Megsértették a Kétfarkúak véleménynyilvánítási szabadságát

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EJEB megállapította a Magyar Kétfarkú Kutyapárt véleménynyilvánításhoz való jogának megsértését, mivel a mobilalkalmazásukat úgy tiltották be, hogy a korlátozás nem felelt meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

 

Az alapügy

2016. október 2-án Magyarország népszavazást tartott az Európai Unióba bevándorlók EU-n belüli áthelyezése ügyében. A népszavazás a kormány kezdeményezte, amely abban a kérdésben kérte a választók véleménynyilvánítását, hogy: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

[multibox]

A népszavazási kampány alatt az ellenzéki szervezetek arra bíztatták a választókat, hogy bojkottálják a kormány népszavazását, amely eredménytelensége esetén a választók kifejezhetik a népszavazás szellemiségével szembeni tiltakozásukat.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (továbbiakban: MKKP) a kampány során kifejlesztett egy okostelefon alkalmazást, amelyet szeptember 29-én tett elérhetővé a nyilvánosság számára. Az alkalmazás lényege az volt, hogy a választók anonim módon oszthatták meg a saját érvénytelen szavazólapjukról készült fényképet. Az alkalmazás célja az volt, hogy meg lehessen osztani a többi felhasználóval az érvénytelen szavazat kreatív kifejezését (pl. összefirkálás, humoros megjegyzések, stb.) A fotók alatt kommentelni is lehetett, szintén nonim módon. Az alkalmazásról a főbb magyar médiumok is beszámoltak, így az hamar ismertté vált.

Már az indulás napján panasz érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) az alkalmazás miatt.

Az NVB másnapi döntésében megállapította, hogy az alkalmazás elérhetővé tételével az MKKP megsértette a választás tisztességességét, a szavazás titkosságát és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit. és eltiltotta  a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) és az Alaptörvény rendelkezéseinek jövőbeni megsértésétől.

Az NVB egy 2014-es döntésére hivatkozott, amely szerint a választók nem kezelhetik a szavazólapot saját tulajdonukként, így nem vihetik ki azt a szavazóhelyiségből és nem is készíthetnek fényképet a saját szavazólapjukról. Az NVB fenntartotta korábbi álláspontját, amely szerint a fénykép készítése választási csaláshoz vezethet. Azt is megállapította, hogy a titkos szavazásra vonatkozó előírás ugyan nem állapít meg kötelezettséget a választókra nézve, de együttműködésük nélkül ez az elv nem valósítható meg. Az NVB a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy az MKKP applikációja alkalmas volt arra, hogy a választási szervekbe vetett bizalmat megkérdőjelezze, illetve, hogy őket a nyilvánosság előtt negatív színben tüntesse fel.

Az MKKP nem értett egyet az NVB döntésével, ezért annak bírósági felülvizsgálatát kérte a Kúriától.

A Kúria 2016. október 10-én meghozott ítéletében hatályában fenntartotta az NVB döntését és megállapította a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a szavazólap célja, hogy a választók annak segítségével fejezhetik ki véleményüket a népszavazási kérdésben. A Kúria szerint azonban a szavazólap lefényképezése és közzététele nem egyeztethető össze ezzel a céllal. A fényképezés és a nyilvánosságra hozatal megtiltásával az NVB nem sértette meg a választók véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, mivel a szavazólap kitöltésével és a döntésük közzétételével lehetőségük volt megosztani másokkal az álláspontjukat. A Kúria részben megváltoztatta az NVB határozatát, illetve megállapította, hogy az MKKP nem sértette meg a választási eljárás titkosságát és nem tüntette fel negatív színben a választási szervek munkáját. A Kúria szerint döntésének időpontjában nem volt olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, amely megtiltotta volna a választóknak a szavazólapjuk lefényképezését, illetve az applikáció sem tette lehetővé a választók személyazonosságának nyilvánosságra kerülését.

[htmlbox valasztojogi_komm]

A fenti üggyel párhuzamosan ismét bejelentés érkezett az NVB-hez az MKKP “szavazz érvénytelenül” alkalmazása miatt, amely a bejelentő szerint sérti a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, illetve a választási eljárás tisztességességét és titkosságát.

Ebben az ügyben az NVB megismételte korábbi álláspontját és 832.500 forintos bírságot szabott ki az MKKP-ra.

Az MKKP ismét kérte a döntés bírósági felülvizsgálatát a Kúriától.

A Kúria döntésében jóváhagyta az NVB határozatát és megállapította a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését. Döntésének indokaként ugyanarra hivatkozott, mint a korábbi esetben. A Kúria végül 100.000 forintra mérsékelte a kiszabott bírság összegét.

Az MKKP alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz a Kúria mindkét ítéltével szemben. Arra hivatkozott, hogy a Kúria döntéseivel megsértette az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. A Kúria szerint az MKKP a mobilalkalmazás elérhetővé tételével jogsértést követett el, amellyel a közösségi médiában terjedő közhangulatra reagált.

Az MKKP szerint azonban az állampolgárok rendszeresen megosztják egymással az eseményeiket, a gondolataikat és a véleményüket az interneten keresztül, amelyhez hozzá tartozik a mobiltelefonnal készített felvételek közzététele is. A választásokkal kapcsolatban pedig a közösségi portálokon megosztják szavazólapjaikat is. Az MKKP a mobilalkalmazás kifejlesztésével és elérhetővé tételével lehetővé akarta tenni a választók számára, hogy anonim módon oszthassák meg egymással a szavazólapjaikról készült fényképeket és véleményüket, így gyakorolva a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, anélkül, hogy az egyes fotók vagy vélemények egy konkrét személyhez lennének kapcsolhatók. Az MKKP szerint a fénykép készítése és megosztása egyértelműen a szabad véleménynyilvánítás keretei közé tartozik és annak egyik legfontosabb részét, a közügyek nyilvános megvitatását teszi lehetővé. Az MKKP szerint a Kúria döntésével alkotmányos indok nélkül korlátozta a választók és az ő véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Azt is vitatta, hogy az alkalmazás kifejlesztésével megsértette volna a választás tisztességességét és titkosságát, mivel a fotók és vélemények alapján az alkalmazás felhasználói nem voltak azonosíthatók. Mindezek alapján az MKKP véleménye szerint a fentiek nem szolgálhatnak jogszerű célként a véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozására. Még ha az alkalmazás megsértette volna a választás titkosságát, annak betiltása akkor is aránytalannak tekinthető.

Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányjogi panaszt, mivel szerinte a Kúria döntései nem sértették meg az MKKP véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az AB szerint ugyan a döntés tényleg érinti a választók szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, de az NVB döntése nem sértette meg azt, mindössze csak annyit állapított meg, hogy a szavazólapokról lefényképezése és megosztása nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Az AB úgy érvelt, hogy az MKKP egy fórumot hozott létre a választók számára, ahol megoszthatták a képeket és a népszavazással kapcsolatos véleményüket, azonban ezt nem lehet az MKKP önálló véleményeként értékelni. Mivel az MKKP csak a választók véleménynyilvánításhoz való jogának megsértését kifogásolta, ezért az AB szerint a Kúria döntése az ő alkotmányos jogait nem érintette.

A jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően az MKKP végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához (továbbiakban: EJEB) fordult.

[htmlbox gyulekezesi_komm]

Az EJEB megállapításai

Az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) 10. Cikke és saját gyakorlata alapján döntött az MKKP kérelméről.

Kiemelte, hogy az EJEE 10. Cikke rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságát, amely magában foglalja az információ közlésének jogát, illetve a közösségnek azt a jogát, hogy a közölt információról értesülhessen.

Az EJEB több ítéletében tett megállapítása szerint a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a fényképek közzétételét is. A 10. Cikk ezenkívül magában foglalja az információ tartalmára, annak továbbítására és az azokhoz való hozzáférhetőségre, bármilyen korlátozás nélkül, kivéve, ha az feltétlenül szükséges.

Az EJEB a mobilalkalmazást a 10. Cikk által védettnek tekintette, mivel azt az MKKP azért hozta létre, hogy a választók információkat, véleményüket megoszthassák egymással az anonim fotók és vélemények segítségével. Mindezekre tekintettel a mobilalkalmazás a jelen ügyben kommunikációs értékkel bír, ezért az EJEB megállapította a közérdekűségét és a 10. Cikk alkalmazhatóságát. Sőt az EJEB szerint az MKKP az alkalmazás kifejlesztésével pont a 10. Cikkben foglaltakat segítette elő azzal, hogy lehetővé tette az információk megosztását és az ahhoz való hozzáférést. Tehát az alkalmazás korlátozásával Magyarország megsértette az MKKP-nak az EJEE 10. Cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az EJEB a következőkben azt vizsgálta, hogy a 10. Cikkben biztosított jog korlátozását jogszabály írta-e elő, illetve a korlátozásra jogszerű cél érdekében történt-e.

Az EJEB esetjogát vette alapul a jogszerűség kérdésének megítélésekor és idézte korábbi ítéleteiben kifejtett álláspontját, amely szerint a jogszerűség nem csak azt foglalja magában, hogy a nemzeti jogban léteznie kell egy a korlátozást előíró rendelkezésnek, hanem azt is, hogy annak az érintett személy számára hozzáférhetőnek, a jogsértés következményeinek pedig előreláthatónak kell lennie.

Az EJEB megállapítása szerint nincs ilyen jogi előírás Magyarországon, ugyanakkor amennyiben lenne is, a jelen eset akkor is az EJEE érintett cikkébe ütközne.

Az EJEB szerint az EJEE 10. Cikkében felsoroltakon kívül (a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása) nincs olyan legitim cél, amely alapot adhatna a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására. Hangsúlyozta, hogy a 10. Cikkben foglalt kivételeket a lehető legszűkebben kell értelmezni, azokat kiterjeszteni nem lehet. Annak érdekében, hogy az érintettek EJEE-ben foglalt jogát ne sértsék meg a korlátozás indoka csak az EJEE-ben megjelöltekhez kapcsolódó ok lehet.

A kormány szerint az MKKP jogának korlátozása szükséges volt a választási eljárás rendjének biztosítása, illetve a szavazólapok rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében. A kormány nem értett egyet az EJEE megsértésével, mivel intézkedését az EJEE 10. Cikke szerinti “mások jogainak védelmeként” értelmezte.

Az EJEB úgy értékelte a felek által előadottakat, hogy az NVB-nek döntése során a fényképek mobilalkalmazásba való feltöltése, mint a véleménynyilvánítás szabadságának kifejeződése és a népszavazási eljárás tisztességessége és titkossága között kellet érdekmérlegelési teszttel döntést hoznia. Ugyanakkor a Kúria éppen azt állapította meg ítéletében, hogy a fényképek feltöltése nem sérti a népszavazási eljárás tisztességességét és titkosságát.

Az EJEB egyetértett a Kúria ezen megállapításaival, azonban azokból éppen ellenkező következtetést vont le.

A kormány által előadottakkal kapcsolatban az EJEB szerint nem jutott tudomására olyan személy vagy személyek, azaz az EJEE szerinti “mások”, akiket hátrányosan érintett volna a fényképek anonim közzététele. A kormány nem tudta kimutatni a választási eljárásban bekövetkezett hátrányt sem, amelyet a fényképek közzététele okozott, amely esetlegesen a mobilapplikáció betiltásának indokaként szolgálhatott volna.

A kormány hivatkozott továbbá a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértésére is, amely a Ve-be ütközik, ugyanakkor nem tudta igazolni, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye összhangban áll az EJEE 10. Cikkében tételesen felsorolt korlátozási lehetőségek bármelyikével.

A fentiekre tekintettel az EJEB megállapította, hogy Magyarországnak nem volt jogszerű alapja az MKKP véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozására, ezért megsértette az MKKP EJEE-ben foglalt véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az EJEB döntésével a Kúria által kiszabott 100.000 forintos bírság, mint vagyoni kár megtérítésére kötelezte Magyarországot, illetve 3.000 eurót ítélt meg az MKKP-nak az eljárással felmerült költségeinek fedezésére.

(hudoc.ech.coe.int)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

---