Nem könnyű ukrán menekültként állást találni az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ukránok három évre kaphatnak munkavállalási engedélyt az Európai Unióban. De milyen nehéz itt állást találni? Ausztriában követtük két álláskereső ukrán nő történetét a Real Economy-ban, és szakembereket is kérdeztünk a témában.

A háború elől menekülő ukránok három évre kapnak munkavállalási engedélyt az EU-ban. Az viszont kérdés, hogy mennyire könnyű nekik munkát találni, és persze ez is, hogy mit jelent a jelenlétük az európai munkaerőpiacra nézve.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már több mint 7 millió ukrán hagyta el az országát, bár közülük nagyjából 2 millióan már visszatértek.

Többségük nő és gyermek. Automatikus tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaptak három évre az Európai Uniótól, de nem könnyű elhelyezkedni: nem mindig beszélik a nyelvet, egyedül kell ellátniuk a gyerekeiket, nem feltétlenül ismerik el az otthon szerzett végzettségüket, ráadásul traumatizáltak lehetnek.

Segítségképpen az EU nyelvtanfolyamokat és képzéseket biztosít számukra, illetve ukrán nyelvű útmutatót a munkakereséshez. Emellett az uniós munkáltatók is segítséget kapnak az ukrán végzettségek értelmezéséhez és elfogadásához.

A harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő eszköze elnevezésű, többnyelvű alkalmazást a harmadik országbeli állampolgárokat segítő szervezetek számára készítette az Európai Unió. Az eszköz segítségével a szervezetek felmérhetik és rögzíthetik a harmadik országbeli állampolgárok készségeit, képesítéseit és szakmai tapasztalatait, és személyre szabott tanácsokkal láthatják el őket, így például ajánlhatják az oklevelek elismertetését, a készségek érvényesítését, a továbbképzést vagy a foglalkoztatást támogató szolgáltatások igénybevételét.

!function(e,i,n,s){var t="InfogramEmbeds",d=e.getElementsByTagName("script")[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement("script");o.async=1,o.id=n,o.src="https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js",d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,"infogram-async");

Van, akinek könnyen megy

Több mint 40 ezer ukrán menekült döntött úgy, hogy – egy időre legalábbis – Ausztriában marad. Egy ideiglenes engedély lehetővé teszi számukra, hogy munkát is vállaljanak az országban.

Az ország déli részére utazott stábunk, a hegyeiről és tavairól híres Karintiába. Natalija kozmetikus volt Ukrajnában. Amikor megérkezett a helyi menekültközpontba, a hotelben máris szállást és munkát ajánlottak neki.

„Szeretek itt dolgozni. Szeptemberig kötöttünk szerződést, aztán meglátom, hogy áll a helyzet Ukrajnában,” mesélte Natalija Voznyuk az Euronewsnak.

Ausztriában virágzik a turizmus, 2019 óta a vendéglátóiparban megnőtt a munkaerőhiány, sok munkáltató nem talál megfelelő munkaerőt. A szállodaigazgató számára ésszerű döntésnek tűnt a szabad szobákat és szabad pozíciókat felajánlani nyárra az ukrán menekülteknek.

„Most nagyjából 60-70 ember lakik itt, és közülük 29-en nálunk is dolgoznak különböző területeken: a konyhán, az étteremben, takarítóként, gyermekfelügyelőként. Nagyon jól működik. Van persze nyelvi akadály, de igyekszünk kezelni,” mondta a HR-igazgató, Alexandra Tiefenbacher.

Natalija beszél néhány szót angolul, ami lehetővé teszi számára, hogy szót értsen a kollégáival. De ellátni a munkáját és vigyázni az 5 éves lányára is nem mindig könnyű.

„Nehéz. Van ugyan itt egy játszószoba, de csak fél 5-ig van nyitva. Ha este 11-ig vagyok műszakban, meg kell kérnem valakit, hogy vigyázzon rá,” mondta.

Másoknak nehéz, pedig szakember hiány is van

Ausztriában az egészségügyi- és az IT-szektorban is szakemberhiány van. Bár az Ukrajnából ide érkező menekültek fele diplomás, mégsem könnyű gyorsan betölteni egy-egy ilyen pozíciót.

Bécsben találkozott stábunk egy másik ukrán menekülttel, a háromgyermekes Gannával, aki némettanár. Elkísérték őt egy menekülteknek kialakított munkaügyi központba.

„A legfontosabb számomra az volt, hogy találjak iskolai helyet a három gyerekemnek. És most, hogy sikerült, tudok munkát keresni,” mesélte Ganna.

Ganna szeretne némettanárként olyan menekülteknek segíteni, akik nem beszélik a nyelvet. De a diplomáját nem ismerik el itt. „A bizonyítványaimat le kell fordítani, hitelesíttetni és elismertetni itt. Ez gondot jelent, mert nagyon sokáig tart.”

A munkaügyi központ dolgozói segítenek ebben Gannának.

„Elkísértük őket ezekre a találkozókra, fordítunk, és segítünk, ahol kell. A cél egy nagy hálózat kiépítése, hogy minden partnerrel együtt dolgozzunk, mert akkor a lehető leggyorsabban tudunk segíteni,” magyarázta az Itworks alkalmazottja, Marjana Celebi.

Addig pedig Ganna – akárcsak a többi, Ausztriában regisztrált menekült – minimálbért kap és egészségbiztosítást.

Hogyan felelhet Európa ezekre a kihívásokra? Erről Sandra Leitnert, a migrációs folyamatok szakértőjét kérdeztük.

„Ha csak a munkaerő-piaci integrációról van szó, ha nem vesszük figyelembe a kulturális szempontokat, a politikai hatásokat, akkor azt hiszem, sokat tanultunk az előző migrációs hullámokból, olyan szempontból, hogy mi az, ami valóban fontos a munkaerő-piaci átmenet zökkenőmentessége szempontjából. Ez pedig a nyelv, az oktatás, a képesítések elismerése, és ha ezek megvannak, akkor szerintem bárki boldogulhat,” véli a közgazdász.

A 2015-ös migrációs válság tapasztalata segít

Johannes Kopf az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója, és egyben az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Hálózatának vezetője. Őt kérdezte a műsor házigazdája, Naomi Lloyd.

Ebben a hálózatban mind a 27 uniós tagállam, Norvégia, Izland és Lichtenstein, valamint az Európai Bizottság részt vesz, és lehetővé teszi számukra a legjobb gyakorlatok megosztását, valamint az ötletek és tapasztalatok cseréjét.

A hálózat kulcsszerepet játszik abban, hogy az újonnan érkezett ukránok készségei megfeleljenek a munkaerőpiac igényeinek, és nyilvánosan kifejezte szolidaritását az ukránokkal, valamint elkötelezettségét a háború elől menekülők támogatása mellett.

Naomi Lloyd:Hogyan tudják európai szinten kezelni az ukrán menekültek megjelenését?

Johannes Kopf: Ez a téma már néhány nappal a borzalmas háború kitörése után aktuálissá vált, amikor a lengyel kollégáink értesítették a hálózatot, hogy hamarosan itt lesznek az első ukrán menekültek, akiknek segítségre lesz szükségük. Ez pedig a szolidaritás egy valóban nagy hullámát okozta az állami foglalkoztatási szolgálatoknál Európa-szerte. Van néhány állam, Svédország, Németország és Ausztria is, amelyek elég nagy tapasztalatra tettek szert a 2015-16-os menekültválság alatt és után. Például hogy hogyan szervezzék meg a képzések elismerésének folyamatát, vagy hogyan térképezzék fel az egyén készségeit az anyanyelvükön.

Naomi Lloyd:Nagyon bizonytalan, hogy meddig húzódhat el a háború, de sok ukrán haza akar menni. Ennek fényében, hogyan lehet integrálni őket az európai munkaerőpiacra?

Johannes Kopf: Jelenleg az ide érkezők többsége nő és gyerek, természetesen különböző szükségletekkel. De a legfontosabb, hogy gyermekfelügyeletre biztosan szükség van. Ausztriának elegendő helyet kell biztosítania iskolákban, óvodákban. A következő lépés a munkaerőpiacra való belépés. Persze van munkaerőhiány is, és olyan vállalatok, amelyek képzett szakembereket keresnek, és most felcsillant a remény, hogy találnak is, például IT-szakembert Ukrajnából. De én nem igazán szeretem összemosni a menekültügyi kérdéseket a munkaerőpiaci igényekkel. És igen, sokkal jobb integrálni ezeket az embereket, mint csupán szociális ellátást fizetni nekik. De ez elsősorban – és ez a legfontosabb – humanitárius kérdés.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.