furmaniak.[8]

Még, ha a BVerfG nem elég világosan, esetleg egyáltalán nem informálta volna a GStA-t a küszöbön álló döntésről, az ügyészségnek számolnia kellett volna vele, mert a szóban forgóhoz hasonló jellegű ügyek végső stádiumában a védői alkotmányjogi panasz és a BVerfG gyors döntése is tipikus. Tehát külön értesítés nélkül is ki kellett volna várni az esetleges döntést, ahogy azt egyébként általában a német ügyészségek teszik.

„Egy ilyen, már a kiadatás előtt politikai, jogi és sajtó visszhangot kiváltó ügyben, mint Maja T. esete, amiben a terheltet jónevű ügyvédekből álló csapat védi, minden szakjogász, így nyilván a GStA napi szinten kiadatásokkal foglalkozó ügyészei számára is evidens volt, hogy a védelem alapjogi panaszt és azonnali intézkedés iránti indítványt nyújt be” – véli a kiadatásokra specializálódott kölni ügyvéd, Nikolaos Gazeas.[9] Azt pedig nagyon szokatlannak, sőt példátlannak tartja még a rövid határidőkhöz kötött európai elfogadóparancson alapuló kiadás esetében is, hogy a hatóságok a jogerős döntés meghozatalától számított fél napon belül lebonyolítanak egy átadást, annak ellenre is, hogy azt egy harmadik országgal  (Ausztria) is koordinálni kell. „Nem lehet véletlen. A GStA-nál nyilván gyanították, hogy a BVerfG órákon belül felfüggesztik a kiadás végrehajtását és meg akarták ezt előzni. Másképp mivel lenne magyarázható, hogy órák alatt hajtották végre egy olyan terhelt átadását, aki már fél éve kiadatási őrizetben volt?” – teszi fel a költői kérdést a kiadatásokkal napi szinten foglalkozó védő.[10] Sok kollégájához és jogtudóshoz hasonlóan a jogállami alapelvek megsértésével vádolja a nyomozó- és vádhatóságot.

A már idézett a kiadatásra specializálódott büntetőjogász, Nicola Bier álláspontja szerint, a GStA Berlin eltereli a figyelmet a lényegről, amikor azzal érvel, hogy a kiadás effektív végrehajtásával a bíróság jogerős határozatának szerzett érvényt. A lényeg valójában az, hogy annak tudatában hajtotta végre a hierarchia alsó fokán álló berlini helyi bíróság (Kammargericht, KG Berlin) döntését, hogy előre látható volt, hogy ezzel ki fogja játszani a legfelsőbb német bíróság fórum, a Szövetségi Alkotmánybíróság határozatát.[11]

Az ügy a politikát is megmozgatta. A tartományi jogú Berlin Képviselőháza Jogi Bizottságának elnöke, Felor Badenberg (CDU) meghallgatást hívott össze, amire a GStA képviselőjét is idézte. A meghallgatáson tisztázni akarják a bizottság tagjai, hogy jogszerűen jártak-e el a hatóságok, illetve intézkedéseket kell-e tenni Maja T. visszahozatala érdekében, hogy ezzel – legalább utólag – érvényre jusson a BVerfG kiadást felfüggesztő határozata?[12]

De ki az a Maja T?

Maja T. német állampolgárságú, magát nembináris nemi identitásúként meghatározó, tehát se férfinek, se nőnek nem tartó személy. A magyar hatóságok szerint 2017. óta egy szélsőbaloldali bűnszervezet tagja, amelynek célja szélsőjobboldali rajtaütéseket szervezni. A nyomozóhatóságok szerint 2023. február 9. és 11. között ezt tették Budapesten is: számbeli főlénnyel, teleszkópos botokkal felfegyverkezve hajtottak végre támadásokat, amelyekben Maja T. is részt vett. A német baloldali fiatalok azért érkeztek a magyar fővárosba, mert Európa legkülönbözőbb országaiból érkező neonácik február 9-10. között sokadig alkalmammal úgynevezett „Becsület napi” találkozót tartottak, hogy a magyar-német alakulatok Budapesti kitörési kísérletére emlékezzenek és persze a szélsőjobboldali eszméket éltessék. Az ORFK tájékoztatása szerint a neonáci eseménnyel összefüggésben 3 szélsőbaloldali támadót őrizetbe vettek, további 14 ellen pedig európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsájtottak ki. Maja T volt az első, aki ez alapján kiadásra került Magyarországra.[13] A német nyomozószervek 2023. decemberében vették őrizetbe, majd a bíróság előzetes letartóztatásba. A neonácik közül senki ellen nem indult eljárás Magyarországon – derül ki az ORFK sajtóközleményéből. A magyar rendőrségtől az is tudható, hogy Budapestre érkezése után Maja T.-t életveszélyt okozó testi sértés bűntett kísérlete és súlyos testi sértés bűntett kísérlete megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, aki megtagadta a vallomástételt.

A vezető német jogi szakportál, a Legal Tribune Online (LTO) információi szerint Hanna S. szintén a budapesti eseményekkel összefüggésben van a nürnbergi büntetés-végrehajtási intézetben előzetes letartóztatásban. Kiszivárgott hírek szerint ellene is európai elfogatóparancs került kibocsátásra, de nem került átadásra. Ennek oka az lehet, hogy a GStA német büntetőeljárást folytat ellene két esetben, bűnszövetségben elkövetett súlyos testi sértés alapos gyanúja miatt. A berlini vádhatóság csak az eljárás tényét erősítette meg, arról viszont nem akart tájékoztatást adni a magyar ügy áll-e a háttérben, és hogy Hanna S. kiadását valóban kérte-e Magyarország.[14]

Az európai elfogatóparancs és a német jogszabály a nemzetközi büntetőjogi együttműködésről

Tekintettel Maja T. német állampolgárságára felmerül a kérdés, hogy kerülhetett egyáltalán sor a kiadásra. A legtöbb országhoz hasonlóan a német jog is rögzíti, hogy az ország minden polgára alapvetően megbízhat abban, hogy a kérdésről, hogy bűncselekményt követett-e el, német bíróság fog dönteni. Az ezt garantáló alkotmánycikk azonban enged egy kivételt: Európai elfogatóparancs alapján, EU-tagállamnak német állampolgár is kiadható büntetőeljárás lefolytatása és büntetés végrehajtás céljából.[15]

A részleteket szabályozó, nemzetközi jogsegélyről szóló törvény értelmében (Gesetzes über die internationale Rechtshilfe in Strafsachen, IRG) német állampolgár kiadása két feltétel együttes fennállása esetén jogszerű: (1) a terhelt terhére rótt cselekmény érdemi kapcsolatban van az átadást kérő tagállammal (maßgeblicher Auslandsbezug) és (2) a kérő állam garanciát vállal, hogy az esetleges büntetés végrehajtása céljából vissza fogja adni az átadott személyt, ha utóbbi kéri ezt.[16]

Maja T estében az első feltétel teljesült azzal, hogy a feltételezett támadásokra Budapesten került sok, a második vonatkozásában pedig a német hatóságok írásos garanciát kaptak a magyar oldalról – áll az eljáró bíróság, a KG Berlin az átadást jóváhagyó határozatában. A döntés indokolása szerint „ok és lehetőség” sincs az európai elfogatóparancs végrehajtásnak elutasítására, tekintettel arra, hogy az ezt szabályozó uniós jogszabályban rögzített „nagyfokú bizalom” elve alapján[17] nincs ok kétségbe vonni, hogy a magyar fogvatartási körülmények és a büntetőeljárás megfelel az európai emberi jogi standardoknak. A KG döntése indokolásában kitért arra, hogy – számos elemzés, beszámoló, emberi jogi jelentés alapján – Maja T. nembináris identitása speciális körülmény és feltételezhető, hogy ez diszkriminációra, inzultusokra adhat okot nem csak más fogvatartottak, de a magyar bv-személyzet részéről is. Ezzel kapcsolatban leszögezi a határozat, hogy a magyar hatóságok külön garantálták a terhelt speciális nemi identitásának és az ezzel összefüggő támadások veszélyének figyelembevételét a fogvatartás során. Végezetül a berlini bírák azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a német Szövetségi Legfőbb Ügyészség (Generalbundesanwalts, GBA) ugyancsak eljárást folytat Maja T. ellen. A legfelsőbb német nyomozó- és vádhatóság azonban a KG kifejezett megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy az előttünk folyó ügy összevonása a magyarországival nem lehetséges, ezért a magyar vádak kivizsgálásának átvételére hivatkozva sem lehetett az átadás megtagadni. Mindezt a már idézett Beck-aktuell megkeresésére a GBA is megerősítette.[18]

Vissza kell, vissza lehet csinálni?

Az alkotmánybírák természetesen nem kapcsolódtak be a sajtón keresztül folyó politikai és szakmai vitába. Véleményüket, felháborodásukat azonban kifejezi, hogy határozatban rendelték el Maja T. visszahozatalát.[19] Ez legalább olyan példátlan, mint az ügyészség villámkiadása.

A GStA – sajtón keresztül közölt – álláspontja szerint erre se gyakorlati lehetősége, se jogi kötelessége nincsen. Utóbbi, mert a kiadásra jogerős bírósági határozat alapján került sor még a BVerfG azt felfüggesztő határozatának meghozatala előtt, tehát jogszerűen lett végrehajtva. A GStA eljárását kritizálók is megerősítik, hogy formálisan jogszerűen járt el a berlini vádhatóság. „Az viszont példátlan és botrányos, hogy a BVerfG egyértelmű határozata ellenére kísérletet sem tesz Maja T. visszahozatalára Magyarországról” – fogalmaz egyértelműen a már idézett Gazeas, a kiadatásokra specializálódott kölni ügyvéd. A BVerfG azonnali intézkedést elrendelő határozata kifejezetten előírja a GStA Berlin számára „a szükséges intézkedések meghozatalát” a kiadott személy visszaszállítása érdekében.[20] Berlinben azonban úgy látják, hogy a kiadás végrehajtásával a Karlsruhe-i határozat „tárgytalanná vált” (erledigt ist), az tehát nem keletkeztet már kötelezettségeket. Ez az álláspont olyan homlokegyenest szembemegy a határozat szövegével, hogy – sajtóértesülések szerint[21] – a GStA a szakma nyomására kénytelen volt jogértelmezést kérni a BVerfG-től. Erre, szintén sajtóhírek szerint az a válasz érkezett, hogy „a határozat egyértelmű, annak bírói értelmezése nem tűnik szükségesnek” (nicht erforderlich erscheint).

„Sejtelmes válasz egy groteszk kérdésre” – értékeli a kiadatásra specializálódott büntetőjogász, Nicola Bier. A német jogászszakmában közismert verfassungsblog.de felületén publikált elemzésében Bier arra jut, hogy a BVerfG kifejezte vele, mit tart a GStA egész eljárásáról: a hatalmi ágak megosztása elvének, valamint az egyes hatalmi ágak jogainak és kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyását.[22]

A védő csapatot vezető Richwin is így látja. Ennek ellenére szinte kizártnak tartja, hogy Maja T. visszakerül Németországba. Budapesti kollégáitól tudja, hogy már sor került védence első kihallgatására. Maja T. élt a vallomástétel megtagadásához fűződő jogával, de ez nem akadályozza a nagy sebességgel folyó magyar eljárást. Még ha a GStA lépéseket is tenne a visszavételre, ahogy erre a BVerfG határozata kötelezi, nyilvánvalóan a magyar oldal ellenállásába ütközne. A budapesti hatóságoknak, akik végre le tudják folytatni az eljárást, semmi érdekük nem fűződik annak lezárása előtt visszaadni a terheltet a németeknek.

Jogszabálymódosítás jöhet

Mivel a történteket nem lehet tehát érdemeben orvosolni, a német jogászszakmai a visszavétel jogi és gyakorlati feltételeinek elemzése helyett a hasonló esetek megelőzése jogi garanciáinak kidolgozására koncentrál.

Az alapvető probléma, hogy míg minden büntető-, sőt szabálysértési eljárás kétfokú, addig a nemzetközi kiadatás, illetve az európai elfogatóparancs szerinti átadás esetében a Tartományi Legfelsőbb Bíróságok (Oberlandesgericht, OLG) rögtön jogerős határozatot hoznak (§ 13 IRG). A terhelt egyetlen lehetősége alapjogi panaszt benyújtani a Szövetségi Alkotmánybíróságnál (Bundesverfassungsgericht, BVerfG) és tekintettel ennek a sok hónapos, vagy akár több éves elbírálási idejére, azonnali intézkedést indítványozni a kiadás végrehajtásának felfüggesztése érdekében.

A visszásságot a politika is látja; a sor került már egyeztetésre a tartományok és a szövetségi kormány között a törvénymódosításról. A Szövetségi Igazságügyminisztérium (Bundesministerium für Justiz, BMJ) tájékoztatása szerint a tervezet rövidesen a törvényhozás elé kerül. „Egy jogállamban minden eljárásnak jogállami elvek szerint, többek között a jogorvoslathoz fűződő jog biztosításával kell folynia. Tenni fogunk azért, hogy ez a kiadatási eljárásban is így legyen” – ígérte Maja T. „villámkiadására” reagálva a vezető kormánypárt, a szociáldemokraták Bundestag frakciójának jogpolitikai szóvivője, Sonja Eichwede, de se ő, se a BMJ nem tájékoztatott részletekről.

A már idézett jogi portál, az LTO megkeresésére viszont az egyeztető munkacsoportban kiadatásokra specializálódott védőként részt vevő Dr. Anna Oehmichen elmondta, hogy három terv volt az asztalon. Azt viszont nem tudja, hogy a BMJ végül melyiket fogja a Bundestag elé terjeszteni:

(1) Első fokon a Tartományi Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Oberverwaltungsgericht, OVG) három bírából álló tanácsa hozna döntést, amit az OVG ötös tanácsánál lehetne megtámadni.

(2) Az OVG-től a Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz (BGH) lehetne jogorvoslatért fordulni.

Oehmichen az elsőt kritizálja, szerinte a „házon belül” maradó jogorvoslat nem érdemi. Utóbbi a bírói érdekképviseleteknek nem tetszik, mert a BGH már most is erősen leterhelt.

(3) Az ügyészségek egy jogerős bírósági döntés után a kiadást továbbra is automatikusan megszervezhetnék, de annak végrehajtása előtt még be kellene szerezniük a tartományi igazságügyminiszter jóváhagyását. Utóbbi természetesen nem utasítaná az ügyészséget a bírósági döntés végre nem hajtására, de folyamatban lévő egyéb, releváns bírósági eljárás, különösen egy BVerfG előtti procedúra esetén 48 órára felfüggeszttethetné a kiadás végrehajtását. „Nagyon gyakorlatias megoldás, amivel Maja T. ügye is másként alakult volna” – tartja a harmadik javaslatról Oehmichen. Ez egyébként a legtámogatottabb és legrealisztikusabb.

Az érintett tartományi jogú igazságügy minisztériumban, ahonnan a harmadik javaslat szerint a jóváhagyásnak, illetve felfüggesztésnek kellene jönnie, más véleményen vannak. Nem tartanák szerencsésnek, ha a minisztériumnak konkrét ügyekben, egyedi utasításokat kellene adnia a német jogrendszerben független ügyészségnek. Az LTO szakpolitikai szerkesztője szintén az újraszabályozás ellen hoz fel egy érvet. Tekintettel arra, hogy az IRG szerint a rövidebb határidőkhöz kötött európai elfogatóparancs esetén is van 10 nap a jogerős kiadási határozat végrehajtására, kellő idő marad a BVerfG esetleges azonnali intézkedésének kiváratására. Ezzel magyarázható, hogy egyetlen korábbi eset sem ismert, amikor egy ügyészség a BVerfG folyamatban lévő döntése előtt hajtotta volna végre a kiadást. „Szükséges és arányos egyetlen ügy miatt megváltoztatni az évek óta bevált rendszert?” – teszi fel a kérdést Tanja Podolski.[23] A Német Ügyvédi Kamara (Bundesanwaltskammer, BRAK) szerint igen. „A jogállami elvek példátlan megsértésére tekintettel” a BRAK elengedhetetlennek tartotta egy nyílt levél kiadását, amiben jogszabály-módosítást sürget, hogy még egyszer ne fordulhasson elő, hogy az ügyészség megsérti a német alkotmányban garantált hatalmi ágak megosztása elválasztásának elvét és a hatékony védelemhez fűződő alapjogot.[24] Viszont a jogszabálymódosítás, a másodfokhoz fordulás lehetőségének bevezetése mellett szól, hogy a jelenlegi rendszerben más jogorvoslati lehetőség híján az Alkotmánybíráság kvázi rendes fellebbviteli bírósággá vált az ilyen ügyekben. Tehát a hierarchiában betöltött szerepéhez képest idegen feladatot kell ellátnia.

[1] https://www.lto.de/recht/nachrichten/n/maja-t-auslieferung-ungarn-bverfg-eilantrag-zu-spaet

[2] Beschl. v. 27.06.2024.

[3] https://rsw.beck.de/aktuell/daily/meldung/detail/auslieferung-ungarn-maja-t-bverfg-eilantrag-kritik

[4] https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Pressemitteilungen/DE/2024/bvg24-055.html

[5] https://rsw.beck.de/aktuell/daily/meldung/detail/auslieferung-ungarn-maja-t-bverfg-eilantrag-kritik

[6] https://www.tagesschau.de/inland/linksextremismus-auslieferung-ungarn-102.html

[7] https://x.com/ra_elster/status/1819397868475535837

[8] https://www.rav.de/presse/pressemitteilung/auslieferung-von-maja-t-nach-ungarn-sofort-stoppen-1056

[9] https://rsw.beck.de/aktuell/daily/meldung/detail/auslieferung-ungarn-maja-t-bverfg-eilantrag-kritik

[10] https://rsw.beck.de/aktuell/daily/meldung/detail/auslieferung-ungarn-maja-t-bverfg-eilantrag-kritik

[11] https://verfassungsblog.de/maja-t-auslieferung-ungarn-eilrechtsschutz-bverfg-gewaltenteilung/

[12] https://www.rbb24.de/politik/beitrag/2024/07/berlin-generalstaatsanwaltschaft-verteidigt-auslieferung-mutmassliche-linksextremistin-maja-ungarn.html

[13] https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/bunugyek/ujabb-antifa-tamado-magyarorszagon

[14] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/auslieferung-reform-irg-rechmittel-kritik-brak-maja-t-hanna-s-ungarn

[15] Art. 16 Abs. 2 GG.

[16] § 80 IRG.

[17] Kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (2002/584/IB), (10) pont.

[18] https://rsw.beck.de/aktuell/daily/meldung/detail/auslieferung-ungarn-maja-t-bverfg-eilantrag-kritik

[19] Beschluss vom 28. Juni 2024 – 2 BvQ 49/24.

[20] Beschluss vom 28. Juni 2024 – 2 BvQ 49/24.

https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/DE/2024/06/qk20240628_2bvq004924.html;jsessionid=607CD132ADA2040AECC0AAF865CF4433.internet012

[21] https://www.tagesschau.de/inland/linksextremismus-auslieferung-ungarn-102.html

[22] https://verfassungsblog.de/maja-t-auslieferung-ungarn-eilrechtsschutz-bverfg-gewaltenteilung/

[23] https://www.lto.de/recht/hintergruende/h/auslieferung-reform-irg-rechmittel-kritik-brak-maja-t-hanna-s-ungarn

[24] https://www.brak.de/presse/presseerklaerungen/der-brak-2024/offener-brief-kritik-an-auslieferung-brak-fordert-effektiven-rechtsschutz/

---