Megsértették a Kétfarkúak véleménynyilvánítási szabadságát

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. január 25.
Rovat:

Az EJEB megállapította a Magyar Kétfarkú Kutyapárt véleménynyilvánításhoz való jogának megsértését, mivel a mobilalkalmazásukat úgy tiltották be, hogy a korlátozás nem felelt meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

 


Az alapügy

2016. október 2-án Magyarország népszavazást tartott az Európai Unióba bevándorlók EU-n belüli áthelyezése ügyében. A népszavazás a kormány kezdeményezte, amely abban a kérdésben kérte a választók véleménynyilvánítását, hogy: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

[multibox]

A népszavazási kampány alatt az ellenzéki szervezetek arra bíztatták a választókat, hogy bojkottálják a kormány népszavazását, amely eredménytelensége esetén a választók kifejezhetik a népszavazás szellemiségével szembeni tiltakozásukat.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (továbbiakban: MKKP) a kampány során kifejlesztett egy okostelefon alkalmazást, amelyet szeptember 29-én tett elérhetővé a nyilvánosság számára. Az alkalmazás lényege az volt, hogy a választók anonim módon oszthatták meg a saját érvénytelen szavazólapjukról készült fényképet. Az alkalmazás célja az volt, hogy meg lehessen osztani a többi felhasználóval az érvénytelen szavazat kreatív kifejezését (pl. összefirkálás, humoros megjegyzések, stb.) A fotók alatt kommentelni is lehetett, szintén nonim módon. Az alkalmazásról a főbb magyar médiumok is beszámoltak, így az hamar ismertté vált.

Már az indulás napján panasz érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) az alkalmazás miatt.

Az NVB másnapi döntésében megállapította, hogy az alkalmazás elérhetővé tételével az MKKP megsértette a választás tisztességességét, a szavazás titkosságát és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit. és eltiltotta  a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) és az Alaptörvény rendelkezéseinek jövőbeni megsértésétől.

Az NVB egy 2014-es döntésére hivatkozott, amely szerint a választók nem kezelhetik a szavazólapot saját tulajdonukként, így nem vihetik ki azt a szavazóhelyiségből és nem is készíthetnek fényképet a saját szavazólapjukról. Az NVB fenntartotta korábbi álláspontját, amely szerint a fénykép készítése választási csaláshoz vezethet. Azt is megállapította, hogy a titkos szavazásra vonatkozó előírás ugyan nem állapít meg kötelezettséget a választókra nézve, de együttműködésük nélkül ez az elv nem valósítható meg. Az NVB a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy az MKKP applikációja alkalmas volt arra, hogy a választási szervekbe vetett bizalmat megkérdőjelezze, illetve, hogy őket a nyilvánosság előtt negatív színben tüntesse fel.

Az MKKP nem értett egyet az NVB döntésével, ezért annak bírósági felülvizsgálatát kérte a Kúriától.

A Kúria 2016. október 10-én meghozott ítéletében hatályában fenntartotta az NVB döntését és megállapította a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a szavazólap célja, hogy a választók annak segítségével fejezhetik ki véleményüket a népszavazási kérdésben. A Kúria szerint azonban a szavazólap lefényképezése és közzététele nem egyeztethető össze ezzel a céllal. A fényképezés és a nyilvánosságra hozatal megtiltásával az NVB nem sértette meg a választók véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, mivel a szavazólap kitöltésével és a döntésük közzétételével lehetőségük volt megosztani másokkal az álláspontjukat. A Kúria részben megváltoztatta az NVB határozatát, illetve megállapította, hogy az MKKP nem sértette meg a választási eljárás titkosságát és nem tüntette fel negatív színben a választási szervek munkáját. A Kúria szerint döntésének időpontjában nem volt olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, amely megtiltotta volna a választóknak a szavazólapjuk lefényképezését, illetve az applikáció sem tette lehetővé a választók személyazonosságának nyilvánosságra kerülését.

[htmlbox valasztojogi_komm]

A fenti üggyel párhuzamosan ismét bejelentés érkezett az NVB-hez az MKKP “szavazz érvénytelenül” alkalmazása miatt, amely a bejelentő szerint sérti a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, illetve a választási eljárás tisztességességét és titkosságát.

Ebben az ügyben az NVB megismételte korábbi álláspontját és 832.500 forintos bírságot szabott ki az MKKP-ra.

Az MKKP ismét kérte a döntés bírósági felülvizsgálatát a Kúriától.

A Kúria döntésében jóváhagyta az NVB határozatát és megállapította a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését. Döntésének indokaként ugyanarra hivatkozott, mint a korábbi esetben. A Kúria végül 100.000 forintra mérsékelte a kiszabott bírság összegét.

Az MKKP alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz a Kúria mindkét ítéltével szemben. Arra hivatkozott, hogy a Kúria döntéseivel megsértette az Alaptörvény IX. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. A Kúria szerint az MKKP a mobilalkalmazás elérhetővé tételével jogsértést követett el, amellyel a közösségi médiában terjedő közhangulatra reagált.

Az MKKP szerint azonban az állampolgárok rendszeresen megosztják egymással az eseményeiket, a gondolataikat és a véleményüket az interneten keresztül, amelyhez hozzá tartozik a mobiltelefonnal készített felvételek közzététele is. A választásokkal kapcsolatban pedig a közösségi portálokon megosztják szavazólapjaikat is. Az MKKP a mobilalkalmazás kifejlesztésével és elérhetővé tételével lehetővé akarta tenni a választók számára, hogy anonim módon oszthassák meg egymással a szavazólapjaikról készült fényképeket és véleményüket, így gyakorolva a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, anélkül, hogy az egyes fotók vagy vélemények egy konkrét személyhez lennének kapcsolhatók. Az MKKP szerint a fénykép készítése és megosztása egyértelműen a szabad véleménynyilvánítás keretei közé tartozik és annak egyik legfontosabb részét, a közügyek nyilvános megvitatását teszi lehetővé. Az MKKP szerint a Kúria döntésével alkotmányos indok nélkül korlátozta a választók és az ő véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Azt is vitatta, hogy az alkalmazás kifejlesztésével megsértette volna a választás tisztességességét és titkosságát, mivel a fotók és vélemények alapján az alkalmazás felhasználói nem voltak azonosíthatók. Mindezek alapján az MKKP véleménye szerint a fentiek nem szolgálhatnak jogszerű célként a véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozására. Még ha az alkalmazás megsértette volna a választás titkosságát, annak betiltása akkor is aránytalannak tekinthető.

Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányjogi panaszt, mivel szerinte a Kúria döntései nem sértették meg az MKKP véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az AB szerint ugyan a döntés tényleg érinti a választók szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, de az NVB döntése nem sértette meg azt, mindössze csak annyit állapított meg, hogy a szavazólapokról lefényképezése és megosztása nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Az AB úgy érvelt, hogy az MKKP egy fórumot hozott létre a választók számára, ahol megoszthatták a képeket és a népszavazással kapcsolatos véleményüket, azonban ezt nem lehet az MKKP önálló véleményeként értékelni. Mivel az MKKP csak a választók véleménynyilvánításhoz való jogának megsértését kifogásolta, ezért az AB szerint a Kúria döntése az ő alkotmányos jogait nem érintette.

A jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően az MKKP végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához (továbbiakban: EJEB) fordult.

[htmlbox gyulekezesi_komm]

Az EJEB megállapításai

Az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) 10. Cikke és saját gyakorlata alapján döntött az MKKP kérelméről.

Kiemelte, hogy az EJEE 10. Cikke rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságát, amely magában foglalja az információ közlésének jogát, illetve a közösségnek azt a jogát, hogy a közölt információról értesülhessen.

Az EJEB több ítéletében tett megállapítása szerint a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a fényképek közzétételét is. A 10. Cikk ezenkívül magában foglalja az információ tartalmára, annak továbbítására és az azokhoz való hozzáférhetőségre, bármilyen korlátozás nélkül, kivéve, ha az feltétlenül szükséges.

Az EJEB a mobilalkalmazást a 10. Cikk által védettnek tekintette, mivel azt az MKKP azért hozta létre, hogy a választók információkat, véleményüket megoszthassák egymással az anonim fotók és vélemények segítségével. Mindezekre tekintettel a mobilalkalmazás a jelen ügyben kommunikációs értékkel bír, ezért az EJEB megállapította a közérdekűségét és a 10. Cikk alkalmazhatóságát. Sőt az EJEB szerint az MKKP az alkalmazás kifejlesztésével pont a 10. Cikkben foglaltakat segítette elő azzal, hogy lehetővé tette az információk megosztását és az ahhoz való hozzáférést. Tehát az alkalmazás korlátozásával Magyarország megsértette az MKKP-nak az EJEE 10. Cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az EJEB a következőkben azt vizsgálta, hogy a 10. Cikkben biztosított jog korlátozását jogszabály írta-e elő, illetve a korlátozásra jogszerű cél érdekében történt-e.

Az EJEB esetjogát vette alapul a jogszerűség kérdésének megítélésekor és idézte korábbi ítéleteiben kifejtett álláspontját, amely szerint a jogszerűség nem csak azt foglalja magában, hogy a nemzeti jogban léteznie kell egy a korlátozást előíró rendelkezésnek, hanem azt is, hogy annak az érintett személy számára hozzáférhetőnek, a jogsértés következményeinek pedig előreláthatónak kell lennie.

Az EJEB megállapítása szerint nincs ilyen jogi előírás Magyarországon, ugyanakkor amennyiben lenne is, a jelen eset akkor is az EJEE érintett cikkébe ütközne.

Az EJEB szerint az EJEE 10. Cikkében felsoroltakon kívül (a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása) nincs olyan legitim cél, amely alapot adhatna a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására. Hangsúlyozta, hogy a 10. Cikkben foglalt kivételeket a lehető legszűkebben kell értelmezni, azokat kiterjeszteni nem lehet. Annak érdekében, hogy az érintettek EJEE-ben foglalt jogát ne sértsék meg a korlátozás indoka csak az EJEE-ben megjelöltekhez kapcsolódó ok lehet.

A kormány szerint az MKKP jogának korlátozása szükséges volt a választási eljárás rendjének biztosítása, illetve a szavazólapok rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében. A kormány nem értett egyet az EJEE megsértésével, mivel intézkedését az EJEE 10. Cikke szerinti “mások jogainak védelmeként” értelmezte.

Az EJEB úgy értékelte a felek által előadottakat, hogy az NVB-nek döntése során a fényképek mobilalkalmazásba való feltöltése, mint a véleménynyilvánítás szabadságának kifejeződése és a népszavazási eljárás tisztességessége és titkossága között kellet érdekmérlegelési teszttel döntést hoznia. Ugyanakkor a Kúria éppen azt állapította meg ítéletében, hogy a fényképek feltöltése nem sérti a népszavazási eljárás tisztességességét és titkosságát.

Az EJEB egyetértett a Kúria ezen megállapításaival, azonban azokból éppen ellenkező következtetést vont le.

A kormány által előadottakkal kapcsolatban az EJEB szerint nem jutott tudomására olyan személy vagy személyek, azaz az EJEE szerinti “mások”, akiket hátrányosan érintett volna a fényképek anonim közzététele. A kormány nem tudta kimutatni a választási eljárásban bekövetkezett hátrányt sem, amelyet a fényképek közzététele okozott, amely esetlegesen a mobilapplikáció betiltásának indokaként szolgálhatott volna.

A kormány hivatkozott továbbá a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértésére is, amely a Ve-be ütközik, ugyanakkor nem tudta igazolni, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye összhangban áll az EJEE 10. Cikkében tételesen felsorolt korlátozási lehetőségek bármelyikével.

A fentiekre tekintettel az EJEB megállapította, hogy Magyarországnak nem volt jogszerű alapja az MKKP véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozására, ezért megsértette az MKKP EJEE-ben foglalt véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az EJEB döntésével a Kúria által kiszabott 100.000 forintos bírság, mint vagyoni kár megtérítésére kötelezte Magyarországot, illetve 3.000 eurót ítélt meg az MKKP-nak az eljárással felmerült költségeinek fedezésére.

(hudoc.ech.coe.int)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]


Kapcsolódó cikkek:


Németország – Kevesebb menekült, növekvő politikai feszültség
2018. augusztus 1.

A menedékkérők számának jelentős csökkenése, a kérelmek számának hasonló mértékű elutasítása ellenére a német belpolitikát az elmúlt időszakban eluralta a „migrációs” kormányválság, ami a júniusi brüsszeli csúcs után komédiába fordult. A német belügyminiszter Merkellel hadakozva többször lemondott, majd visszavonulót fújt, ám végül a helyén maradt; bár a kompromisszum megszületett, a megoldás továbbra se látszik.

Közteherviselés EU-n belüli munkavállaláskor
2018. július 25.

Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók társadalombiztosítási járulékai megfizetésének igazolását elemezzük, tekintettel az Európai Unió Bíróságának az Ömer Altun és társai ügyében mint bolgár munkavállalók Belgiumba történt kiküldetése kapcsán hozott ítéletére. Tanulság: az eset a rendeltetésszerű joggyakorlás példájául ne szolgáljon.

Új fejezet egy végtelen történetben – Körvonalazódik a Közös Agrárpolitikai 2020-as reformja
2018. július 23.

Ahogy a mezőgazdaság nem áll a közérdeklődés homlokterében, úgy az agrárjog is csak kevés jogász fantáziáját mozgatja meg. Pedig az EU 1962 óta létező Közös Agrárpolitikája az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót emészt fel. Nem csoda, hogy folyamatosan napirenden van, de nehezen megvalósítható a reformja. Nemrégiben indult meg az egyeztetés a tagállami agrárminiszterek között a 2020 utáni KAP-ról. Jelentős változások várhatók.

EU-agrárpolitika – Új fejezet körvonalazódik
2018. július 17.

Nemrég indult meg az egyeztetés a tagállami miniszterek között az EU 1962 óta létező, az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót felemésztő Közös Agrárpolitikájának reformjáról. Nem csoda, hogy a kérdés folyamatosan napirenden van, mint ahogy a megvalósítás sem könnyű. Jelentős változások várhatók 2020 után.

Az előzetes letartóztatás nem megoldás
2018. július 9.

A Bíróság 2003 óta 46 eseteben marasztalta el Magyarországot az előzetes letartóztatás indokolatlan használata és az EJEE 5. § (3) bekezdésében foglalt szabadsághoz való jog megsértése miatt. Erre tekintettel az EJEB az ügyet úgynevezett “pilot judgement” eljárás keretében vizsgálta.