EU: Legyen világos, mi árt az egészségnek és a klímának!


Az Európai Bizottság (EB) a Zöld Fordulat céljainak eléréséért akciócsomaggal állt elő. Javasolja a termékmegjelölési szabályok szigorítását és kibővítését. A koncepció az élelmiszereknél már ismert: a csomagoláson színek jelölik a káros összetevők arányát. Ez a legtöbb országban csak ajánlás, az EB viszont kötelezővé tenné.

I. Tényleg környezetbarátan mos a zöld mosógép?

1. Termékmegjelöléssel a Zöld Fordulatért

A EU Zöld Fordulata, az úgynevezett Green Deal elfogadásával a tagállamok vállalták, hogy 2050-ig klímasemlegessé teszik az EU-t és köztes célként 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentik a károsanyag kibocsájtásukat 1990-es értékhez képest. A cél elérésének részeként az Európai Bizottság (EB) márciusban átfogó javaslatcsomaggal állt elő: A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv néven bemutatott csomaggal Brüsszel el akarja érni, hogy az uniós piacon forgalmazott szinte valamennyi áru gyártása, szállítása és élettartama utáni feldolgozása környezetbarátabbá, körforgásos jellegűvé és energia-hatékonyabbá váljon.[1] A cselekvési terv központi eleme a fenntartható termékek normává tételéről szóló jogszabálytervezet.[2] Ez szabályokat tartalmaz a

  • a textíliák tartósabbá, javíthatóvá, újrahasználhatóvá és újrafeldolgozhatóvá tételére;
  • az építési termékek arra alkalmassá tételére, hogy hozzájáruljanak az épített környezetet fenntarthatóvá tételéhez és az ezzel kapcsolatos éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez;
  • az energiacímkézési és termékmegjelölési szabályok szigorítását és kibővítését.

Utóbbi különösen fontos, mert az éghajlati célok elérését nehezíti, hogy napjainkban az se egyértelmű, mely termékek környezetbarátok.

2. Mindenre stempli kerül

Háztartási gépek vásárlásánál a fogyasztok jelenleg is világos információkat kapnak a termékek energiaigényéről. A fenntartható termékek normává tételéről szóló jogszabálytervezet hasonló jelölést vezetne be számos más árú, mindenekelőtt a textíliák, a lakberendezési cikkek és az építőanyagok vonatkozásában is.

A gyártók csak olyan termékeket árulhatnának Európában, amelyek tartósak, javíthatók és újrahasznosíthatók. Minden termékre egy digitális termékútlevélnek nevezett QR-kód kerülne, amivel a fogyasztó pontos információkat kapna

  • a termék várható élettartamáról;
  • okos eszközök esetén a szoftver frissítés gyakoriságáról és esetleges költségeiről;
  • a meghibásodott termék javíttatásáról;
  • a javíthatatlan termékek újrafeldolgozásáról;
  • az aggodalomra okot adó anyagok nyomon követéséről az ellátási, szállítási és lebontási láncban.

A legfontosabb információkat a gyártók a javaslat értelmében a terméken, illetve annak csomagolásán és honlapjukon is kötelesek lesznek felütni. A tervezet egy további előírása szerint az el nem adott termékeket csak kivételes esetben semmisíthetnék meg a gyártók.

3. Amit zöldnek neveznek legyen tényleg zöld!

Az EB eltökélt, hogy véget vet a környezetvédők által greenwashing néven illetett jelenségnek: félrevezető információk a termékek ökológiai és szociális kihatásairól, az élettartamukról és javíthatóságukról. Ennek érdekében változni fog a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv.[3] Ez már a jelenleg hatályos formájában is tételesen felsorol olyan terméktulajdonságokat, amelyekkel kapcsolatban nem szabad félrevezető információt közölni a fogyasztókkal. Az úgynevezett fekete lista a tervek szerint a termékek ökológiai kihatásaival fog kiegészülni, mint például az élettartam. Okos termékek esetén pedig azt sem szabad majd elhallgatni, hogy a termék egy idő után szoftverfrissítés nélkül csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható.

Ezen túlmenően a jövőben tilos lenne termékeket egyszerűen csak ’környezetbarát’, ’öko’ vagy ’zöld’ jelzőkkel illetni a nélkül, hogy a gyártó a terméken feltüntetné, miért tartja a termékét ilyennek. Minél erősebb érzelmi hatás kiváltására alkalmas a megjelölés, illetve az azt középpontba állító reklám, annál szigorúbban kellene a bíróságoknak megítélniük, hogy a gyártó magyarázata valóban megfelel-e a tényeknek – áll az EB javaslatában. A jól csengő minősítések nem lennének használhatók, ha ezek csak egyes összetevőkre és nem az egész termékre igazak.

Az EB javaslata szerint a gyártó egyszerű szándéknyilatkozata a környezet védelméről nem lesz elegendőek ahhoz, hogy magát, illetve termékeiket környezetbarátnak nevezze. Ehhez objektív és ellenőrizhető kötelezettségeket kell vállalnia, amelyek elérését független szervezetek ellenőrzik. Az ökovédjegyeket pedig csak akkor lenne szabad a terméken feltüntetni, ha azokat független szervezet ítéli oda és ellenőrzik az objektív megítélési kritériumok betartását. Erre példa a sokak által ismert német Grüne Punkt, azaz Zöld Pont feliratú, egymásba forduló nyilakból álló embléma. A külcsín egyébként jóval több, mint a belbecs. A Grüne Punkt mindössze annyit igazol, hogy az árucikk gyártója részt vesz a szelektív hulladékgyűjtésben, ami szinte minden európai országban létezik, igaz, csak kevésben kötelező.

Sok országban már most is tilos a környezetvédelmi szempontból megtévesztő reklámozás. Mégis van értelme az európai jogharmonizációnak, mert például Németországban csak általános tilalom van, amit a bírósági joggyakorlat konkretizált. E szerint elegendő, ha a gyártó konkretizálja, mit ért a ’környezetbarát’, ’öko’ vagy ’zöld’ minősítés alatt. Ha a termék megfelel ennek a saját definíciónak, bátran minősítheti az áruját környezetbarátnak, még, ha objektív távol is áll attól. Az EB által tervezett harmonizáció értelmében viszont a jövőben a gyártó, ha például a ’klímasemleges’ minősítést írja a termékre, el kell magyaráznia a csomagolásán vagy a honlapján, mit tesz a klímasemlegesség eléréséért, tehát például ki kell derülnie, hogy aktívan tesz-e az energiatakarékosságért, vagy csak zöld CO2-tanusítványokat vásárol az EU Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszerében (EU ETS).

4. „A csomag fontos lépés a ’Zöld Fordulat’-hoz vezető úton”

– kommentálta az EB tervezetét az elismert düsseldorfi iparjogvédelmi és szabadalmi iroda, a ’Heuking Kühn Lüer Wojtek’ szakjogásza, Astrid Luedtke. „Az európai piacon értékesítő cégeknek termékeik gyártási helyüktől függetlenül meg kell majd felelniük a szigorú előírásoknak” – indokolta a véleményét. Hozzátette, hogy az új irányelv beruházások sokaságához és munkahelyteremtéshez is vezetne a termékjavítás és a hulladékfeldolgozás területén.[4]

Környezet- és fogyasztóvédő civil szervezetek legalább ilyen fontosnak tartják, hogy a több és átláthatóbb információknak köszönhetően a fogyasztók számára kézzelfoghatóbb lesz a Green Deal és a megvalósításáért tett politikai döntések.

A PR-ügynökségek érdekképviseleti szervei pedig elsősorban azért üdvözölték a tervezetet, mert az egységes európai szabályozással világossá válik, hogy a reklámokra azonos szabályok vonatkoznak, készüljenek, illetve kerüljenek kisugárzásra bármely tagállamban.

II. Tényleg egészség a cukormentes müzliszelet?

1. Nutri score

Az élelmiszerek csomagolásán a legtöbb európai országban a közlekedési lámpához hasonló színkód jelöli a fontos összetevők arányát. A rendszerre a legtöbb országban a nutri-score kifejezést alkalmazzák, ami a latin ’nutritio’, tehát ’táplálkozás’ és az angol ’score’, magyarul ’értékelés’ összetétele. A lámpa a fogyasztók számára könnyen átláthatóvá hivatott tenniük, mennyi zsírt, zsírsavat, cukrot és sót tartalmaz egy termék, valamint, hogy ez a mennyiség miként viszonyul az ajánlott napi beviteli értékhez.

Fontos tisztázni, hogy a nutri-score nem a tápértékjelölés. Utóbbi már most is minden élelmiszeren találkozunk, mert 2011 óta kötelező az Unióban. Az 1169/2011/EU rendelet értelmében előrecsomagolt élelmiszereket olyan címkével kell ellátni, amely tájékoztatja a fogyasztókat a kérdéses termék energiaértékéről és tápanyagtartalmáról. Ez az úgynevezett tápértékjelölés, melyet vagy közvetlenül a csomagoláson, vagy a csomagolásra rögzített címkén kell feltüntetni. A tápértékjelölésnek tartalmaznia kell a termék energiaértékét, valamint zsír-, telítettzsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmát kilojoule-ban (kJ), valamint kilokalóriában (kcal) kifejezve, 100 g vagy 100 ml élelmiszerre vonatkozóan.

2. Úttörő britek, felzárkózó németek és ellenkező olaszok

Európában elsőként a britek vezették be a jelzőlámpa-rendszert már 2004-ben, igaz, csak a gyártók önkéntes részvételével. Mivel épp a legegészségtelenebb termékek gyártói nem csatlakoztak a kezdeményezéshez, a fogyasztóvédők értelmetlennek tartják a rendszer sikeréről, illetve sikertelenségéről beszélni. Ennek igazolására egy NGO, az ’Action on Sugar’ 2016-os tanulmányában megvizsgált 131 ízesített italt és megállapította, hogy 98 százalékuk a piros jelzést jelentő mennyiségű cukrot tartalmaz, több ital a napi ajánlott mennyiség háromszorosát! Így a nutri-score-t nem alkalmazó Starbucks egyik közkedvelt gyümölcsös teájában, a ’Hot Mulled Fruit’-ban 99 g, 25 teáskanálnyi cukrot találta az NGO! Egy másik brit civil szervezet, a ’Which?’ sikerről beszélt, tekintettel arra, hogy reprezentatív felmérésük szerint a fogyasztók 90 százaléka gyors, érthető információnak tartja a színeket, sok gyártó pedig változtatott a receptúrán a kedvezőbb besorolás érdekében.

Az elmúlt években többek között Luxemburgban, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban és Franciaországban tették kötelezővé a jelzőlámpa feltüntetése a csomagoláson. Azonban azt egységes európai szabályozás hiányában a kontinens boltjaiban kapható élelmiszerek mindössze 25 százalékán figyelmezteti lámpa a fogyasztókat a sok zsírra, cukorra és sóra. Az EB már 2010-ben jogharmonizációt javasolt, de a tervezet megbukott a tagállamok ellenállásán. 2020-ban újra nekifutottak Brüsszelben.[5] A javaslat elfogadásának esélyét nagyban növeli, hogy 2020 novembere óta Németországban is alkalmazandó a lámpa. Igaz, csak kormányzati ajánlás, a gyártók maguk döntenek a feltüntetéséről. Európában a legnagyobb, világviszonylatban pedig a második legjelentősebb exportőr az élelmiszeriparban is nagyhatalom: német cégek 2020-ban 62 milliárd euró értékben adtak el külföldre élelmiszert, ennek 70 százalékát az Unión belül. A német gyártók, akik odahaza már feltüntetik a csomagolásokon a színeket, nagyrészt ilyen csomagolással is exportálják az élelmiszereket. Ennek köszönhetően a nutri-score azokban a tagállamokban is egyre többet láthatók, ahol nincs alkalmazási kötelezettség vagy ajánlás.

Az európai szabályozást mindenekelőtt Itália akadályozza. Róma 2020 szeptemberében Ciprussal, Csehországgal, Görögországgal, Magyarországgal, Lettországgal és Romániával közös nyilatkozatban foglalt állást a rendszer ellen. Az ellenző tagállamok véleménye szerint a lámpa félrevezető: „A parmezán és az olíva olaj is piros megjelölést kapna a magas zsírtartalma miatt” – igazolta példával az álláspontot Salvatore De Meo olasz EP-képviselő.[6] „Pedig az egészségügyi mutatók és a várható élettartam mutatja, hogy a mediterrán országokban élők, például a sok olívát és parmezánt fogyasztó olaszok egészségesen táplálkoznak.”

Ezt a véleményt sok fogyasztóvédő és táplálkozási szakember is osztja, többségük mégis a nutri-score mellett van, mert „eddig nem sikerült jobb megoldást találni a fogyasztók világos tájékoztatására” – érvelt a lámpa kötelezővé tétele mellett Európa legnagyobb fogyasztóvédelmi lobbiszervezete, az European Consumer Organisation (BEUC) szakreferense, Emma Calvert.[7]

3. A franciából páneurópai rendszer lehet

A nutri-score Európában először Franciaországban lett kötelező 2015-ben. Lényegében az ott elfogadott rendszert vették át a lámpát kötelezővé tevő, vagy annak alkalmazását ajánló európai országok, így a németek. Most pedig az EB is a francia szabályozás európaivá tételét javasolja. Ez három típusú információt tartalmaz: a csomagolása jól látható részén fel kell tüntetni a zsír, a zsírsavak, a cukor és a só (1) mennyiségét és (2) arányukat a napi ajánlott beviteli mértékéhez viszonyítva, valamint (3) három színnel kell jelölni, hogy az arány alapján mennyire egészségtelen a termék: a zöld az alacsony, a sárga a közepes, a piros a magas értéket teszi nyilvánvalóvá.

A franciák az arány kiszámításánál a brit állami élelmiszer-biztonsági szervezet, a Department of Health und Food Standards Agency (FSA) által kiszámított felnőttek számára ajánlott mennyiséget tekintik etalonnak. Ezeket az értékeket venné át az európai jogalkotó is, amelyeket az FSA a 2004-es nagy-britanniai, a rendszer a gyártók önkéntességén alapuló bevezetése előtt számolt ki.

4. Félrevezető értékek és színek

Az FSA számait a fogyasztóvédők és táplálkozási szakemberek többsége több okból is félrevezetőnek tartja:

  • az ideálisnak tartott napi 2,5 g sóba csak a nátriummennyiséget kell figyelembe venni, holott só más formában is előfordulhat;
  • a 100 g, illetve 100 ml / 0,003 g alatti só és cukor mennyiség nullának számít, pedig a nap végére sok, kis mennyiséget tartalmazó termék fogyasztásából is jelentős bevitel keletkezik;
  • az FSA minden felnőtt esetében azonos ideális beviteli mennyiséggel számol, független az életkortól és a fizikai aktivitástól.

A francia-belga terméktesztekre specializálódott független szervezet, a ’Test Achats/Test Santé’ vizsgálatával igazolta a francia számítási mód egy további gyenge pontját: a svájci élelmiszeripari holding, az Emmi világszerte kapható Caffe Latte-készítménye sárga színt kapott, pedig annyi cukrot tartalmaz, mint a Coca-Cola! Ennek oka, hogy a legalább 80 százalékos tej tartalmú italok, mint az Emmi Caffe Latte-je élelmiszernek és nem italnak számítanak a színének meghatározásánál, amit a rendszer kitalálói a tej kedvező élettani hatásaival magyaráznak. A francia-belga NGO szerint a cukron mellett az édesítőket, a színezékeket és a tartósítószereteket mértékét is fel kellene tüntetni.

További probléma, hogy a nutri-score nagy-britanniai alkalmazásának 2004-es kezdete óta az élelmiszergyártóknak bevett módszereik alakultak ki a lámpa megtévesztésére. Például proteint vagy oldódó étkezési rostokat, tehát növényi eredetű szénhidrátok adnak a termékekhez, így csökkentve a cukor arányát a számításnál. Szintén standard, hogy a gyártók az olyan élelmiszereknél, amelyeket közvetlenül nem szokás fogyasztani, az otthoni felhasználással tipikusan előálló étel vagy ital összetétele alapján kalkulálják a lámpát. Az érthetőség kedvéért egy példa: a cukrozott instant kakaópor összetevői helyett a tejjel vegyített por, azaz a kakaóital alapján számolnak, ami a gyártó által javasolt legalacsonyabb zsírtartalmú tej és kevés kakaópor mellett nagyon alacsony cukortartalmat eredményez, holott a fogyasztók döntőt többsége zsírosabb tejet használ és sokkal több kakaóport kanalaz a bögréjébe. Így a Nestlé, a Nesquik gyártója 13,5 g porral és 200 ml zsírszegény tejjel kalkulál, ami zöld színt eredményez[8], pedig a svájci konszern által „a kiegyensúlyozott reggeli részének” mondott ’nyuszis’ por 80 százaléka cukor!

„A nutri-score nagy segítség fogyasztóknak, de nem ad választ sok fontos kérdésre” – fogalmazott a legjelentősebb német fogyasztóvédelmi civil szervezet, a Verbraucherzentrale hamburgi vezetője és megnevezte a rendszer további gyenge pontját: nem tájékoztatja a fogyasztókat, hogy egy termék regionális-e, illetve ökologikus gazdálkodásból származik-e.[9] A szervezet egy alternatív modellel állt elő.[10] A jó nevű német tudományos kutatóintézet, a Leibniz-Instituts és a hallei Martin-Luther-Universität közös javaslata ugyancsak a francia modell kiegészítését indítványozza: egyértelműen jelölnék, hogy egy termék jelentős, közepes, vagy csak elhanyagolható mennyiséget tartalmaz kedvező élettani hatású összetevőkből, vitaminokból és ásványi anyagokból.[11]

Hogy mennyire vitatott a rendszer, jól érzékelteti, hogy francia bevezetése előtt az ország élelmiszer-biztonsági intézete, az Anses (L’Agence nationale de sécurité sanitaire de l’alimentation) egyenesen a rendszer ellen foglalt állást! Evidenciának tartják ugyan, hogy a túlzott zsír, só és cukorbevitel növeli számos betegség kialakulásának kockázatát, de szerintük a színek, illetve azok alkalmazásának szabályai alkalmatlanok az élelmiszerek élettani hatásairól informálni, ezért megtévesztik a fogyasztókat.[12]

A német élelmiszergyártók lobbiszervezete, a BLL (Lebensmittelverband Deutschland) tudományosan megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja a három színű jelölést, ami többek között nem veszi figyelembe a kor és mozgásmennyiség szerint változó tápanyagigényeket. Jelentős bevételkieséstől tartanak a rossz színt kapó termékeik esetében, legyen akár indokolt, akár indokolatlan a ’pirosak’.[13] Az élelmiszeripar képviselői ’paternalizmusról’ is beszélnek a lámpa kapcsán, amit azonban egy elismert német táplálkozási szakértő, Hans Hauner, a müncheni Technische Universität professzora a visszautasít: „Egyszerűbbé válik a választás egészséges és egészségtelen között, de semmi sem lesz tilos, a döntés szabad marad.”[14] A szakember kapcsolódó javaslata, az egészségtelen élelmiszereket terhelő extra adó kivetése azonban kétségtelenül korlátozná a választás szabadságát legalábbis közvetve.

5. Egészségesebben fogunk enni?

Többen nem csak félrevezetőnek tartják a rendszert, de hatékonyságát is vitatják. Viszont a koncepciót elsőként kötelezővé tevő Franciaországban a fogyasztók 80 százaléka komoly segítségnek tartja a jelölést és a kutatások szerint a vásárlók inkább döntenek az egészségesebbnek számító termékek mellett, ha lámpa van a csomagoláson. Az 1953 óta működő párizsi kutatóintézet, a CRÉDOC (Le Centre de recherche pour l’étude et l’observation) 2017-es felmérése szerint a franciák kétharmada minden más termékmegjelölésnél egyértelműbbnek és komoly segítségnek tartja a lámpát.[15] Németországban a legjelentősebb élelmiszeriparral foglalkozó NGO, a Foodwatch 2020-as felmérésében 89 százalék volt a nutri-score bevezetése mellett.[16]

Németországban egy reprezentatív fogyasztói teszt után döntött a politika a nutri-score-modell mellett. A vizsgálatban részt vevő 1.600 fogyasztó ezt tartotta a legjobb megoldásnak. „Csak a lámpa teszi az első pillantásra egyértelművé, mi egészséges és mi nem” – fogalmaz szintén támogatólag Luise Molling, a 80 német élelmiszerügyi civil szervezetet tömörítő Foodwatch szakértője.[17] A korábban említett, hosszú évek óta kötelező tápértékjelölést átláthatatlannak és félrevezetőnek tartja. Ez magyarázatot kíván, hisz a tápanyag megjelölés részletesebb információszolgáltatási kötelezettséget ró a gyártókra, minta jelzőlámpa. Ennek ellenére megtévesztőnek tartják, mert az ideális beviteli mennyiség, amihez a tápértékjelölések viszonyítanak, nagyon sok mindentől, életkortól súlytól és aktivitástól függ: „Ugyan az a cukormennyiség az egyik embernek az ideális bevitel 80, a másiknak csak 8 százaléka, ha például az utóbbi fiatal és sokat mozog.” Ezeket a körülményeket a nutri-score-modell se veszi figyelembe, Molling mégis jobbnak tarja: „Objektív kérdés, hogy egy élelmiszer sok vagy kevés cukrot tartalmaz és a színek éppen ezt teszik egyértelművé, hisz egy sportos fogyasztó számára is lényeges információ, hogy az egészségesnek gondolt müzliszelet tele van cukorral.” A Foodwatch a nutri-score további előnyének tartja, hogy egyszerűvé teszi a különbségtételt a hasonló termékek között. Vizsgálatuk igazolta, hogy a fogyasztók sokkal nagyobb valószínűséggel választanak az alacsonyabb só, cukor és energiatartalmú élelmiszereket, ha jó látható zöld jelzés van rajtuk.[18]

„Nem akarjuk elvenni az emberek kedvét a mirelit pizzától, de világossá akarjuk tenni a fogyasztók számára, hogy például némelyik több, némelyik kevesebb sót tartalmaz” – érvel a Foodwatchhoz hasonlóan a nutri-score mellett Klaus Müller, Verbraucherzentrale szakreferense.[19]

Az ellenzők szerint nem bizonyítható a fogyasztói magatartás szignifikáns változása a lámpa feltüntetésének hatására. Igazolásul egy brit felmérést hoznak fel, ami nem mutatta ki a fogyasztói magatartás szignifikáns változását. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindössze négy héttel a rendszer nagy-britanniai bevezetés után készült. A Massachusetts General Hospital hosszabb időintervallum alatt folytatott kutatása az ellenkező eredményre jutott: az egyetem kávézójában a rendszer bevezetése után fél évvel már lényegesen többet értékesítettek a zöld és kevesebbet a piros élelmiszerekből, mint a címkék felragasztása előtt.[20]

Még, ha a táplálkozási szakemberek és a fogyasztóvédők körében is kritizálta a nutri-score és a tápanyag megjelölés, abban szinte mindannyian egyetértenek, hogy a lakosság súlyadatai minden országban az étkezési szokások átalakításának szükségességét mutatják. A lámpát nemrég bevezetett németeknél a felnőttek 50, a fiatalok 15 százaléka túlsúlyos. Az elhízottak, tehát betegesen túlsúlyosak aránya pedig 20 százaléka a felnőtt népességen belül! Magyarországon még rosszabbak az adatok: a felnőtt lakosság 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a nők átlagosan négy, a férfiak három kilót szedtek magukra 2019 óta. A betegesen elhízottak aránya a nőknél 25, a férfiaknál 28 százalék.[21]

„Túl sokat eszünk és legalább ekkora probléma, hogy sokan nem tudják, valójában mit” – mondja a már idézett müncheni gasztroenterológus professzor, Hans Hauner. „Azt mindenki tudja, hogy a csokoládé sok zsírt és cukrot tartalmaz, tehát hizlal. Azzal viszont jóval kevesebben vannak tisztában, hogy például a kész tésztaszószok nagy részében is rengeteg a cukor” – fejti ki véleményét Hauner, aki biztos benne, hogy a lámpás jelölés sokat táplálkozását fogja tudatosabbá tenni.[22]

6. Előre menekülnek

Habár az élelmiszerkonszern a lámpa ellen vannak, sokuk mégis proaktív és annak ellenére kezdi el feltüntetni a termékein a színeket, hogy a legtöbb országban csak ajánlja azt a jogalkotó: többek között így döntött Németországban a világ legnagyobb élelmiszerkonszernje, a svájci Nestlé, a brit Unilever, az amerikai Mondelez, a Pepsi, a Coca-Cola és az olasz Ferrero is. A Danone, az Iglo és a McCain már az ajánlás elfogadása előtt alkalmazta a nutri-score rendszert. A fogyasztóvédők ennek ellenére kritizálják őket. Egyrészt, mert globális piaci szereplők, mégis csak azokban az európai országokban segítik a fogyasztók tájékozódását a színekkel, ahol ez kötelező, például Franciaországban, vagy nagy a politikai, illetve a fogyasztói nyomás és ajánlást fogadtak el, mint a németeknél. Másrészt az ad okot kritikára, hogy sok konszern saját számítási rendszert alkalmaz, ami jobb színeket eredményez. A leggyakoribb trükk, hogy 100 g helyett adagokkal számolnak. Így lehet, hogy az olasz Ferrero világhírű terméke, a Nutella, amelynek 90 százaléka zsír és cukor, csak narancssárgát kapott a gyártójától.

Vannak azonban ellenpéldák is: a legnagyobb német élelmiszerkonszernek, az ALDI, a LIDLREWE und Edeka bejelentették, hogy saját márkás termékeiken fokozatosa, az ajánlás szerinti számítással fogják feltüntetni a színeket.

A nutri-score körüli vita legbizarrabb történése a halrudacskáiról ismert Iglohoz kötődik. A hamburgi konszern 2019 februárjában, másfél évvel a német kormány ajánlása előtt a Németországban forgalmazott termékeit a francia szabályok szerint kezed el színekkel megjelölni, mígnem egy bíróság eltiltotta ettől.[23] A Landgericht Hamburg ítélete szerint a nutri-score sérti az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendeletet. E szerint az élelmiszerek kedvező élettani hatásaira vonatkozó információk csak akkor tüntethetők fel, ha ezek hiteltérdemlő tudományos analízisen alapulnak és a gyártó világosan megjelöli a forrást. A hamburgi bíróság szerint a fehérjetartalom kedvező élettani hatás, az Iglo pedig nem független szervezet számításán alapuló értékeke tüntet fel. A keresetet egy korábban teljesen ismeretlen müncheni civil szervezet nyújtotta be, amely a döntés óta se hallatott magáról.[24] A vélhetően csak az eljárás érdekében alapított NGO a német élelmiszerórás elleni keresetével éppen azt, illetve az élelmiszeripart segítette, amely hosszú évek óta küzd a nutri-score ellen és a fogyasztóvédők szerint csak előre menekülésként tünteti fel önként a színeket, hogy ezzel megelőzze a szigorúbb jogszabályok elfogadását. A már többször hivatkozott Foodwatch szakreferense a kormányt okolta a bírósági döntés kapcsán. „Egy abszurd színjátékot láttunk a bíróságon, amit a szakminisztérium megelőzhetett volna, ha módosítja az uniós rendeletet a német jogba átültető élelmiszerinformációs törvényt (Lebensmittel-Informationsverordnung, LMIV), amint a Foodwatch és sok más NGO is régóta követeli” – nyilatkozta Matthias Wolfschmidt.[25]

[1] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_2013

[2] COM(2022) 140 final.

[3]

[4] https://twitter.com/Kanzlei_Heuking/status/1511608697537114115

[5] 20.5.2020 COM(2020) 381 final.

[6] https://www.lanternaweb.it/nutri-score-no-grazie/

[7] https://www.euranetplus.de/2020/11/23/kommt-die-lebensmittelampel-in-der-ganzen-eu/

[8] https://www.nestle.hu/brands/kakao/nesquik

[9] https://www.vzhh.de/themen/lebensmittel-ernaehrung/nutri-score-das-sollte-man-wissen

[10] https://www.zeit.de/wirtschaft/2019-04/lebensmittelbranche-spitzenverband-naehrwertkennzeichnung-modell-neu?utm_referrer=https%3A%2F%2Fde.wikipedia.org%2F

[11] https://www.iamo.de/presse/pressemitteilungen/artikel/lebensmittelampel-ja-aber-richtig/

[12] https://www.anses.fr/fr/content/syst%C3%A8mes-d%E2%80%99information-nutritionnelle-un-niveau-de-preuve-insuffisant-pour-d%C3%A9montrer-leurhttps://www.anses.fr/fr/content/syst%C3%A8mes-d%E2%80%99information-nutritionnelle-un-niveau-de-preuve-insuffisant-pour-d%C3%A9montrer-leur

[13] https://www.lebensmittelverband.de/de/verband/positionen/pp-absage-ampelkennzeichnung

[14] https://www.br.de/radio/bayern2/sendungen/iq-wissenschaft-und-forschung/ernaehrung-gesundheit-lebensmittelampel-hans-hauner-100.html

[15] https://solidarites-sante.gouv.fr/IMG/pdf/rapport-credoc-fev_2017.pdf

[16] https://www.foodwatch.org/de/aktuelle-nachrichten/2020/neun-von-zehn-verbrauchern-fuer-nutri-score/

[17] https://www.spiegel.de/wirtschaft/service/foodwatch-warnt-lebensmittelampel-soll-ueberwiegend-auf-gruen-stehen-a-eb33c6da-c964-4e1b-9aa7-69e2844c60ba

[18] https://www.spiegel.de/wirtschaft/naehrwertangaben-lebensmittel-ampel-schlaegt-modell-der-industrie-a-630421.html

[19] https://www.handelsblatt.com/unternehmen/handel-konsumgueter/verbraucherschuetzer-klaus-mueller-lebensmittelbranche-hat-mit-brachialer-kampagne-jede-kennzeichnung-verhindert/24505380.html

[20] https://www.wikiwand.com/de/Lebensmittelampel#:~:text=Mediziner%20des%20Massachusetts%20General%20Hospital,und%20diese%20Gewohnheit%20weiterhin%20anhalte.

[21] https://novekedes.hu/egeszseg/nott-a-tulsulyosak-aranya-magyarorszagon

[22] https://www.br.de/radio/bayern2/sendungen/iq-wissenschaft-und-forschung/ernaehrung-gesundheit-lebensmittelampel-hans-hauner-100.html

[23] LG Hamburg, Urteil v. 16. 04.2019, Az. 411 HKO 9/19.

[24] Schutzverband gegen Unwesen in der Wirtschaft e.V.

[25] https://www.spiegel.de/wirtschaft/service/nutri-score-bei-iglo-gericht-stoppt-naehrwertkennzeichnung-a-1263159.html


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 29.

Tranzitzóna már nincs, újabb elmarasztalás még van

A 2015 és 2020 között működő magyar tranzitzóna rengeteg jogi problémát vetett fel, és bár már több mint két éve megszűnt, az EJEB továbbra is ontja magából a Magyarországot elmarasztaló ítéleteket az egyezményt sértő gyakorlat miatt.

2022. szeptember 22.

Itália választ, Európa izgul

Az EU harmadik és a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága, egyúttal Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere választ. A 60 millió olasz döntésének tehát komoly tétje van.