Mediációs tréningek bíróknak és közvetítésre utalás Bulgáriában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bulgáriában a mediációban is képzett bírók ötödik éve utalják közvetítésre a megfelelő ügyeket meggyőző és professzionális módon. Ez a bírói ,,ajánlás” a felek szemében is legitimációt adott a mediációs eljárásnak. Fokozza az alternatív vitarendezés vonzerejét, hogy a peres eljárás illetékének 50%-a visszajár, ha létrejön a megállapodás.


2009-2011-ben a Balkan Trust for Democracy Bulgáriai Alapja és az Amerika Bulgáriáért Alapítvány által finanszírozott projektek keretében képzést szerveztek bírók számára mediációról és a ,,mediációra való utalás technikájáról”. A bírói képzésben mérföldkövet jelentett, amikor 2009-ben megalapították az első Peres Egyezségi Központot a legnagyobb bolgár ítélőszék, a Szófiai Regionális Bíróság mellett. A megalapítás óta az intézménynél önkéntes független mediátorok nyújtanak mediációs szolgáltatásokat a feleknek azokban a függőben lévő ügyekben, amelyeket a bírók mediációra utaltak. Mindemellett a mediáció Bulgáriában az igazságszolgáltatás intézményeitől garanciálisan független szakma, bírók és ügyészek nem is lehetnek mediátorok. A nyugati intézményt az 1990-es évek óta fokozatosan adaptáló balkán ország hosszú utat járt be, amíg megteremtette azt a jogszabályi környezetet, amiben a bíróknak szervezett mediációs tréningek valósággá váltak.

Bulgária részt vesz az Európai Unió által támogatott Eirene Projectben, amelynek célja a fenntartható és hatékony európai mediációs kultúra fejlesztése. ,,Azért választottuk Eiréné, a béke ókori görög istennőjének nevét, mert hiszünk abban, hogy a mediáció a megfelelő eszköz a konfliktusok és az erőszak leküzdésére.” (Mediation Europe, Eirene Project)

Kép forrása: free media repository,Wikipedia Commons

A bulgáriai Parlament 2004 decemberében fogadta el a mediáció általános szabályairól szóló törvényt, amelyet kétszer módosítottak (először 2007-ben, majd másodjára 2011-ben), hogy megfeleljen az 52/2008/EC irányelvnek. A Mediációs Törvény a mediáció elveiről, a titoktartási kötelezettségről, valamint a mediációs megállapodások végrehajthatóságáról szóló rendelkezések mellett tartalmazza a mediátorrá váláshoz szükséges alapvető követelményeket és a mediáció legalapvetőbb eljárási szabályait (résztvevő felek, a közvetítői alkalmak és a megállapodás szabályai, a mediátorok kötelezettségei az eljárás folyamán). A 2007. március 15-ei 2. számú, a Mediációs Törvény 8. cikkének végrehajtásáról szóló rendelet fekteti le a mediátorok és mediátorképző szervezetek regisztrációs szabályait, továbbá a mediátorokra vonatkozó eljárási és etikai magatartási normákat.

A 2007-ben elfogadott új Polgári Perrendtartás részletes eljárási szabályokkal gazdagodott a mediáció intézményének kezelésével kapcsolatban. A 2008 márciusától hatályos új törvény már tartalmazza a bírói ,,mediációra való utalás” szabályait, mely szerint a polgári és kereskedelmi jogvitákban eljáró bírónak felhatalmazása van arra, hogy ,,a vitázó feleket közvetítésre utalja az első nyilvános tárgyalás közvetítésre kitűzésekor” Emellett a bíró általánosan is tájékoztathatja a feleket ajánlás szintjén a mediációról. Amennyiben a felek a mediáció mellett döntenek, a bíró a tárgyalást a felek akaratától függően elhalasztja vagy felfüggeszti [140. cikk 3. §, 374. cikk 2. §, 229. cikk 1. § (1) bekezdés]. A válóperek során azonban ezt az ajánlást a bírónak már az első tárgyaláson kötelezően meg kell tennie (321. cikk 2-3. §, 5. §). A Polgári Perrendtartás emellett lefekteti a mediátorok jogát arra, hogy megtagadják a tanúvallomást azokban az ügyekben, amelyben eljártak. Bulgáriában fontos ösztönző hatású szabály, hogy a peres eljárás illetékének 50%-a visszajár, ha létrejön a per közbeni mediáció folyamán a megállapodás (78. cikk 9. §).

A mediáció népszerűsítése Bulgáriában a 90-es évek végén kezdődött, néhány USAID (United States Agency for International Development) által finanszírozott projekttel. A 2000-2007 közötti időszakban bontakozott ki a jogászok és egyéb szakértők mediációs képzése. Civil és az etnikumok közti mediációs központok jöttek létre (általában államtól független szervezetekként), továbbá kereskedelmi mediációs központokat hoztak létre néhány kereskedelmi kamaránál. Ekkor terjedtek el a mediációval kapcsolatos tudatosságot növelő rendezvények is. Az ügyvédeknek, bíróknak és egyéb hivatalnokoknak rendezett kerekasztalok, konferenciák és szemináriumok mellett a két legnagyobb szabású kezdeményezés a mediációs hét volt Stara Zagorában (2005), valamint a Mediációs Napok kampány Szófiában (2006). Valódi, mediációs folyamaton keresztül megoldott ügyeket végigkövető videókat és mediációs csapatokat bemutató kisfilmeket is elkezdtek ekkor készíteni 2006-2007-ben. A 2007-2008 közötti időszakban magánszervezetek, főleg civil szervezetek folytatták a mediáció promótálását, de az állami támogatás is mind jobban kifejeződött törvényi változások és egyes állami szervek, így a bíróságok által való közvetlen támogatás formájában.

Bulgáriában készült egy speciális videósorozat, amely 3-4 perces részekkel promótálja a személyes, valamint on-line mediáció előnyeit különböző fajta, többek között gazdasági ügyeken és családi jogi vitákon keresztül. Ez 2012 szeptemberében került bemutatásra először egy nagy, ügyvédekből, bírókból, mediátorokból, intézmények és üzletek képviselőiből álló közönségnek. Az oktató videók később bírósági épületekben kerültek vetítésre, hogy a vitás felek és ügyvédek érdeklődését még inkább felkeltsék a bírósággal és a tárgyalótermi szituációval kontrasztban a mediáció előnyei iránt.

Videó forrása: Център за Спогодби и медиация към СРС https://www.facebook.com/CentarZaSpogodbiIMediaciacsm/posts/522718461086367

A mediátori hitelesítés jogi szabályozását 2007-ben fogadták el, amely a képzés fellendülése folytán olyan mediátorok kritikus tömegét eredményezte, akik maguk is dolgoztak a mediáció népszerűsítése érdekében. A Peres Egyezségi Program bevezetésével ezek a független mediátorok könnyen elérhetővé váltak a nagy nyilvánosság számára, amely létfontosságú volt a mediáció fejlesztéséhez. A mediátorok önként jelentkeztek a programba konzultációs és mediációs szolgáltatások nyújtására.

A Szófiai Regionális Bíróság mellett működő Peres Egyezségi Központ, az Amerika Bulgáriáért Alapítvány (2011-2012) és az Európai Unió által támogatott 2011-12-es “Mediátorok európai hálózata a határok közti vitarendezésért Európában” projekt keretében jogászoknak és üzletembereknek szóló ismeretterjesztő előadásokkal összekötött rendezvények közvetlenül több, mint 500 embert, információs anyagokon keresztül pedig további ezreket értek el. A Mediátorok Európai hálózata projekt 2012-ben sokat fejlesztett a nemzetközi és interkulturális viták kezeléséhez szükséges általános szakmai felkészültségen, illetve tovább növelte a mediációt támogatók táborát. Emellett a folyamatos független publikációk a sajtóban, az interjúk és a mediációt promótáló mediátorok, bírók TV- és rádióprogramokban való résztvétele szintén sokat segítettek a társadalom általános tudatosságának növelésében – vallják az európai mediációt népszerűsítő Eirene Project bulgáriai partnerszervezeteinek képviselői. Szerintük a különböző promóciós csatornák eredményeit vizsgálva úgy tűnik, hogy a közvetlen közlési csatornák, amelyek szemtől szembeni kommunikációt és személyes kapcsolatot igényelnek, illetve oktatási aspektusokat is tartalmaznak, bizonyultak a leghatékonyabbnak a mediáció terjesztésében Bulgáriában az utóbbi 12 év tapasztalatai alapján. Az oktatáson keresztüli promóción belül is különösen a bírók képzése tűnt fordulópontnak Bulgáriában. A képzett bírók, akik megismerkedtek a mediáció előnyeivel, meggyőző és professzionális módon elkezdték mediációra utalni a megfelelő ügyeket. Ez a bírói ,,ajánlás” a felek szemében is legitimációt adott a mediációs eljárásnak, mint egy bírók által ajánlott megbízható vitarendezési módnak.

Ugyanakkor, a mediációs eljárásban rejlő magas potenciál mellett, a bulgáriai szakemberek még mindig alacsonynak találják a meidációban résztvevő vitás felek arányát. Az Eirene Project 2013-as kimutatása szerint csak néhány száz ügy végződik a bíróságokon mediációs megállapodással az évente megközelítőleg kétszázezer peres eljárás mellett. Persze mivel a mediáció permegelőző szerepe miatt nem mindegyik közvetítés kerül kapcsolatba a bírósági adminisztrációval, ez az eredményességi statisztika nem lehet teljes.

A bulgáriai mediátorképzésről és az igazságszolgáltatás intézményeitől való függetlenségéről

Az Igazságügyi Miniszter által vezetett Mediátorok Egységes Jegyzékébe való felvételhez három feltételnek kell eleget tenni: jogi cselekvőképességre van szükség, a mediációs képzés sikeres teljesítésére és büntetlen előéletre. A Mediációs Irányelvvel összhangban kiterjesztették a külföldiek mediátorrá válási lehetőségeit Bulgáriában. Korábban csak az állandó lakóhellyel rendelkező személyek lehettek mediátorok, de most már külföldi személy is mediátorrá válhat, amennyiben engedélye van hosszú távú vagy állandó lakhatásra Bulgáriában, és emellett megfelel az egyéb követelményeknek. Erre a speciális engedélyre sincs szükségük azonban az Európai Uniós állampolgároknak, az Európai Gazdasági Térség államai polgárainak és a svájci állampolgároknak.

Bizonyos hivatalnoki csoportok nem szolgálhatnak Bulgáriában mediátorként. A Mediációs Törvény 4. cikke általánosan megtiltja azon személyek mediációs tevékenységét, akik az igazságügyi rendszeren belül munkaviszonyuk szerint feladatokat látnak el, így nem mediálhatnak funkcionáló bírók és ügyészek. Egyéb állami tisztségviselők, mint például a minisztériumi tisztségviselők szintén ki vannak zárva a mediátorok köréből, – de ez abból az általános tilalomból ered, hogy ezek a személyek nem folytathatnak fizetett tevékenységet a hivatalos szolgálatukon kívül, az egyetemi előadást kivéve. Így az állami tisztségviselők ezen csoportjába tartozók – a bírókkal és az ügyészekkel ellentétben – folytathatnak pro-bono mediációt.

Bulgáriában a szolgáltatás minőségét biztosítja, hogy csak a Mediátorok Egységes Jegyzékébe felvett mediátorok folytathatnak mediátor tevékenységet. Bulgáriában kifejezetten csak természetes személyek kerülhetnek be a Mediátorok Egységes Jegyzékébe. Nincs külön szabályozás mediációs központokról, illetve mediátorok egyesületeinek egyéb formáiról, ugyanakkor van egy lista a mediációs képzésre felhatalmazott képző szervezetekről, amelyeket szintén az  Igazságügyi Miniszter akkreditál. A Mediátorok Egységes Jegyzéke elérhető a bulgáriai Igazságügyi Minisztérium weboldalán.

A mediátorok akkreditációjának legfontosabb feltétele a mediációs képzés, amelyet a Mediációs Törvény és a végrehajtásáról szóló rendelet részletekbe menően tárgyal. A képzést akkreditált képző intézetnek kell nyújtania, amelyet az Igazságügyi Miniszter hagy jóvá az intézmény képzési tantervére és mediációs oktatóira vonatkozó speciális követelmények alapján (a Mediációs Törvény 8. cikkének 1. és 2. bekezdése, valamint a Mediációs Törvény végrehajtásáról szóló rendelet 2. fejezete). A mediációs képzést nyújtó akkreditált intézmények listája szintén elérhető az Igazságügyi Minisztérium weboldalán. A rendelet előírja a mediációs képzés minimális tartalmát és tartamát is. Az akkreditációhoz legalább 60 óra képzésre van szükség, amelyből legalább 30 óra gyakorlat kell legyen. A képzés keretében a mediátoroknak végre kell hajtaniuk legalább 3 mediációs próbagyakorlatot. A szakma nyitottságát jelzi, hogy a mediátori akkreditációhoz nem szükséges előzetes gyakorlati tapasztalat és nincs kötve oktatási háttérhez sem. Egyes mediációs programok (így például a Peres Egyezségi Központ a Szófiai Regionális Bíróságnál) előírnak további, különleges követelményeket a mediátorok gyakorlati tapasztalatait illetően. Minden új mediátornak, aki bekerül a Peres Egyezségi Központ mediátori névsorába, más mediátorokkal kell együtt dolgoznia legalább egy évig, mielőtt önállóan is folytathat közvetítést. A privát mediációs központokban dolgozó akkreditált mediátorok számára általában nincs ilyen előírás.

A publikáció hagyományos formái mellett, amilyen például a Bulgáriában megbecsült Dobrinka Chankova professzor által írt, a mediáció büntetőjogi alkalmazhatóságával foglalkozó “Mediáció az áldozat és az elkövető között” című könyv, számos mediáció gyakorlatának tökéletesítését és népszerűsítését elősegítő on-line forrás jelent meg a bolgár szakemberek és érdeklődők számára az utóbbi években. Fontos információforrás a mediáció iránt érdeklődők számára a “Mediátorok Európai hálózata a határok közti vitarendezésért Európában” projekt (2011-2012) keretében létrehozott, angol nyelven is elérhető weboldal, amely egyrészt széles körű tájékoztatást szolgáltat a mediáció jogi kereteiről Bulgáriában és a legtöbb EU-s Tagállamban, emellett online mediációs szolgáltatásokat ajánl (Welcome to the on-line Mediation Center: http://www.mediation-net.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=13&Itemid=5&lang=en) és információkat nyújt a közvetítéssel kapcsolatos rendezvényekről, hírekről is (http://www.mediation-net.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=11&Itemid=4&lang=en).

Egyelőre csak bolgár nyelven érhető el egy kifejezetten mediációs praktikák megosztására készült weboldal, ami tippeket ad a mediációban résztvevő felek és ügyvédek számára, de megtalálhatók rajta nyilvános oktatási anyagok és publikációk is (http://bgmediation.com/).

Források:

State Gazette

(No. 110/17.12.2004, SG No. 27/1 April 2011.,

No. 59/20.07.2007, 1.03.2008,SG No.5/14 January 2011

No.  26/27.03.2007, SG No.29/ 8 April 2011.

No. 110/17.12.2004, SG No. 27/1 April 2011.

No. 59/20.07.2007, 1.03.2008, SG No.5/14 January 2011)

http://srs.justice.bg/srs/200

– Statistics of the Court Settlement Center at the Sofia Regional Court

http://www.vss.justice.bg/bg/start.htm

 – Supreme Judicial Council, Summarized Annual Statistical Tables 

http://mediation-net.eu/index.php?lang=en

http://www.mediation-eirene.eu/mediation-in-europe/bulgaria/?lang=en

– Eirene Project publication


Kapcsolódó cikkek

2022. január 18.

A fizetett szabadság és a túlórapótlék viszonyát értelmezte az EUB

Az EUB azt vizsgálta, hogy ellentétes-e az uniós joggal, ha a kollektív szerződés kizárja a fizetett szabadság időtartamát a ledolgozott munkaidőért járó túlórapótlék számításából és ezzel potenciálisan visszatartja a munkavállalót a szabadság kivételétől.