Sorra kerülnek bíróságra azok az oroszok, akik kritizálni merik a „különleges katonai műveletet”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Keményen lecsap az orosz állam mindazokra, akik kritizálni merik hazájuk háborús erőfeszítéseit – vagyis a különleges katonai műveletet, ahogy erre Oroszországban hivatkozni lehet. Moszkvában nemrég egy önkormányzati képviselőnek is bíróság elé kellett állnia, mert a vád szerint le akarta járatni az orosz hadsereget. Egy jogvédő szervezet szerint már kétszáz ember ellen indítottak koncepciós büntetőeljárást.

Zajlik a moszkvai Krasznoszelszkij kerület önkormányzati képviselője, Alekszej Gorinov pere az orosz fővárosban. A politikust azzal vádolják, hogy kollégájával, Jelena Kotenocskinával összeesküdött az orosz hadsereg lejáratására. Kotenocskina elmenekült az országból, Gorinovot azonban akár 10 évre is büntethetik néhány kompromittáló mondatért.

Ő pedig csak egy a sok közül. Egy nemzetközi jogvédő csoport, az Agora vezetője szerint az orosz hatóságok az új jogszabályok bevezetése óta már több mint húsz különböző törvénycikkre hivatkozva tudják a bíróság elé citálni azokat, akik fel mernek szólalni a háború ellen. És élnek is a lehetőséggel.

„Összességében már a kétszázat közelíti azok száma, akiket büntetőeljárás alá vontak. Ez több embert jelent, mint ahányan tavaly az Alekszej Navalnij melletti tüntetések miatt bíróság elé kerültek. 2022 első felében indult a legtöbb politikailag motivált büntetőügy az országban” – mondta Pavel Csikov.

A jogvédők szerint már több mint 2500 közigazgatási eljárás indult Oroszországban a hadsereg lejáratásának gyanújával, amiért több mint háromszázezer forintos bírság is kiszabható. Az álhírek terjesztése miatt indított büntetőügyek száma pedig a hatvanat is meghaladja. A vádlottak akár 15 év börtönt is kaphatnak.

(hu.euronews.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?